Dr. Völner Pál (Fidesz)
2016-05-30 · 158. ülésnap · kérdés megválaszolva · 2:06 · Igazságügyi Minisztérium államtitkáraSzöveg2 169 karakter · 4 bekezdés · JSON
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Az Alaptörvény XIV. cikke tartalmazza, hogy a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. Az új polgári törvénykönyv értelmében a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, külön élő szülő pedig elsősorban pénzben nyújtja. Erre elsősorban a szülők megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában természetesen a bíróság dönt, tehát elsősorban bírósági hatáskörökről beszélünk. Mérlegelendő körülmény ilyenkor a kötelezett teljesítőképessége, ideértve nemcsak a jövedelmi viszonyokat, hanem a vagyoni viszonyokat is.
A korábbi szabályozáshoz képest a törvény előírja, hogy határozott összegben kell a tartásdíjat megállapítani, és a jövedelemhez igazodó százalékos mérték ennek a határozott összegnek a megállapítását segíti elő. A szabályozás további újdonsága, hogy az inflációhoz történő automatikus hozzáigazítás lehetőségét is tartalmazza. A bíróság a marasztaló határozatában közvetlenül felhívja a munkáltatót, hogy a megállapított összeget vonja le és a jogosultnak fizesse ki, ha pedig végrehajtóhoz kerül az ügy, a gyerektartásdíj megelőzi a sorrendben az összes többi követelést, ezzel is biztosítva a gyerek szükségleteinek mielőbbi biztosítását.
Figyelemmel kell lenni arra is az ENSZ gyermekjogi egyezménye és a hatályos magyar jogi szabályozás alapján, hogy a külön élő szülővel való kapcsolattartás a gyermek joga, nem csak a külön élő szülőé. A kapcsolattartás megakadályozásában közigazgatási úton történő szankcionálás tehát azért van, hogy a gyermek kapcsolattartáshoz való jogát védjék, a gyermektartásdíj fizetésének elmulasztását, végrehajtása eredménytelenségét, ahogy ön is említette, megelőlegezett gyerektartásdíj előlegezésével kompenzálja az állam. Súlyosan kirívó esetekben, ha sem a polgári jogi jogérvényesítés, sem a bírósági végrehajtás nem vezet eredményre, és az állam általi előlegezés sem jelent megoldást, végső eszközként akár büntetőjogi felelősségre vonás is kezdeményezhető.
Tehát a jogi szabályozás keretei a bíróságnak tág keretet adnak ennek a kérdésnek a rendezéséhez. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Völner Pál — 2016-05-30, kérdés megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/158-66.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-158-66,
title = {Dr. Völner Pál — 2016-05-30, kérdés megválaszolva},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/158-66.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}