Íjgyártó István

ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Miskolc Steel Mills Kft. úgynevezett barnamezős beruházásának célja a miskolci Digép Ipari Park területére 250 munkahelyet teremtő mini acélmű létrehozása ötvözöttacél-termékek gyártására kizárólag acélhulladékokból. A miskolci beruházás megvalósítása érdekében az Eximbank támogatást nem tartalmazó, exportcélú beruházási hitelkeretről szóló szerződést írt alá.

A diósgyőri acélgyártás újraindításának mérlegelésekor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az EU acélipara történelmének egyik legsúlyosabb válságát éli át. 2015 nyara óta jelentős, 21 százalékos, 2014 első negyedéve óta közel 30 százalékos árcsökkenés ment végbe az acélpiacon. A gazdaság lassulásával járó keresletcsökkenés hatására Kína az elmúlt években megduplázta az acéltermékei exportját, amely 2015-ben elérte a 112,4 millió tonnát. Az olcsó acéltermékek megjelenése így az árak csökkenéséhez vezetett Európában is. Emellett azok az üzemek, amelyek túlélték a 2008-as válságot, csökkentett létszámmal működnek, mozgásterük korlátozott.

Napjainkban az Európai Unió acéliparában mintegy 500 termelőegység évente 166 milliárd euró értékű acélterméket állít elő. Ez az EU GDP-jének mintegy 1,3 százaléka. A vállalatok közvetlenül 328 ezer főt foglalkoztatnak, a beszállítókkal, a szolgáltatókkal együtt több millióra tehető az acéliparból élők száma. Az európai acélipari termékek versenyképességét nehezítik a magas energiaárak, az amerikai árak kétszerese, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai előírások, importkényszer alapanyagokban és energiahordozókban. Az ágazat nehéz helyzetét tovább fokozzák az acélipart sújtó megszorító intézkedések, különösen az építőipar, szállítás, infrastruktúra és a többi területén.

Az 1990-es években az Európai Bizottság megtiltotta az acélipar állami támogatását. Így az acélipari vállalatok ennek hiányában voltak kénytelenek boldogulni. A beruházás elakadásának okai feltételezhetően az említett körülményekhez is köthetőek.

Hazánkban súlyos probléma, hogy az acélipari termékek esetében alacsony az egy főre eső hozzáadott érték. Ennek megváltoztatásához Magyarországnak szüksége lenne egy nemesacélműre, hogy ötvözött acélokat lehessen gyártani. A tervek szerint a diósgyőri is ilyen acélmű lenne. Tudvalevő, hogy többek közt a járműipari cégek ötvözöttacél-termékeket vásárolnak. Figyelembe kell venni azonban, hogy a járműipari vállalatok hosszú távú szerződésekkel biztosítják ezeket az igényeket, valamint azt, hogy kizárólag a hazai keresletre nem lehet alapozni egy ilyen mértékű beruházás megtérülését.

(14.50)

A Diósgyőri Acélműnek korábban is az volt a problémája, hogy hiába volt nemzetközi szinten versenyképes technológia, volt egy magas színvonalú metallurgia, csak a hengerlés volt a szűk keresztmetszet, nem találták meg a megfelelő piacokat.

Jelenleg az Európai Unió meghatározott célokra, meghatározott körülmények között teszi lehetővé az acélipar állami támogatását. Ennek kihasználása fontos tényező lehet a vállalatok életképességének javításában. A lehetséges támogatási formákat jelenleg vizsgáljuk, valamint azt is, hogy miként lehetne a hazai acélfelhasználásban a rendkívül magas, 50-90 százalék közötti importrészarányt csökkenteni. Köszönöm figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)