Hollik István (KDNP)

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa a magyar EU-elnökség idején, 2011-ben fogadta el az egységes hatályú európai szabadalom létrehozására irányuló két rendelettervezetet. Egyikük a szabadalom érvényesítésének végrehajtásával kapcsolatos, amíg a másik nyelvi kérdésekkel foglalkozik. 2013-ban az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló egyezményt is aláírták a felek.

Az EU-szabadalomra vonatkozó megerősített együttműködés keretében 25 ország, azaz a 28 tagú Európai Unió Olaszország, Spanyolország és Horvátország kivételével hozta létre az EU-szabadalmat, amelyet egy országként lehet szabadalomként érvényesíteni. A megerősített együttműködés nyitott, ahhoz további, illetve újonnan belépő EU-tagállamok is csatlakozhatnak. Időközben Olaszország is csatlakozott ehhez az együttműködéshez, Lengyelország viszont visszalépett.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Kétségtelen, hogy az EU-szabadalomnak vannak előnyei és hátrányai. A probléma az, hogy az előnyök a gazdagabb, fejlettebb országoknál és cégeknél jelentkeznek, a hátrányok viszont a kisebb, illetve technológiai hátrányban lévő országoknál, például Magyarországnál. A szabadalom ugyanis egy korlátozó jog. A szabadalom jogosultja kizárólagos jelleggel mondhatja meg, hogy a találmányát ki hasznosíthatja. Eddig évente 3 ezer külföldről érkező szabadalmi jog korlátozta a magyar fejlesztőket, az egységes EU-szabadalom érvénybe lépésével ez a szám előreláthatólag 60 ezerre növekedne. Az EU-sza­ba­dalom bevezetése után azok, akik eddig csak Németországban, Nagy-Britanniában vagy éppen Franciaországban érvényesítették a szabadalmukat, feltehetőleg az EU-szabadalmat fogják választani, ők az eddigi portfóliójuk mellé így ajándékba kapják többek közt a magyar szabadalmat is. Ezért egyértelműnek látszik, hogy az egyezmény rövid időn belüli ratifikálása kifejezetten hátrányos lenne a magyar startupoknak és az egész kkv-szektornak. Az egységes hatályú európai szabadalom hazai bevezetését illetően egyesek azt a forgatókönyvet látják célravezetőnek, hogy a kormány csak abban az esetben ratifikálja a megállapodást, ha a magyar innovációs ráfordítások meghaladják a GDP 1,8 százalékát, mert akkor a hazai vállalkozások olyan fejlettségi állapotba kerülnek, amikor az egyezmény ratifikációja őket már nem hozza hátrányos helyzetbe. Ez Magyarország esetében egyes becslések szerint körülbelül 2019-ben következne be.

A fentiekre tekintettel kérdezem tisztelt államtitkár urat: mit tesz a kormányzat a magyar inno­vációvédelem ügyében, és mikor fogja ratifikálni az egyezményt? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)