Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen senki nem ért egyet ezekkel a tiszteletlen megjegyzésekkel, ezért is mondtam el önnek, hogy mind a miniszterelnök úr, mind mindenki, aki ott volt vele, megadta a kellő tiszteletet a szentatyának, ahogy ez kijár.

Nagyon könnyű lenne visszavágni ezekben a pillanatokban arra, amit akár Gyurcsány Ferenc vagy mások korábban mondtak (Dr. Szakács László: Azt majd mondd el neki!), de azt hiszem, a keresztényüldözés témája nem arra való, hogy ilyesfajta adok-kapokba menjünk bele, hanem arra való, hogy végre mi itt a keresztény kultúrkörre épülő saját országunkban akár vallásos, akár nem vallásos emberekként, de érezzük azt a felelősséget - ahogy a családtagjainkért is nagyobb felelősséget viselünk, mint távolabbi, számunkra ismeretlen emberekért (Kunhalmi Ágnes: Szír katolikus gyerekeknek osztottunk ruhát!), ugyanúgy a Közel-Keleten lévő keresztényekért, akik mindig minden vallási konfliktusban a leginkább sokat szenvedő oldalon álltak -, hogy rajtuk segítsünk, mert őket méltatlanul elfeledte a nyugati világ, lehunyta a szemét akkor, amikor az ő szenvedéseikről volt szó, valahogy más emberek szenvedéseire sokkal jobban odafigyeltek, az övékre kevésbé.

Kérem önöktől, ne próbáljanak ebből ilyen hétköznapi (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) kis csatározásokat tenni, mi nem leszünk ebben partnerek, de a keresztények megsegítésében természetesen partnerek leszünk, hiszen nagy szükségük van rá. (Kunhalmi Ágnes: Álszent vagy! Álszent vagy!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)