Dr. Székely László

DR. SZÉKELY LÁSZLÓ, az alapvető jogok biztosa: Nagyon szépen köszönöm. Az igazság az, hogy eredetileg nem készültem zárógondolatokra, de nagyon inspiráló volt ez a délelőtt, amit önökkel tölthettem.

Nagyon köszönöm a hozzászólások elismerő részét. Korábban úgy gondoltam, ahhoz legalább meg kéne halni, hogy az ember ennyi dicséretet halljon magáról, a ravatalon fekve. Nagyon köszönöm a kritikákat is, mert ezek nagyon fontos visszacsatolások számunkra, és meghatározzák a munkánkat. Még az is eszembe jutott, hogy tulajdonképpen tarthatnánk gyakrabban ilyenfajta közös eszmecseréket, máris elláttak minket ügyekkel. Nem mintha nem lenne elég, de nagyon szépen köszönjük.

Nem fogok mindenre reagálni, ne aggódjanak. Az egyik, amit érzékeltem, Kaposvár és a Zita Speciális Gyermekotthon. Erre hadd válaszoljam azt, hogy ez egy OPCAT-vizsgálat volt. Az OPCAT-nek egy több ezer oldalas protokollanyaga van, ami meghatározza, hogy mit kell tenni a nemzeti megelőző mechanizmusnak akkor, ha megjelenik egy ilyen fogvatartási helyen. Ezeket én megváltoztatni nem tudom. Az OPCAT-et nem én kértem, azt a hivatal megkapta. Ez egy nemzetközi szerződésből származó kötelezettség teljesítése. Ez a több száz, de lehet, hogy több ezer oldalas protokoll pontosan leírja azt, hogy mit kell tennem. És ha ezt én nem tenném, vagy nem kielégítően, úgy, ahogy azt Genfben elvárják tőlünk, akkor a Magyar Köztársaságot, bocsánat, Magyarországot, illetve annak kormányát el fogja marasztalni az ENSZ emberi jogi bizottsága. Tehát itt nekem semmifajta mérlegelési lehetőségem nincs arra nézve, hogy mi kerüljön be a jelentésbe. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy pillanatfelvételt. Azon a napon, akkor ezt tapasztalták. Ha az nem igaz, amit leírtunk, akkor természetesen súlyos kritikával illethetők vagyunk. De azt, hogy hogyan csináljuk, én nem tudom befolyásolni. Tehát nem tehetek bele pozitívumokat.

Azzal sem értek egészen egyet, ha megengedik, képviselő urak, hogy ne lenne empátia a monito­ringcsoportban. Dehogy nincsen! Hát magukat az ott dolgozókat is meginterjúvoljuk, megkérdezzük, milyen problémáik vannak. Elhangzott itt valakinek a szájából, hogy azt is vizsgáljuk, hogy nincs-e kiégés, nincs-e szükségük szupervizor, pszichológus segítségére. Megnézzük a munkakörülményeiket, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy ilyen körülmények között a feladat ellátását veszélyeztetik, ha nem javítunk ezen. Tehát azt kell mondanom, hogy igenis erős empátia van, pontosan azért, mert szolidárisak vagyunk, és tudjuk, hogy milyen nehéz munkát végeznek, feladatot látnak el.

Alkotmányértelmezés. Hát, én akkor kérek alkotmányértelmezést, ha valamit nem értek az alkotmányban. Eddig ez egyszer fordult elő. Nem hiszem, hogy ez öncél lenne, és a jogállamiság valamifajta kvantitatív mértéke lenne, hogy hányszor kér egy ombudsman alaptörvény-értelmezést. A devizahitelesek ügyével kapcsolatban is, és ezzel tulajdonképpen be is fejezném, úgy emlékszem, hogy az Alkotmánybíróság többször állást foglalt, nem maradt nyitott kérdés. Ha jól emlékszem.

Úgyhogy még egyszer nagyon szépen köszönöm. Érzem azt a fokozott elvárást, ami a személyemet, illetve a tevékenységemet illeti. Egy dologra hadd figyelmeztessem önöket. Önök engem az alapvető jogok biztosának választottak meg, nem messiásnak. Tehát a bölcsek köve nincs nálam, nem tudom, hogy milyen a jó kormányzás, nekem csak tükröt kell tartanom. Tükröt kell tartanom, és ez a feladatom, ennek fogok megfelelni a jövőben is. Még egyszer nagyon köszönöm ezt a tartalmas délelőttöt. (Taps.)