Dr. Vas Imre (Fidesz)

DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mint az mindenki számára ismert, a kormány még 2013-ban döntött úgy, hogy megteremti az egységes elektronikus közműnyilvántartási rendszer alapjait. Ehhez kapcsolódva a kormány megalkotta az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013-as kormányrendeletet, hétköznapi nevén az e-közműrendeletet, amelynek 2013. november 1-jei hatálybalépése jelentős változást hozott az e-köz­műnyilvántartási gyakorlatban. Előírta a közművezeték-üzemeltetők számára, hogy hálózataikra vonatkozó térképi és nyilvántartási adataikat tegyék elérhetővé egy központi, államilag üzemeltetett rendszer részére. Ezzel létrejött az egységes elektronikus közműnyilvántartás alapintézmény-rendszere.

A rendelet hároméves, szankció nélküli felkészülési időt biztosított a közművezeték-üzemeltetőknek az adatszolgáltatás kialakítására. Fontos tudni, hogy az e-közműrendszer az országos építésügyi nyilvántartás része, az e-közműrendszer üzemeltetője pedig a százszázalékos állami tulajdonban lévő, a Miniszterelnökség irányítása alá tartozó Lechner Nonprofit Kft. Az állampolgárok, a tervezők, beruházók számára egyeztetési idő és költségmegtakarítás, illetve adminisztratív teher csökkenésével járó, így pedig a kormány gazdaságélénkítő és az építőipar megerősítésére vonatkozó törekvéseivel összhangban lévő jogszabálycsomag egyik fő célja az e-közmű­rendszer - mint egyablakos ügyintézési ponton keresztül lefolytatható elektronizált közműegyeztetés - kialakítása.

Emellett cél az is, hogy teljessé tegye a közművezeték-üzemeltetők adatszolgáltatási hajlandóságát, ezzel pedig biztosítva az e-közműrendszer naprakészségét. A továbbfejlesztett e-közmű hatékony működésének alapfeltétele, hogy az adatszolgáltatás országos lefedettsége százszázalékos legyen.

A fenti cél érdekében egyes hatóságok hatásköre kiszélesítésre kerül a felszólítás és a szankcionálás lehetőségével. Az elektronikus hírközlés területén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, míg a vízi közművek, villamosenergia-, földgáz- és távhő­hálózatok esetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogosult eljárni. E két hatóság az e-közműrendszert üzemeltető szervezet együttműködését biztosító jelen törvényjavaslat elfogadása a hároméves, szankció nélküli felkészülési időszak után erősíteni kívánja a közművezeték-üzemeltetők jogkövető magatartását. A jogszabályi felhatalmazások révén az eddigi adatszolgáltatási kötelezettségüket elmulasztó közművezeték-üzemeltetők a felszólítást követően is teljesíthetik ez irányú kötelezettségüket. Ennek elmulasztása esetén pedig szankció alkalmazásával érhető el az adatszolgáltatás.

Az imént említett két hatóság és az e-közmű­rendszert üzemeltető nonprofit kft. a jövőben közösen ellenőrzik az adatszolgáltatási kötelezettséget, a hatóság pedig törvényi felhatalmazás alapján megteszi a szükséges lépéseket az adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztó közművezeték-üzemeltetővel szemben.

Végezetül pedig el szeretném mondani, hogy az e törvény felhatalmazása alapján kiadandó kormányrendelet tartalmazza a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv több jogsza­bály­helyének átültetését. A törvényjavaslatot támogatjuk, kérem, önök is támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)