{"cycle": 40, "id": "158-325", "date": "2016-05-30", "ulnap": 158, "seq": 325, "speaker": "Hegedűs Lorántné (Jobbik)", "p_azon": "h057", "faction": "Jobbik", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "politikai vita lefolytatása V/10571 Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről", "iromany": "V/10571", "duration_s": 579, "position": "jegyző", "chars": 7687, "paragraphs": ["HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szé­pen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Állam­titkár Urak! Gelencsér Attila képviselőtársamnak üzenném, hogy tekintettel a késői órára, igencsak próbálok én is a lényegre szorítkozni az offshore probléma kitárgyalása ügyében.", "Kezdjük mindjárt ott, ami itt többször is elhangzott a Ház falai között most az elmúlt pár órában az offshore problémáról tárgyalva, hogy ha látunk valamilyen problémát, ami visszaélésgyanús, akkor ezzel a problémával mit kezdünk. Sokszor fel­szólított minket a kormánypárt, minket, ellenzéket, hogy akkor tegyünk büntetőfeljelentést. Hadd mondjak egy konkrét példát, mi történt nemrégiben pontosan egy ilyen ügyben; mit ér tehát a bün­te­tő­feljelentés, erre lesz példa ez a kis történet.", "Budapesten a Bérc utcában, tehát a Gellért­hegynek abban az utcájában, ami a legmagasabban fekszik a Citadellához képest, volt egy beépítetlen, igen nagy és ezért tehát igen értékes telek. Ezt a tel­ket megvette az egyik fideszes polgármester lánya, illetve egy Fidesz-közeli nagyvállalkozó fia, akik összeházasodtak, és azon melegében alakítottak is egy offshore céget. No, ez az offshore cég vette meg ezt a bizonyos nagy telket, ami a nemzeti vagyon­törvény szerint egyértelműen nem átlátható cég. Ha megnézzük, hogy hova van bejegyezve, nem kell túl sokáig kutakodni, teljesen egyértelmű a képlet.", "Mikor ez a mi tudomásunkra jutott, akkor leve­let írtunk a telket eladó I. kerületi önkormányzatnak, az elővásárlási joggal bíró Fővárosi Önkor­mány­zatnak, a mind a kettő törvényességi felügyeletét gyakorló Fővárosi Kormányhivatalnak, valamint az ügyészségnek. Rövidre fogva a lényeget, mi lett a történet vége? Az, hogy megkaptuk az ügyészségtől a papirost, tekintettel arra, hogy ez a cég nyilatkozott arról, hogy ő magát átláthatónak érzi, ezért a törvény szerint a minimális kötelezettségének eleget tett, és az ügyészség azt állítja, hogy ma Magyarországon nincs semmilyen olyan hatóság vagy szerv, ami jo­gosult vizsgálni ennek a nyilatkozatnak a tartalmát, egyedül csak azt vizsgálja, van‑e nyilatkozat vagy nincs. És ha egyébként egy offshore cég magát át­lát­hatónak érzi, akkor egyébként ezt elegendőnek kell tekinteni.", "Botrányos ez a hozzáállás, már csak azért is, mert maga az adásvételi szerződés is számtalan továb­bi kérdőjelet tartalmazott számunkra, például azt, hogy a vételárban az előzetes ingatlan-érték­becs­léshez képest 25 százalék engedményt tettek, mert­hogy a telek lejtős. Tetszik érteni, tehát a Gellért­hegyen értékcsökkentő tényező az, hogy a telek maga lejtős. Hát, akkor felmerül az emberben, hogy miért nem vajon a Hortobágyon vásárolnak telket, ha nekik annyira fáj, hogy egy telek lejtős, miért kell nekik feltétlenül egy Bérc utcai ingatlan? Ebből a történetből is láthatjuk, hogy igen, a nemzeti vagyontörvény lábbal tiprásával jöhetett létre egy ilyen jogsértő szerződés, de a magyar ügyészség semmit nem tesz ebben az ügyben. Tehát hiába tesszük a büntetőfeljelentéseket egymás után, sajnos a végeredmény majd’ minden esetben ugyanez.", "Nagyon fontos beszélnünk arról a típusú ma­ga­tartásról, ami ebben a történetben is tükröződik, és sajnos sok igen gazdag, igen nagy önkormányzat éle­té­ben jellemző volt az elmúlt években; például az, hogy hogyan üzleteltek offshore céggel egyes ön­kor­mányzatok. Tudjuk, hogy e tekintetben az alapminta Hunvald György, akit nemrégiben mentettek fel teljes egészében, sőt még a magyar államnak kell számára kártérítést fizetni azért, mert egypár hó­na­pig börtönben kellett ülnie. De mi is ez a minta, amit Hunvald György megteremtett az önkormányzatok szá­mára, illetve egyes korrupt önkormányzati veze­tők