Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat célja a területrendezési tervek között az összhang biztosításával a jogbiztonság erősítése, valamint a területrendezési tervezési rendszer egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése, az adminisztratív terhek csökkentése. Cél továbbá a területfejlesztés és a területrendezés tartalmi rendszerének egymáshoz való közelítése azért, hogy a fejlesztési szempontok, egyes beruházások területi elhelyezése kellően megalapozott legyen.

A törvényjavaslat négy területrendezési témájú törvény módosítására tesz javaslatot: úgymint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényre, ez az 1996. évi XXI. törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló törvényre, azaz a 2000. évi CXII. törvény, az országos területrendezési tervről szóló törvényre, valamint a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényre. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a törvények módosítására vonatkozó javaslatok szakmai munkacsoportok keretében kerültek kidolgozásra, amelyben részt vettek neves tervezők és megyei önkormányzati főépítészek. A kidolgozott javaslatok továbbá egyeztetésre kerültek a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével, a Magyar Építész Kamarával, valamint a Balaton Fejlesztési Tanáccsal és a megyei kormányhivatalokkal is.

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítása abból a szempontból kiemelkedő, hogy a területrendezési tervek felülvizsgálatát az Európai Unió tervezési ciklushoz igazítja, valamint az ország területrendezési tervének elfogadását az országos területfejlesztési koncepció elfogadása után egy éven belül írja elő, ezzel biztosítva a területfejlesztési dokumentumban foglaltak területrendezési aspektusainak realizálását.

A módosítás kivonja a térségi területhasználati engedélykérelemre vonatkozó határidő alól az összhang igazolására vonatkozó területrendezési hatósági eljárást, amelynek határidejét 15 napban határozza meg, ami hozzájárul a bürokráciacsökkentéshez. A területrendezési tervek egyeztetési idejének két hónapról egy hónapra való csökkentésével gyorsításra kerül a területrendezési terv készítése, amely a mai digitális világban reális célként tűzhető ki. A javaslat az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. kormányhatározat területrendezési vonatkozású pont­jai végrehajtásának első ütemére vonatkozik.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megalapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása megteremti a jogszabályi feltételeit a partvonal-szabályozási és vízpart-reha­bili­tá­ciós tervezés területrendezési tervbe történő integrálásának és egyszerűsítésének.

Szükséges a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek kivezetésének előkészítése a tervrendszerből úgy, hogy a Balaton partjának közcélú használhatósága, a természeti és környezeti értékek védelme megmaradjon, valamint a kiemelt beruházások támogatása azáltal, hogy a vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket nem kell figyelembe venni akkor, ha a beruházás miatt szükséges a településrendezési eszköz módosítása. A tanulmánytervek beékelődnek a Balaton-törvény és a településrendezési eszközök közé, amelyek majdhogynem átvéve a településrendezési eszközök feladatát, túlzott részletezettséggel szabályozzák a part menti területfelhasználást. Ezek a tanulmánytervek miniszteri rendelettel kerültek elfogadásra 2004-2006 között, elhatározásai vagy beépültek már a települési tervekbe, vagy olyan, az akkori kor szellemének megfelelő döntéseket tartalmaznak, amelyek már idejét múltak, az önkormányzatok nem tudnak azokkal azonosulni.

A tanulmánytervek kivezetését véglegesen csak a Balaton-törvény átfogó felülvizsgálatával párhuzamosan tervezzük azért, hogy a tanulmánytervek értékei beépülhessenek a törvénybe, tehát a védelmi szint ne csökkenjen, viszont a területfelhasználásról a települési önkormányzat maga dönthessen a törvény adta keretek között.

