Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés elé terjesztem a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény, az úgynevezett kárrendezési törvény módosítását. A tervezett módosítás a folyamatban levő kárrendezéssel összefüggő ok miatt vá­lik szükségessé, és kizárólag ezzel összefüggésben, a legszükségesebb körben pontosítja a kárrendezési tör­vény rendelkezéseit. A kárrendezés gyakorlatában fel­merülő problémák indokolják a parlament által 2015. december 15-én elfogadott törvény módosítását.

A 2015-ös év brókerbotrányainak legnagyobb veszteséget elszenvedett csoportok kárát enyhítő kárrendezési törvény kihirdetésére 2015. december 22-én került sor. A kárrendezési törvény 2016. január 1-jét követően hatályba lépett, ezzel megkezdődhetett a kárrendezés iránti kérelmek Kárrendezési Alaphoz történő benyújtása. A kárrendezési kérelmek benyújtására nyitva álló határidő 2016. február 15-ei lezárulását követően a kérelmek Kárrendezési Alap általi elbírálására 2016. március 31-ig került sor. A kárrendezésre jogosultaknak a kárrendezés során megállapított ellenérték kifizetésére 2016. május és június között kerül sor, azaz az ellenérték kifizetése jelenleg is zajlik.

Kárrendezés iránti kérelmet hozzávetőlegesen 32 ezer befektető nyújtott be. Az ellenérték kiszámítása során ‑ hozam levonása és önrész viselése ‑ hozzávetőlegesen 10 ezer befektetőnek a realizált hozama magasabb volt, mint a jelenlegi befektetése, így kárrendezésre az ő esetükben nem került sor. A Kárrendezési Alap várhatóan 21 ezer károsultnak fizet kárrendezést, körülbelül 38 milliárd forint összegben. Ebből már 18 500 károsult részére át is utalta a Kárrendezési Alap a kárrendezés összegét a kifizetőhelynél levő letéti számlára, összesen 32 406 397 168 forint összegben.

A Quaestor és a Hungária károsultjainak kárrendezése a kárrendezési törvény rendelkezéseinek megfelelően haladt. A Kárrendezési Alap beszerezte a befektetési vállalkozásoktól az ellenérték kiszámításához szükséges adatokat. A Quaestor esetében azonban problémák merültek fel, mert a Quaestor által kialakított, korábban nem ismert gyakorlat az volt, hogy a befektetők nem kizárólag a kibocsátáskor vásároltak kötvényeket, hanem a kibocsátást követően másodlagos piacon is, azaz a Quaestor Értékpapír Zrt. irodájában egyes kötvénysorozatokat folyamatosan forgalmaztak. Az ily módon, a másodlagos piacon vásárolt kötvények esetén a vételárban a befektető az időarányos kamatot, a kibocsátás és a vétel időpontja közötti időszakra vonatkozó, még jóvá nem írt kamatot is megfizette, az értékpapírszámlán a kötvény lejártakor pedig a teljes kamatot írták jóvá.

Mivel az értékpapírszámla-adatok szerint jóváírt kamat ebben az esetben nem tekinthető teljes egészében a befektetésen felül realizált pénzösszegnek, ezért szükséges pontosítani a kárrendezési törvénynek a hozam meghatározására vonatkozó rendelkezését. A problémát az okozta, hogy a Kárrendezési Alap, amely a törvény rendelkezései szerint járt el, az elmúlt nyolc évben realizált hozam levonásakor a másodlagos piacon vásárolt kötvények esetén az értékpapírszámla-kivonatokon szereplő adatok alapján a ténylegesen realizált hozamnál többet vont le.

A módosítás azért is szükséges, mert a kárrendezési törvény alapvető tézise az volt, hogy a befektetőnek azt a tőkét kell visszakapni, amit annak idején befektetett, azzal azonban, hogy a befektetési vállalkozás által jóváírt, magas hozamok nem tényleges gazdasági tevékenységből fakadtak, így azt a törvény tőketérülésnek tekinti, ezért a Kárrendezési Alapnak le kell vonni az értékpapírszámlán szereplő kötvények értékéből az elmúlt nyolc évben realizált hozamokat. Ha a Kárrendezési Alap a jogszabályi előírások figyelembevételével többet vonna le, mint amivel a befektető ténylegesen gazdagodott, az nem lenne összeegyeztethető a törvény alapvető céljával.

(12.40)

Ez az intézkedés azért bír különös jelentőséggel, mert 10 580 kárrendezésre jogosult elszámolását érinti. Ebből a körből 6155 kárrendezésre jogosult esetén növekedne a megállapított ellenérték, és hozzávetőlegesen 546 kárrendezésre jogosult esetén a levonandó hozam csökkenése miatt immár nem lenne megállapítható a Kárrendezési Alap által fizetendő ellenérték, ezeknél a befektetőknél a levonandó hozam korábban meghaladta a nyilvántartott kötvények értékét, így számukra kifizetés nem került megállapításra. A 6 ezer kérelem felülvizsgálata hozzávetőlegesen 1 milliárd 360 millió forint többletkiadást jelentene.

Összegezve: jelen törvénymódosítási javaslat a kormány azon szándékát tükrözi, hogy a brókerbotrányok legnagyobb veszteséget elszenvedett csoportjának kárát enyhítse, és ennek keretében az igazságos kárrendezés során megállapított ellenérték kifizetése a kárrendezésre jogosultaknak a törvény által előírt határidővel megtörténhessen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)