{"cycle": 40, "id": "170-105", "date": "2016-09-27", "ulnap": 170, "seq": 105, "speaker": "Gyopáros Alpár (Fidesz)", "p_azon": "g048", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/12067 Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról", "iromany": "T/12067", "duration_s": 237, "position": null, "chars": 4151, "paragraphs": ["GYOPÁROS ALPÁR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogy annak általános indoklása is fogalmaz, engedményt fogalmaz meg a ragadványnevek viselése tekintetében. Amennyiben az Országgyűlés támogatja az indítványt, lehetővé válik, hogy egy, az anyakönyvbe korábban bejegyzett ragadványnév viselhetővé váljon többtagú családi névként, ha a szándékot írásban bejelenti a kérelmező, továbbá a felmenő születési anyakönyvi bejegyzésben szereplő ragadványnév viselését szintén írásban lehet kérni.", "Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy ennek a látszólag technikai vagy jogtechnikai kérdésnek jóval mélyebb kulturális, identitásbeli vonatkozásai vannak, mint azt elsőre sokan gondolnák. A magyar személynévadás legősibb típusát pogány kori világi névadásnak nevezzük. Több kutató is említi, hogy a pogány kori nevek rokonságban vannak a ragadványnevekkel. A kételemű névadás kialakulása a világi és egyházi névadás sajátos egységbe olvadását jelentette, hiszen a családnevek többnyire a spontán névadásból létrejött ragadványnévből, a keresztnevek pedig az egyházi eredetű személynevekből jöttek létre. A ragadványnév szerepe tehát a XIV. századig rendkívül jelentős volt, hiszen addig egyelemű nevek léteztek, amelyeket ragadványnevek különböztettek meg egymástól. Később a ragadványnév egyre inkább rögződött, vezetéknévvé vált, és a XVII. századra végleges funkciójában szilárdulhatott meg. Később az idők során újra megismétlődött a megkülönböztetés szükségessége, az újabb ragadványnevek létrejöttének okai az azonos család- és keresztnevek elszaporodásának indukáló hatásában, illetve lélektani okokban, a névadó közösség hagyományőrzésében keresendők, ahogy Baukó János névtudományi kutató tanulmányában olvashatjuk. Településeinken és falvainkban napjainkig él a ragadványnév szokása.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Több állampolgári megkeresés okán, mondhatni tehát, saját tapasztalatból is mondhatom, hogy a hatóságnak is kialakult egy szokása, nem most, hanem jóval korábban, amit személy szerint én nem tartok követendőnek, sőt épp ellenkezőleg, mégpedig az, hogy a korábban már bejegyzett ragadványnevek viselését nem teszik lehetővé a leszármazottaknak. A beterjesztett indítvány ezen a gyakorlaton kíván változtatni.", "Egy 2001‑es alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy a névjog az emberi méltóságból levezethető alapvető jog, minden embernek elidegeníthetetlen joga van az önazonosságát kifejező saját névhez és annak viseléséhez, és ez a jog az állam által nem korlátozható. A névjog egyéb elemei, így különösen a névválasztás, a névváltoztatás és a névmódosítás a jogalkotó által alkotmányosan azonban korlátozhatók. Megjegyzem, az is ellentétes az emberi méltósághoz való alapvető joggal, ha az állam indok nélkül avatkozik be a magánszféra körébe tartozó viszonyokba.", "Az említett alkotmánybírósági határozat azt is kimondta, hogy az ember neve arra szolgál, hogy őt mástól megkülönböztesse, a név egyben hordozója lehet a családi kapcsolatnak, a társadalmi helyzetnek, a nemiségnek és a nemzeti hovatartozásnak. Anyakönyvveztetése után a személy ezt a nevet jogosult, de köteles is viselni, mert ez identitásának egyik meghatározója. Mindannyian tudjuk tanulmányainkból, hogy a költő József Attila gyermekkorának milyen lelki törést, identitásbeli válságot okozott, amikor nevelőszülei megbeszélték a szomszédokkal, hogy márpedig az Attila név nem létezik, és innentől fogva Pistának szólították. Még ha kicsit erős is a hasonlat, meggyőződésem, hogy a magyar állam nem játszhatja el az öcsödi parasztgazda szerepét.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra is tekintettel úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a jogalkotói felelősséget jól érzékelve kellő mértékben határozza meg a jövőben a névjog viselésének korlátozhatóságát, tekintetbe véve történelmi hagyományainkat és a kisebb közösségek szokásait. Így a normaszöveg lehetőséget teremt a név viselőjének a mindenki mástól való megkülönböztetésre, ezért kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)", "(14.20)"]}