Firtl Mátyás (KDNP)

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről szóló H/9798. számú határozati javaslat, mint ahogy már Hörcsik elnök úr fogalmazott is, a bizottságunkban több vitát is kiváltott. Ezekre ő már a vezérszónokiban részletesen kitért, úgyhogy én a felszólalásomban csak néhány lényegi kérdésre szeretnék kitérni, amelyek rendkívül fontosak Magyarország számára, és Magyarország számára az Európai Unióval és Ka­na­dával, de általában a harmadik országokkal kötött kereskedelmi, beruházási megállapodások megkötése során is fontos.

Ez a legfontosabb, ami itt már sokszor elhangzott, a GMO-mentesség. Magyarország Alaptörvényének XX. cikke jó fogódzkodót ad a GMO-mentességgel kapcsolatban az azokkal kapcsolatos aggodalmakra: mindenkinek joga van a testi-lelki egészséghez. A (2) bekezdés: „Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

(12.00)

Több mint négyéves tárgyalási folyamat eredményeként 2015 januárjában megszületett a genetikailag módosított növények köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő uniós jogszabály-módosítás. Ennek az irányelvnek a magyar jogrendbe történő átültetését szolgálta az Országgyűlés által 2015 májusában elfogadott törvény. A törvény hatálybalépését követően Magyarország már nemcsak környezeti és egészségügyi kockázatokra, hanem tár­sa­dalmi és gazdasági hatásokra hivatkozva is megtilthatja a GMO-növények termesztését.

A génmódosított növények termesztésének tiltásában hazánk vezető szerepet játszik Európában: az uniós irányelvek és az európai uniós országok közül elsőként ültettük hazai jogrendünkbe, így elsőként is éltünk a tiltási lehetőséggel. Ezzel egy újabb fontos lépést tettünk a GMO-mentes magyar mezőgazdaság megőrzéséért. De úgy gondolom, rendkívül fontos, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni minden olyan technológia kapcsán, amelynek hatásá­ról nincsenek kielégítő adatok. Néhány nappal ez­előtt megjelent az amerikai tudományos akadémia GMO‑k hatásairól szóló elemzése, amelyről a magyar és a külföldi sajtó is beszámolt. A tanulmány több helyen utal a bizonytalansági tényezőkre és a nem várt hatások megjelenésére. Készítői megjegyzik, hogy a jelenleg használt OECD állatkísérletes módszerek nem kellően alkalmasak a különbségek kimutatására. Az előírt vizsgálatok hossza pedig mindössze 90 nap, ami nem elegendő a krónikus hatások kifejeződésére. Ezt Magyarország is kifogásolta az uniós tárgyalások során. A tanulmány szerzői sürgetik a megfelelő tesztelési módszerek kidolgozását, amelyekkel a mellékhatásokat mérni lehet.

Az amerikai szántóföldi kísérletek adatait összegezve megállapították, hogy a génmódosított technológia nem növelte szignifikánsan a terméshozamot sem kukorica, sem gyapot, sem szója esetében a hagyományos termesztésekhez viszonyítva.

Kiemelt érdek, hogy a szigorúnak minősülő uniós humánegészségügyi, állat- és növényegészségügyi, élelmiszer-biztonsági, állatjóléti, fogyasztó- és környezetvédelmi szabályok maradjanak meg, és ne gyengüljenek.

Itt szó volt már ratifikációról. A kormány Külgazdasági és Külügyminisztériumának álláspontja szerint a tárgyalások jelenlegi helyzete alapján ezek a megállapodások az EU és a tagállamok hatáskörébe tartozó elemeket is tartalmaznak. Így értelemszerűen az EU-tagállamok nemzeti parlamentjei saját alkotmányos szabályaikkal összhangban a ratifikációs eljárásban fogadják el az érintett megállapodásokat.

Ami a vitarendezést illeti: szó volt itt is róla, véleményem és véleményünk szerint a tárgyalások során minimális követelményként el kellene azért azt érni ‑ nem véletlenül foglalkoztam itt a génmódosításokkal oly sokat ‑, hogy a legérzékenyebb területek, amelyek Magyarországot különösképpen is érintik a mezőgazdaság, a humán-, a növény- és állategészségügy és a környezet- vagy a fogyasztóvédelem és az élelmiszer-biztonság területén, ne kerüljenek bírósági tárgyalási szakaszba, mert valóban előfordulhat az az eset, hogy a bíróság fogja eldönteni, bármennyire is mi úgy gondoljuk, hogy ez a terület már teljesen levédett.

Ami pedig a piacra jutás segítését illeti: mint minden kereskedelmi megállapodás, így a vita tárgyát képező kereskedelmi és beruházási megállapodások is akkor előnyösek hazánk számára, ha segítik a magyar vállalkozások piacra jutását, a kereskedelmi szabályok összhangba hozatalát, a nem vám jellegű kereskedelmi korlátok, technikai jellegű kereskedelmi akadályok leépítését.

Tisztelettel kérjük a kormányt, hogy a tárgyalások során tegyen meg minden szükséges lépést, hogy a fenti, magyar részről elvárható feltételek teljesüljenek, és ezáltal a kereskedelmi és beruházási megállapodás a hazai érdek mind nagyobb előnyére váljon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból. ‑ Szórványos taps az MSZP soraiból.)