számára?", "Jellemzőket fogok felsorolni: önkényes jog­gya­kor­lás, az önkormányzati bérlők ‑ ha egy olyan típu­sú ingatlaneladásról van szó ‑ becsapása, például hogy egyben adják el, és ezért nem tudnak az egyes bér­lők, az egyes lakásbérlők az elővásárlási joggal élni. Nagyon jellemző, hogy az ilyen típusú szer­ző­dé­se­ket zárt ülésen hozzák meg, és a pályáztatást, ami egyébként kötelező lenne a törvény szerint, kikerülik. Feltűnő értékaránytalansággal történik minden eset­ben az ingatlanpanamáknál az egyes önkormányzati vagyontárgyak értékesítése. Ezért tehát jelentős az a kárérték, ami az önkormányzatokat éri.", "A szereplők, azok is mindig jellemzőek az egyes történetekre. Egyik oldalon természetesen ott van­nak az önkormányzati döntéshozók és az általuk uta­sí­tott munkatársak, de a másik oldalon az a hár­mas­ság van, ami Hunvaldéknál minden esetben megvolt: van egy projektcég minimális törzstőkével, tehát sem­mifajta felelősséget igazából nem lehet tőle el­vár­ni, vele köt szerződést az önkormányzat, de a pro­jekt­cég mögött rögtön ott van egy offshore cég. Itt különböző adóparadicsomokra kell gondolni, Hun­val­déknál bőven volt ilyen, és ezen offshore cég val­ó­di tulajdonosa az a befektető, aki igazából ezeket a nem­zeti vagyontárgyakat meg akarja szerezni, pél­dá­ul Hunvaldék esetén Arie Jom Tov volt vagy Tordai Péter és így tovább. Igen sokakat tudnánk még föl­so­rolni, de hogy a mintát ki vette át hűen, ki másolta le, erre vonatkozólag egy konkrét esetet hadd mondjak el! Hát, Rogániában Rogán Antal volt az, aki annak idején betűre pontosan a hunvaldi mintát követve adott el önkormányzati ingatlanokat, például az egyik esetben nemcsak hogy egy teljes épületet adott el, hanem egy épületcsomagot kínált fel.", "E tekintetben is engedjenek nekem meg egy rövid kis történetet! Még a 2010‑es választások idején keresett meg engem egy idős bácsi, aki a Matild-palotában lakik. Tudjuk, hogy az Erzsébet híd pesti hídfőjénél két ikerpalota áll, az egyik a Klotild-palota, a másik a Matild-palota. A korábbiakban mind a kettő a belvárosi önkormányzat tulajdonában volt, ez már a múlt.", "(21.30)", "A Matild-palotában lakó idős úr, aki egyébként a Matild-palota építtetőjének a leszármazottja volt ‑ csak miután fölépítették, és a kommunizmus ránk szakadt, a bácsit családostul kiköltöztették a Hortobágyra, majd a sors furcsa fintora kapcsán pont a Matild-palotában kaphatott a későbbiek során egy kis szükséglakást ‑, mutatott nekem egy papirost, ami Rogán Antal tollából származott, és amiben ennek a bácsinak fölajánlják megvételre az ingatlant, méghozzá olyaténképpen, hogy megveheti a Matild-palotát, a Párizsi udvart és a Szent István téren álló egyik ingatlant laza 5,5 milliárd forintért. A bácsi egyébként szívbeteg volt, de ennek ellenére túlélte ennek a levélnek az elolvasását, ami megint csak egy pofátlan, önkényes joggyakorlás a tekintetben, hogy gyakorlatilag megtagadja azt a lehetőséget, hogy a bent lakó kisember, keményen dolgozó kisember megvehesse az általa birtokolt önkormányzati lakást, tehát a tulajdonába is kerülhessen.", "Persze még nagyon sok példát tudnék mondani, egyet még engedjenek meg, az SCD Holding zűrös ügyleteit, ami egyébként szintén valamilyen furcsa és megfoghatatlan okból kifolyólag a Fidesz-kor­mány­zathoz kötődik, csak nem ehhez a ciklushoz, hanem még a ’98-2002‑es ciklushoz, merthogy Fidesz-közeli vállalkozóknak adták el a Siótour, Zalatour, illetve a Balatontourist összes Balaton-parti kempingjét, amely SCD Holding egyébként egy postafiókcégbe van valahol Londonban bejelentve, máig nem tudjuk, hogy ki volt a valódi és igazi tulajdonos.", "Még egy gondolatot engedjenek meg nekem! Azt is mondták, hogy mondjunk megoldásokat. Mondtunk megoldásokat. Ott van az Áht., annak a módosítása, ami azt jelentené, hogy megtiltjuk államnak és önkormányzatnak egyaránt, hogy szerződést kössön offshore céggel. E tekintetben adtunk be módosító indítványt, vita nélkül leszavazta a Ház, még egy érdemi ellenvetésre sem voltak képesek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szilágyi György tapsol.)"]}