Lázár János (Fidesz)

LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető mi­niszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kép­vi­selő­társam! Egyáltalán nem probléma, hogy nekem itt kell lennem, ez a kötelességem, tehát semmiképpen ne kérjen elnézést, mert zavarba ejtene, ha egy ellenzéki képviselő egy kérdés miatt elnézést kérne. Ellenben azt gondolom, hogy egy fontos kérdést tett föl, képviselő úr, és rámutatott arra, hogy egy fontos ügyet egy rossz intézmény hogyan tehet tönkre. Amióta a kormányzatban dolgozom, 2012 óta többször is hevert már az asztalomon, illetve mi­nisz­terelnök úr asztaláról hozzám került a tarta­lék­gaz­dálkodással kapcsolatos aktuális intézmény hely­ze­te, sorsa, és ismeretes tapasztaltabb és infor­má­ció­val rendelkező képviselőtársaim előtt, hogy minden kormánynak megvolt a maga problémája a tartalék­gaz­dálkodást végző szervezetekkel. Tudomásom sze­rint 2010-ben is kezdődtek különböző nyomozások, 2010 előtt is voltak büntető nyomozások, 2014-ben is kezdődtek különböző eljárások. Ismert az, hogy különböző brókerügyekben milyen megtakarításokat helyeztek el a cég likviditását és a vagyonát kockáz­tatva. Tehát én önmagában ennek a struktúrának a megszüntetését teljes egészében támogatandónak és helyesnek tartottam.

Május 5-én a védelmi fölkészítéssel kapcso­lat­ban a kormány meghallgatott egy előterjesztést, és a hon­védelmi miniszter, a belügyminiszter, a föld­mű­ve­lésügyi miniszter és a Miniszterelnökség közösen kell hogy javaslatot tegyen szeptember végéig a kor­mánynak arra, hogy ha nem a jelenlegi tartalék­gaz­dálkodási szervezetben képzeljük el védelmi helyzet esetére a szükséges tartalék biztosítását, akkor mi­lyen nyugat-európai modellek és milyen volumenű készletek vannak. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy volt olyan probléma, amit a Földművelésügyi Mi­nisz­térium ezen az eszközön keresztül oldott meg. Tehát a tartalékgazdálkodásra szánt mezőgazdasági termékek, termények fölvásárlása mentesül az Európai Unió piacszabályozásra vonatkozó elvei alól, ami azt jelentette, hogy 2010 előtt például tejpor ke­rült előállításra, ami bekerült a tartalék­gaz­dál­kodásba. Hogy aztán ennek mi lett a sorsa, azt inkább ne részletezzük. Az volt a célja, hogy az éppen aktuális piaci fölösleget valahogy levezesse.

Én ezt nem tartom egy korrekt és fair eszköznek, mert visszaélésre alkalmas és nem transzparens. Sokkal fontosabb az, hogy védelmi képesség szem­pontjából rendelkezzünk védelem esetén szükséges tartalékkal. (Taps a kormánypártok soraiban.)