Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Múlt héten a Standard & Poor’s felminősítette Magyarországot, és Varga Mihály rögtön arról kezdett beszélni, hogy jövőre és az elkövetkezendő években 3 százalék fölött lesz majd a GDP. Mi úgy látjuk, ez a felminősítés egyáltalán nem jelenti azt, hogy stabil lábakon áll a gazdaság, és az embereknek az elkövetkezendő években jobb lesz. Vajon ha megkérdeznénk az embereket, hogy ők felminősítenék-e az országot, akkor azt gondoljuk, a válasz bizonyára az lenne, hogy nem.

De nézzük meg, hogy mi található a kiváló pénzügyi adatok kirakata mögött. Egyrészt azt kell látnunk, hogy a reálgazdaság és a társadalom romló folyamatai egyre inkább felgyorsulnak. A vidék leszakad, a falvak elnéptelenednek, az emberek elmennek külföldre dolgozni, és már nemcsak a szakképzett munkaerő, hanem a szakképzetlen munkaerő is hiányzik. Varga Mihály arról beszél, hogy 250 ezer vendégmunkásra van szükség. Jelentjük Varga Mihálynak, hogy mi a 250 ezer főt megtaláltuk: ott találhatók Londonban, Németországban, Ausztriában, és megtalálhatók a 236 ezer közmunkás között.

Mindemellett azt látjuk, hogy az oktatás ki van véreztetve, az elmúlt években, 2010 óta évente 200 milliárdot vontak ki az oktatásból. Márpedig nincs olyan ország, amelyik a gazdaság fejlődése terén jelentősen előrelépett volna anélkül, hogy az oktatásba ne fektetett volna be jelentős összegeket.

Mindemellett ma Magyarországon az emberek 41,5 százaléka létminimum alatt él, azaz kevesebb mint havi 88 ezer forintból. A magyar társadalom a rendszerváltás óta nem volt soha ilyen egyenlőtlen, mint ma. A Fidesz-kormány 2010 után tudatosan a legmagasabb jövedelmű rétegeknek kedvezett. Emlékezzünk arra, hogy amikor az egykulcsos személyi jövedelemadót bevezette, akkor a legmagasabb jövedelműeknek 500 milliárdot tett a zsebébe, a legalacsonyabb jövedelműektől pedig 134 milliárdot vont el.

De ugyancsak ezt jelentette a minimálbér megadóztatása és a felső rétegeket kedvezményező intézkedések. Itt két példát is szeretnék hozni. Ilyen volt például, amikor a devizahitelesek esetében a végtörlesztést megvalósították, vagy amikor a bérplafont megemelték az állami cégek vezetőinél. Nem gondoljuk azt, hogy például Matolcsy Györgynek szüksége lett volna az 5 millió forintos fizetésre.

Egyébként gyakran hivatkoznak arra, hogy a reálbérek az elmúlt három évben folyamatosan nőttek, csakhogy az átlag eltakar. Arról nem beszélnek, hogy a minimálbér továbbra is 15 ezer forinttal a létminimum alatt van, a közmunkabér a szegénységi küszöb alatt van, ami 70 ezer forint. S arról is mélyen hallgatnak, hogy milyen nagyok a területi különbségek az országban. A statisztikai adatok szerint a húsz megyéből csak Győr megye és Budapest haladja meg az átlagbérszínvonalat. A leggazdagabb és a legszegényebb megyék között a nettó átlagkeresetben több mint 100 ezer forint a különbség.

Visszatérve egy picit a makrogazdasági adatokra: mi úgy látjuk, hogy ez egyrészt a kedvező nemzetközi környezetnek köszönhető. Minden más kelet-európai országban javultak ezek a mutatók, csökkentek a kamatok, csökkent a költségvetési hiány, nőtt a gazdaság, és több országban jobban, mint Magyarországon. Mi azt gondoljuk, hogy csak erre a nemzetközi környezetre nem lehet építeni, mert a nemzetközi környezet bármikor elindulhat negatív irányba. Ráadásul a magyar gazdaság állapota továbbra sem túl biztató, a beruházások zuhannak, és például az ipari termelés júliusban 4,7 százalékkal csökkent.

Az LMP úgy látja, hogy radikális változtatásra van szükség, ha a gazdaságot stabil lábakra akarjuk állítani. A legfontosabb, hogy meg kell állítani a gyorsuló elvándorlást, és a munkaerőhiányt nem lehet Magyarországon vendégmunkásokkal pótolni. Jelentős béremelésre van szükség mind a közszférában, mind a magánszférában. Az LMP első lépésként a munkavállalói járulékok csökkentését szorgalmazza, a munkavállalói járulékokat 18,5 százalékról 12 százalékra csökkentenénk, és emellett azonnal bevezetnénk a többkulcsos személyi jövedelemadót. A kettő hatására a minimálbér nettó 23 ezer forinttal, az átlagbér pedig 37 ezer forinttal nőne. Mindemellett be kell fejezni az oktatási rendszerből a pénzek ellopását és a pénzek kivonását. (Taps az LMP soraiban.)