Dr. Palkovics László

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat-csomag több törvényt is módosít, részben a köznevelés, részben a felsőoktatás területén. A köznevelési rendszerrel összefüggő törvénymódosítások rendező elve a köznevelési kerekasztal megalakulása és működése során meghatározott megoldandó feladatok, a köznevelési rendszer átalakítása során szerzett tapasztalatok feldolgozása és ennek alapján közös célunk, a rendszer jobbá tétele.

A köznevelési kerekasztal első, alakuló ülésén, február 9-én azonosította a köznevelési rendszer működőképességének fokozásához szükséges intézkedéseket, majd ezek megvalósítását ütemezte. Ennek során az első prioritáscsoportba került a 2016. szeptember 1-jével megoldandó feladatok közé az állami intézményfenntartó működésének átalakítása, a finanszírozás felülvizsgálata, a decentralizáció, a szervezeti rugalmasság, folyamatok, menedzsment szintű működés megvalósítása, az állami intézményfenntartó és az iskolák, a köznevelési intézmények hatásköreinek áttekintése és újraszabályozása, az állami intézményfenntartó és a működtető önkormányzat szerepkörének átgondolása, a két funkció szétválasztásából eredő problémák megoldása.

Jelen törvényjavaslat a fenti célkitűzésekhez illeszkedő törvényi szintű módosításokat tartalmazza azzal, hogy a teljes megvalósításhoz további végre­haj­tásijogszabály-módosításra van szükség természetesen. A most ismertetésre kerülő intézkedéseknek tehát nem mindegyikét találják meg a törvényben, csupán a törvényi alapokat teremti meg a további építkezéshez. Az első ilyen: az állami intézményfenntartó központ, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyébe állami fenntartóként önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott köznevelési intézmények jogi személyiségüket megtartva, a tankerületi központok szervezeti egységei lesznek.

Mindeközben egyetlen korábbi intézmény sem szűnik meg vagy alakul át. Az intézmények zavartalan működésének biztosítása alapvető követelmény. A közel 60 tankerületi központ kialakításával közelebb kerülnek az érintettekhez a döntéshozatali szintek, hiszen számos ügyet nem kell a továbbiakban a központban intézni, hanem ezek helyben is megoldhatóak lesznek. Bővülnek a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények vezetőinek munkáltatói jogosítványai, amelynek keretében a leglényegesebb kérdésekben, mint például a kinevezés vagy felmentés, javaslattételi, illetve egyetértési jogot kapnak.

A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy középirányító szervezet, az oktatási központ. Mivel egyrészt a köznevelési szervezet méretéből fakadóan, másrészt az országos egységes irányítás és működés biztosítása miatt továbbra is szükséges egy központi szervezet fenntartása, itt fontos érteni, hogy ez a szervezet nem a mostani formában működő szervezet, operatív döntések ezen a szinten már nem születnek. Az összes, az iskolák életét érintő operatív ügy mind a tankerületi központokban kerül döntésre.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejötte és a működtetői szerepkör megjelenése óta folyamatos problémákat okozott a fenntartó és a működtető feladatainak elhatárolása. Tehát erre is megoldást kellett találnunk. A törvényjavaslat szerint a fenntartói és működtetői feladatok összevonásra kerülnek a tankerületi központnál, tehát ismét egységes irányítás jön létre, mivel a heterogén rendszerben nem alakítható ki olyan működés, amelyben az egyes szervezetek felelősségi és feladatköre teljesen egyértelmű lenne.

Fontos további eleme a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításának, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszere kiterjesztésre kerül a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel jelenleg ez csak a nevelési-oktatási intézményben érvényesül. Ugyancsak lényeges, hogy a 2018. június 30-ig előírt első minősítési kötelezettség hatályon kívül helyezésre került, így mindenki a saját döntése szerinti ütemben haladhat előre az előmeneteli rendszerben. A törvényjavaslatban foglaltak lehetőséget adnak a minőségi munkavégzés anyagi elismerésére is.

Több fórumon felmerült, többek között a köznevelési kerekasztalon, szakszervezeti tárgyalásokon, hogy a jelenleg működő életpálya néhány elemében nem optimális, hiszen nem biztosít lehetőséget a különböző teljesítmények elismerésére, ilyen értelemben túl merev. Annak érdekében, hogy a központi költségvetés adta keretlehetőségek figyelembevételével a lehető legnagyobb arányú generális, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei pedagógusilletmény-emelés fedezetének különbözetét 2017. szeptember 1-jétől az intézményvezető teljesítményalapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is eljuttathatja a pedagógusoknak.

