Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az Európai ügyek bizottsága elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni a frakcióknak, képviselőtársaimnak, hogy erre az összevont vitára a házszabálytól eltéréssel kerülhetett sor, azaz a jövő héten már a határozat elfogadásáról dönthetünk. Amint már korábban elmondtam, az Országgyűlésben ez a negyedik olyan alkalom, amikor szubszidiaritásvizsgálatot folytathatunk le, közismerten a sárga lapos eljárást kezdhetjük el. Ez a lisszaboni szerződés által a jog eszköze, amit mi igénybe vehetünk, ha úgy tetszik, az Európai Bizottság lopakodó jogalkotásával szemben.

Azt is szeretném megköszönni képviselőtársaimnak, hogy a határozati javaslattal a tartalmi elemekre koncentráltak, és rendkívül konstruktívan vettek részt a vitában. Azt is mondhatnám, hogy egy rég nem látott konszenzus alakult ki a tisztelt Ház falai között. Örülök annak, hogy képviselőtársaim hasonlóképpen látják. Fél éve vagy egy éve sokan még másképpen vélekedtek erről, de azt hiszem, hogy az események sodrában nemcsak a magyar parlamenti pártok, hanem az Európai Unióban is nagyon sok tagország véleménye megváltozott. Bármit lehet mondani Magyarország miniszterelnökére, a Fidesz-KDNP frakciójára, de úgy hiszem, a kezdetektől fogva azonos volt az álláspontunk, és a szilárd álláspontunkkal felhívtuk a figyelmet. Nem véletlenül fogadta el legutóbb miniszterelnök úr javaslatát az Európai Tanács, és beépítette azt remélhetőleg a következő, június végi Európai Tanács határozatába. Tehát érdemes volt küzdeni, érdemes volt harcolni.

(15.10)

Szeretném hangsúlyozni képviselőtársaimnak azt is, hogy jelenleg az uniós döntéshozatal korai szakaszában vagyunk, tehát még semmi sincs veszve, és ebben a periódusban a nemzeti parlamenteknek nemcsak lehetőségük, hanem egyenesen kötelességük is, hogy felhívják a figyelmet, az Európai Bizottság figyelmét azokra a szempontokra, amelyek alapján a rendelettervezetet nem tartják úgymond kompatibilisnek a szubszidiaritás elvével. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, ahogy már többször elhangzott, hogy a jog eszközével lövünk vissza az Európai Bizottságra, a szubszidiaritási eljárás elindításával, amivel a nemzeti parlamentek szükség esetén meg tudják akadályozni, hogy az uniós intézmények a rájuk ruházott hatáskörüket túllépjék.

Engedjék meg, hogy még röviden utaljak a Törvényalkotási bizottság tegnapi, közel háromórás vitájában elhangzottakra. A szubszidiaritásvizsgálatra csak olyan esetben kerülhet sor, amikor az adott uniós jogszabálytervezet nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó kérdést szabályoz, vagyis a lisszaboni szerződés 2. számú jegyzőkönyve alapján csak megosztott hatáskörbe tartozó jogalkotási kezdeményezések tartoznak ezen eljárás alá. Úgy hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a mi esetünkben a Magyar Országgyűlés fellépése fontos és szükséges, hiszen a rendelettervezet VII. fejezete ‑ ahogy itt is elhangzott ‑ egyrészt az elosztási mechanizmus, a kötelező kvóta, a pénzügyi szolidaritás, azaz a pénzbírság, továbbá a választott jogalapban foglalt felhatalmazáson való túlterjeszkedés miatt ismételten el kell mondanunk, hogy a jog eszközét használjuk arra, amit az Európai Bizottság a lopakodó jogalkotással, megkerülvén a tagállamok államfőit, csak miniszteri szinten akarja a jogalkotást elintézni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitánk is megmutatta, hogy a holland EU-elnökség alatti egyik legjelentősebb európai bizottsági kezdeményezésről van szó, amely mind a magyar, mind az európai polgárokat élénken foglalkoztatja. Nem tehetjük meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar polgárok biztonságát és jövőjét alapvetően befolyásoló kérdésekben ne alakítsunk ki határozott álláspontot. Bízom abban, hogy számos tagállami parlament követi majd eljárásunkat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül engedjék meg, hogy megköszönjem az Európai ügyek bizottsága munkatársainak, Juhász Lászlónak, Tamás Csabának és Dóczy Zsuzsának e kiváló jelentés elkészítését. Remek munkát végeztek. Ahogy elnézem az Európai Bizottság jogalkotási menetét, azt látom, hogy a közeljövőben egyre többször fognak ilyen jelentéseket készíteni. Tehát ez a feladatunk.

Végül még egyszer megköszönöm képviselőtársaimnak, hogy a vitában részt vettek. Most már úgy lá­tom, hogy az egész eljárási mechanizmust értik, hogy mi­ről van szó. És ezzel a jogi lehetőséggel, amivel nem­csak a magyar parlament, hanem reménységünk sze­rint ugyanúgy, mint korábban, a sárga lapos eljárásnál, legalább a tagállamok parlamentjeinek egyhar­mada élni fog, hogy felhívja az Európai Bizottság jogalkotási ámokfutására a figyelmet. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)