Gelencsér Attila (Fidesz)

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azon ritka pillanat ez, amikor kormánypárti képviselőként szeretnék rácsatlakozni vagy támogatni az előttem felszólaló jobbikos képviselőt. Mint Kaposvár országgyűlési képviselője és ennek a nevelőotthonnak nyolc évig fenntartója, azt hiszem, hogy eléggé ismerem az ottani szituációt.

Az Ander Balázs által elmondott mondatok minden szavával egyetértek a nevelőintézettel kapcsolatban. Ráadásul pontosan tudom, hogy négy évig megyei képviselő volt, onnan is ismerheti, de azt is tudom, a dolgozók mesélték, hogy tényleg vette a fáradságot a képviselő úr, hogy meglátogassa ezt az intézményt, és az a helyzet, hogy nehéz jobb mondatokat mondanom a képviselő úrnál, mert a szituáció pontosan az, amit ő az előbb elmondott.

A hangulatról annyit szeretnék mondani, hogy egy kicsit már kellemetlen, hogy az ombudsmani vizsgálatok sora megjön oda, és a dolgozók szempontjait egyáltalán nem veszi figyelembe. Sokkal több tapintatra, empátiára, együttérzésre, odafigyelésre lenne szükség ebben a tekintetben, mert - hogy csak az ottaniakat idézzem, a Kaposváron élő, ebben az intézetben dolgozókat - ha az ombudsmani vizsgálatot végzők, mondjuk, két napot eltöltenének ott, szívesen látná bárki, hogy mutassák meg végre, hogy kell ezekkel a fiatalokkal dolgozni és bánni, tekintettel arra, hogy aki ott veszélyben van, az gyakran nem a fiatal, hanem az ott dolgozó felnőtt. Az a helyzet, hogy azok a bűnesetek, amelyekről a képviselő úr beszélt - a prostitúciótól a droghasználatig -, amelyeket szeretne megfékezni, mondjuk, egy bezárással, egy ráccsal az intézmény, abban a pillanatban egyéb jogi problémák adódnak, ha pedig ez nem következik be, akkor meg bent életveszélyes állapotok alakulnak ki szinte naponta.

Úgyhogy valóban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), én is azt gondolom, hogy előre kellene lépni ebben az ügyben más tekintetben is. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a Jobbik padsoraiban.)