Ez azt jelenti, hogy az iskolaigazgató dönthet úgy is, hogy a mostani rendszert működteti továbbra is, nem él ezzel a lehetőséggel. Amennyiben viszont az intézmény, az intézmény közössége úgy dönt, hogy ezt teljesítménytől, kompetenciától függően te­szi, akkor erre lehetőséget teremtettünk. Az illetmények, a munkabérek eltérő mértékben történő megállapítása azonban nem történhet kizárólag az intézményvezető diszkrecionális jogkörében, ezért ‑ ki­­zárandó a szubjektivitást ‑ garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését és a tanárok ez alapján történő értékelését írja elő a javaslat. A rendszer részletszabályait végrehajtási rendelet fogja meghatározni. Nagyon fontos elem viszont, hogy azt szeretnénk, ha az iskola ezt a rendszert saját hatáskörében működtetné, az iskolaigazgató irányításával.

Az ismertetett stratégiai jelentőségű módosításon kívül megszokott módon természetesen tartalmaz a törvényjavaslat számos olyan elemet, amelyekre korábban megkezdett folyamatok továbbvitele, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok miatt van szükség. Idetartoznak például a készségfejlesztő iskolára, az utazó gyógypedagógusi hálózatra vonatkozó rendelkezések vagy például a fenntartóváltás munkajogi következményeinek rendezése is.

A törvényjavaslat módosítja a szakképzésről szóló törvényt is. E törvénymódosítás is a köznevelési kerekasztal működése és a szakmai szervezetekkel való számos egyeztetés eredményeképpen vált szükségessé. Ezek közé tartozik, hogy a társadalmi visszajelzések alapján, a köznevelési kerekasztal által is megerősítetten indokolttá vált annak lehetővé tétele, hogy a 2017-től bevezetésre kerülő ágazati szakmai érettségi vizsgát a tanulók 2017 májusától középszinten is letehessék. A szakképzési törvény módosításának fontos eleme, hogy a szakképzési centrumok tagintézményeiként működő szakképző iskolákban is növekednek a vezetők döntési jogkörei. Meghatározásra kerülnek a centrumok költségvetése összeállításának alapelvei, a szakképzési centrum szervezeti egységeiben a dolgozókat érintő kérdésekben a szakszervezeti egyeztetés formái, valamint egyes fenntartói jogkörökkel kapcsolatos feladatok.

A javaslat pontosítja az első és a második szakképesítés fogalmát, megjelölve, hogy az állam által támogatott képzésekben megszerzett szakképesítések képezik a számítás alapját. Ugyancsak a szakképzési törvény módosítása mondja ki ‑ a korábbi rendelkezéseket pontosítva ‑ az iskolarendszerű szakképzésben a szakmai vizsgák ingyenességét a harmadiknak nem számító szakképesítések tanulása esetén.

A tervezet előírja, hogy a 9. évfolyamon megkötött tanulószerződés a tanév végén hatályát veszti, így lehetőséget biztosít a tanulónak, hogy a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyből más gazdálkodó szervezethez menjen át a további gyakorlati képzésre. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes szakképesítések esetén a gyakorlati oktatást végző gazdálkodó szervezeteknél jellemzően nincsenek meg a gyakorlati oktatás teljes körű feltételei, így ezen esetekben indokolt a kötelező tanműhelyi képzés előírása, amelynek finanszírozási hátterét teremti meg a jelen módosítás.

(11.10)

Egy sor módosítás vonatkozik a felsőoktatásra, illetve a felsőoktatási törvényre. A magyar felsőoktatás működését, oktatási és képzési feladatait a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény határozza meg. Az Nftv. ‑ az Alaptörvény 10. cikk (3) bekezdése által meghatározott keretek között ‑ a felsőoktatás színvonalának emelését, a versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtését, illetve az intézményrendszer működésének biztosítását tűzte ki célul.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kormány 2014 decemberében fogadta el a felsőoktatási stratégiát, a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című dokumentumot, amely meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. Az Nftv. módosítása tartalmazza az ezen célkitűzésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a fel­sőoktatásban megkezdett folyamatok továbbvitelét elősegítő szabályokat, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé váló módosításokat.

Az egyik ilyen elem a felsőoktatási intézményhálózat átalakítása. Az Nftv.-t módosító 2015. évi törvény alapján 2015. szeptember 1-jétől a felsőoktatás alapintézményei, az egyetem és a főiskola új intézményi formával egészültek ki, az alkalmazott tudományok egyetemével. A törvényi feltételeknek megfelelő Zsigmond Király Főiskola 2016. augusztus 1‑jé­től nem állami, alkalmazott tudományok egyetemeként folytatja működését.

A kancellári rendszer, valamint a konzisztóriumi működés tapasztalatai olyan részletszabályok törvényi rögzítését indokolják, amelyek az állami felsőoktatási intézmények működését esetleg személyi, testületi akadályoztatás egyéni körülményei között is biztosítják.

A hatályos Nftv. nem rendelkezik a kancellári tisztség betöltetlensége esetén eljáró vezetőről, valamint a konzisztórium határozatképtelensége, működése akadályának esetéről. A tervezet ezeket a helyzeteket egyértelműsíti.

