Dr. Kepli Lajos (Jobbik)

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban, az előttünk fekvő törvényjavaslat akár egy adminisztratív jellegű módosításnak is tűnhet, azonban néhány kérdést szeretnék én is itt néhány percben felvetni államtitkár úr részére, amire majd a zárszóban remélhetőleg választ kapunk.

A törvény maga arról szól, hogy az e-közmű részére adatot nem megfelelően szolgáltató közműhálózat-üzemeltetőket bírságolni lehessen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részéről. Ahogy az már itt az előttem szólók részéről is elhangzott, illetve Józsa képviselőtársam részéről, mivel a kormányrendeletet, amely majd a bírság mértékét, a bírság kiszabásának módját, az eljárást szabályozni fogja, még nem ismerjük, így nagyon nehéz véleményt mondani arról, ami egyébként akár egy pozitív kezdeményezés is lehetne a tekintetben, hogy az információszolgáltatást bojkottáló szervezeteket bírsággal próbálja rákényszeríteni arra, hogy megfelelő mennyiségű adatot szolgáltassanak az e-közműrendszer részére.

Azonban mindig felvetődik egy kicsi mellékzönge, egy mellékes kérdés is, hogy ezeket az adatokat a kormány milyen célra igyekszik felhasználni. Hiszen tudjuk, hogy az információ hatalom, és egy ilyen közmű-üzemeltetéssel kapcsolatos információmennyiség, amely itt összegyűlhet ennek az e-közműnek a segítségével, természetesen sok mindenre alkalmas. Alkalmas arra is, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekkel részesüljenek ezekben a szolgáltatásokban a fogyasztók, ha ezt pozitív oldalról közelítjük meg, de lehetséges természetesen az információkkal való visszaélés is, illetve ezeknek akár a piacszabályozó vagy piactorzító hatású felhasználása is, hiszen jó néhány szereplő van ezen a piacon jelen, akár a versenyszférából, akár az állami szférából.

Magyarországon, akár az energiaszektort nézzük, akár a víziközmű-szektort, a hulladékszektort, az előző években egy olyan folyamat volt megfigyelhető, ami jelentős mértékben állami kézbe helyezte át ezeket a stratégiai szektorokat, amiket egyébként akár az energiaszektor vagy a víziközmű-szektor tekintetében a Jobbik maga is támogatott, hiszen valóban stratégiai jelentőségű szektorokról van szó. Azonban ennek az államosításnak a kormány tervei szerint folytatódnia kell, hiszen az egy dolog, ha a szolgáltatói szektort állami kézbe vesszük és állami irányítás alá, a másik része pedig az, hogy az egyéb, a hálózati részét vagy akár a termelői részét, ha energiaszektorról beszélünk, milyen szinten vagy milyen mértékben tudjuk állami kezelés alá vonni.

A termelői szektorban van nyilván még a legnagyobb mértékben jelen a magántulajdon, a nem állami szerkezetű tulajdon, illetve a hálózatüzemeltetésben is még részben. Ezt a részét, magát a közműhálózat üzemeltetői részét érinti ez a törvény. Itt próbál beavatkozni az adatszolgáltatás tekintetében, ami egy régi hiányosságot pótol. Ugyanakkor nem tudjuk azt, hogy ennek a bírságnak milyen módon fog történni a kiszabása, milyen módon fog történni a behajtása, illetve, hogy ezek az adatok bírság útján kikényszerítve majd milyen céllal kerülnek felhasználásra.

(13.20)

Van egy olyan ellentét még, amit itt véltünk felfedezni, hogy miközben bírság útján is akár próbálja kikényszeríteni a kormány ezeket az adatokat a közműhálózat-üzemeltetők részéről, aközben egy másik oldalon viszont egyre inkább szűkíti a közérdekű adatként hozzáférhető, megismerhető adatok és dokumentációk körét egyre több szektorban a kormány. Nem olyan régen történt meg ez az energiaszektor szerződései tekintetében, de a Postát is említhetném, vagy mást, a Magyar Nemzeti Bankot, ami szintén egy elhíresült törvényjavaslat volt… (Recseg a hangosítás.)