(12.50)

Célunk volt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósulásának, a pályázati források magas szintű felhasználásának könnyítése azáltal, hogy a vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket, amelyek területfelhasználásra vo­nat­kozó előírásai számos esetben idejét múltak, nem kell figyelembe venni akkor, ha a beruházás miatt szükséges a településrendezési eszköz módosítása. Ez a könnyítés szükséges azért, hogy a kiemelt beruházások megvalósulása a következő egy-két évben se lehetetlenüljön el a tanulmánytervek nehézkes módosítása miatt. Tapasztalat alapján a tanulmánytervek módosításának időigénye egy-két év. Ezután szükséges még a településrendezési eszköz módosítása is. Az engedmény tehát csak az érintett települési tervekre nézve jelent mentességet, a beruházás engedélyezése alól azonban nem. Továbbá a Balaton partjának lehetőség szerinti közcélú használata továbbra is az elsődleges cél a minőségi idegenforgalmi fejlesztésekkel összhangban. Ezért a parti zöldterületek és parti sétányok védelmét, a partok beépítés­men­tességét továbbra is be kell tartani. A védelmi szint tehát nem csökken.

Ez a törvény vezeti át a köztársasági elnök 13/2013. számú határozatát is, amely alapján Balatonakarattya község 2014. október 12. napjától ön­álló településsé vált. Ennek a figyelembevételével a javaslat a Balaton-törvény 1/1. számú, a Balaton Ki­emelt Üdülőkörzetéhez tartozó települések mellékletének Balatonakarattya községgel történő kiegészítésére tesz javaslatot. Ennek kapcsán hadd említsem meg, hogy a község régóta küzdött azzal a problémával, hogy a fejlesztési forrásokból a nagy testvér, Ba­la­tonkenese részesült a kisebb testvér, Akarattya ro­vá­sára; hasonlóképpen egyébként, mint a központi régióban, Budapest és Pest megye esetében. Ez a kis­te­lepülés egyébiránt gyönyörű panorámával, jó adottságokkal rendelkezik, ezért bízhatunk abban, hogy a függetlenedés a település virágzásával fog jár­ni, amennyiben ezzel a lehetőséggel jól gazdálkodik.

A javaslat ezenkívül a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést kiegészíti a partvonal-szabályozási követelményekre vonatkozó felhatalmazással.

Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. számú törvény módosításával a megyei önkormányzatok számára megteremtődik az önálló térségi övezet és vonatkozó szabályok megalkotásának lehetősége, amely segítségével a megyék a területi sajátosságokat hatékonyabban érvényesíthetik a településrendezési eszközökben. Ezeket az előírásokat a településeknek kötelezően alkalmazniuk kell. Tekintettel arra, hogy a megyei területrendezési tervek önkormányzati rendeletek, a módosító javaslat garanciális szabályokat tartalmaz a megyei önkormányzatok túlszabályozásának elkerülésére.

Az országos területrendezési tervről szóló törvény módosítására, amit az 1/1. melléklet tartalmaz, azért van szükség, mert az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. számú törvény 2016. január 7-i hatállyal módosította a közúti közlekedéssel kapcsolatos szöveges mellékletet, amelyből törlésre került a 2. főutak felsorolása. A módosítás a jogbizonytalanságot szünteti meg azzal, hogy az 1/1. melléklet 2. főutak elemeit tartalmazó melléklete 2016. január 7. előtti állapotát újra hatályba helyezi.

A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. számú törvény módosítása az agglomerációs törvény felülvizsgálatára vonatkozó határidő hatályon kívül helyezését végzi el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés elfogadásával megszüntethető a jogbiztonság… ‑ a jogbizonytalanság, ami hozzájárul a területrendezési tervek és településrendezési eszközök kényszerű módosításai számának csökkentéséhez. Reményeink szerint a megyei tervek önállóságának kiterjesztésével a megye hatékonyabban hozzá tud majd járulni a számára dedikált uniós fejlesztési pénzeszközök felhasználásához. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet terü­let­rendezésiterv-rendszere egyszerűsítését biztosító jogszabályi feltételek megteremtésével pedig a javaslat segíti az átláthatóbb, költséghatékonyabb és rugalmasabb tervrendszer létrejöttét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)