A felsőoktatási intézmények működésére vonatkozó egyes eljárásokra is több módosítást tettünk. Javaslatot teszünk a felsőoktatási intézmények alaptevékenységi körébe nem tartozó olyan közfeladat el­lá­tási kereteinek a megteremtésére, amely nem sorolható a köznevelési intézmény, egészségügyi szolgáltató működésére vonatkozó, az Nftv.-ben meghatá­rozott rendelkezések fogalmi körébe, ugyanakkor mind irányítási, gazdálkodási, mind szervezeti szem­pontból megalapozott az igény a működtetés sajátos rendjének a biztosítására.

A felsőoktatási kiválósági intézményi elismerés szerkezetileg átalakul. A hallgatók, oktatók kiválóságának elismeréséhez igazodik az intézményi kiválóság, ennek megfelelően szükséges a jelenlegi hatályos rendelkezések átalakítása az új rendszerhez.

A törvényjavaslat a kutató kar, kutatóegyetem minősítés és az alkalmazott tudományok főiskolája minősítés kivezetését kezdeményezi. 2015. szeptember 1-jétől hatályos az Nftv.-nek az alkalmazott tudományok egyetemére vonatkozó szabályrendszere, amelyre tekintettel a párhuzamos szabályozás fenntartása már nem indokolt. Ugyanakkor a kiválósági rendszer személyekhez kötötten fog megjelenni az intézményeknél, személyekhez vagy diszciplínákhoz, de nem intézményhez, ilyen módon az elnyert ki­válósági hallgatói, oktatói ösztöndíjak alapján kerülnek kiválósági alapon támogatásra az intézmények, amelyek az így igénybe vehető forrást elsősorban a kutatásokra kell hogy fordítsák.

A tervezet pontosítja a Pető András Főiskola sajátos működési kereteit, tekintettel arra, hogy a főiskola speciális képzési szerkezete az Nftv. felsőoktatási intézményekre irányadó általános rendelkezéseitől eltérő szabályok érvényesülését indokolja.

Néhány javaslat a gazdálkodási tevékenységre. Kezdeményezzük az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodására vonatkozó törvényi rendelkezések egységes megállapítását. A gazdálkodási szabályok módosítását indokolja továbbá az intézményi, társaságban folytatható tevékenységek pontos szabályozása mellett az elektronikus árverési rendszerre vonatkozó szabályok bevezetése.

A törvényjavaslat pontosítja, illetve megteremti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és az Országos Doktori Tanács jogalanyként való működésének a feltételeit. A MAB jogi személyisége, közhasznúsága jelenleg is jogszabályban rögzített, ugyanakkor a szabályozást a polgári törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban törvényi szintre szükséges emelni. Az ODT, az Országos Doktori Tanács jogalanyiságát és a közhasznúságára vonatkozó rendelkezést jelen javaslat állapítja meg.

Az Nftv. tartalmazza a köztársasági ösztöndíj éves mértékét. A hagyományosan a legkiválóbb hallgatók elismerésére szolgáló, miniszter által adományozott köztársasági ösztöndíj normatívájának emelkedésére, a szakmai téren kiemelkedő teljesítményt elérő hallgatók tevékenységének díjazására, további kiemelkedő eredmény elérésének támogatására vonatkozó javaslat szerint az ösztöndíj mértéke az eddigi 340 ezer forint/éves összegről 400 ezer forint/éves összegre változik. Egyúttal a köztársasági ösztöndíj elnevezése nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra módosul.

Az Nftv.-ben a támogatási idő szabályozására vonatkozó 41. § értelmében egy személy főszabály szerint 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat, magyar állami részösztöndíjasként vagy ösztöndíjas képzésben. A támogatási idő legfeljebb 14 félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a 10 félévet. Annak érdekében, hogy magyar állami ösztöndíjas hallgatóként szerezhessenek művészeti tanári szakképzettséget művészeti képzésekben tanulmányokat folytató hallgatók, továbbá hogy a 283/2012. kormányrendeletben meghatározott egyes tanárképzési szakokon tanulmányokat folytató magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben fejezhessék be tanulmányaikat, kivételes szabály bevezetése indokolt az igénybe vehető, támogatott félévek száma tekintetében.

A javaslat a felsőoktatási képzés megszervezésének módozatai keretében a teljes idejű képzésre vonatkozó törvényi szabályozás olyan tartalmú módosítását tartalmazza, hogy az óraszám minimális mértéke félévenként 300 tanóra helyett legalább 200 tanóra legyen, amely így a rugalmasabb szabályozás útján a magasabb óraszám lehetőségét nem zárja ki, de az oktató személyes közreműködését kevésbé igénylő foglalkozás időkeretének a biztosítását teszi lehetővé. A cél a hallgatói önálló tevékenység aktívabb képzésbe építése. A tervezet egyszerűsíti a közhasznú szervezetként működtetett nem állami felsőoktatási intézmények működésével és nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályokat. A magyar felsőoktatás nemzet­közi­esítése céljából pontosításra kerülnek a külföldi felsőoktatási intézménnyel folytatott közös képzés indításának a feltételei is.

Nagyon röviden ezeket szerettem volna megemlíteni, és kérem, hogy támogassák ezeket a javaslatokat. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)