Horváth Imre (MSZP)

HORVÁTH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szociálpolitikai kérdésekkel kívánok a költségvetés vonatkozásában foglalkozni. Előtte azonban szeretnék néhány gondolatban választókerületemről, arról a 80-100 ezer emberről szólni, aki Újpesten él. Én az ő érdekeiket próbálom képviselni a hozzászólásomban, és általában minden hozzászólásomban a választóim érdekeit képviselem. Megkérdezhetem kormánypárti képviselőtársaimtól, amikor itt a számok elhangzanak, a pozitív számok, akkor önök minden esetben gondolnak-e a választópolgáraikra. Ez egy nagyon fontos kérdés, pártpolitikától függetlenül.

Mondanék néhány gondolatot Újpesttel kapcsolatban, nem a legszegényebb kerület, nem is a leggazdagabb. 100 ezer lakos, ebből 25 ezer nyugdíjas, több ezer Quaestor-károsult, több ezer, közel 10 ezer segélyezett ember, és hetente több kisvállalkozás szű­nik meg, tehát minden héten 3-4 kisvállalkozás meg­szűnik. Azt, hogy milyen a helyzet, Újpest szociális helyzete, azt gondolom, az is bizonyítja, nem ma­gamat fényezve, hogy az időközi választáson a volt kórházigazgató, a kampányban az ellenfelem mil­yen arányban veszítette el a választást. Ha ott a Fi­desz-kormány mindent megtesz Újpestért, azt gon­dolom, ez a helyzet nem következik be a választáson.

Nagyon sok szám elhangzott, múltkor is elmondtam már, hogy a pozitív számok nem hatják meg az embereket. Nem hatja meg az embereket az átszervezés, nem hatja meg a reform, nem hatja meg a stadionok építése. Ennek a költségvetésnek is az a feladata, hogy az élet minden területén pozitív hatásokat, hatékonyságot érjünk el. Itt a számok bűvöletében nem nagyon hallottam erről a hatékonyságról, akár az életkor növekedéséről vagy a csecsemőhalálozásról, lehetne sorolni itt a dolgokat, vagy a minimálbér emelkedéséről. Ilyen dolgokat nem hallottam. Zajlik a számháború, bár tudom, hogy a költségvetésnek gyakorlatilag az a feladata, hogy számokkal operáljunk, tervezzünk, számokat hajtsunk végre.

Rátérve a lényegi kérdésekre, ebben a költségvetés-tervezetben a kormány jövőre a szociális területre kevesebbet fog költeni GDP-arányosan és a kiadások megoszlását tekintve is, mint az idén. A szociális támogatások mértéke nagyrészt változatlan marad, csupán néhány ellátás összege nő, de pofátlanul alacsony mértékben, miközben az állam magára és vezetőire jövőre is többet költ majd.

(14.00)

Mindez a létminimum alatt élők arányának emelkedése mellett azt jelenti, hogy a kormány semmit nem ad abból a növekedésből, ami várható. Magyarország még mindig alulteljesít a szociális kiadások tekintetében, sőt már a média is szociális megszorításokról beszél.

A kormány továbbra sem teszi jóvá az általa elkövetett bűnöket, a szegénységellenességet, a bűnbakképzést és az előző évek súlyos megszorításait. A jövő évi költségvetés is a gazdagok további gazdagodását szolgálja. Miközben jövőre 3,1 százalékos növekedéssel számol a kormány, 2 százalékponttal csökken az államháztartás összes kiadásai közül a jóléti funkciókra fordított kiadások aránya. Erről már többen beszéltek, de még egyszer elmondom, hogy a válság kellős közepén, 2009-ben a GDP-nek még a 17,7 százalékát fordította az akkori kormány szociálpolitikai kiadásokra, jövőre ez csak 14 százalék lesz; nyolc év alatt közel 4 százalékponttal csökkentette a szociális területre fordított kiadások arányát, miközben mindenhol azt látjuk meg halljuk, hogy Magyarország jobban teljesít. A nyugdíjaknál látható ugyan 60 milliárdos emelkedés, ez részben a 0,9 százalékos nyugdíjemelésből adódik, részben a női 40 évre jogosultak számának a bővüléséből, de a nyugdíjakra fordított GDP-arány így is csökken.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évtizedek legkisebb mértékű nyugdíjemelésére kerül sor. Önök szerint mire elég a 0,9 százalék? Ez nem csupán a legkisebb, hanem az átlagnyugdíjakkal rendelkezők számára is néhány száz forintot jelent. Mindez a több százezer, létminimum alatt élő nyugdíjas számára nem lesz megalázó, hiszen a gyógyszer, a lakhatás költségei továbbra sem csökkennek. Jómagam is több olyan érintettel beszéltem, akik azt mondják, hogy legszívesebben visszapostáznák ezt a nyugdíjösszeget a kormánynak.

Mivel itt van Varga államtitkár úr is, szeretnék a szolgálati nyugdíjak ügyében is egypár mondatot szólni. A szolgálati nyugdíjak megszűntek. Volt egy kormányhatározat, hogy egy biztosítási rendszert fognak kialakítani, de ezt a kormányrendeletet decemberben hatályon kívül helyezték. Mivel az én körzetemben nagyon sok honvédségi aktív dolgozó, rendvédelmi dolgozó lakik, ők kíváncsiak arra, hogy fog majd alakulni az ő sorsuk, ha ilyen-olyan szolgálati vagy egyéb okok miatt a nyugdíjazásuk előtt el kell hagyniuk a testületet.

A méltányossági kassza keretei egy forinttal sem nőnek jövőre. Egyszeri segélyre 500 millió forint, a méltányossági alapon történő nyugdíj-megálla­pí­tás­ra 200 millió, a méltányossági alapú nyugdíjemelésre pedig 700 millió forint használható jövőre is.

A szociális támogatások tekintetében érdemes külön is megvizsgálni a szociális támogatásokra fordított kiadások változását, amelyek a legszegényebbeket érintik. Látható, hogy két év alatt több mint 25 milliárd forintot vonnak ki csak a segélyezésre szánt keretből. Az önkormányzati keret, amiből helyben adhatnak segélyeket, ugyanakkora összegű lesz, mint az idén. A járásokhoz került segélyek kerete több mint 7 milliárd forinttal csökken jövőre. Korábbi nyilatkozatokból tudjuk, a kormány célja az, hogy megszüntesse a szociális segélyeket és csak a közmunka maradjon annak, akinek ez jut, és annak, aki képes dolgozni, a többieknek meg marad a nagy semmi. Közfoglalkoztatásra jövőre 15 milliárd forinttal kevesebbet szánnak, mintha a kormány tudomást sem venne arról, hogy a jövedelmi szegénység továbbra sem csökken, a létminimum alatt élők aránya pedig már 42 százalék.

A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások terén ki kell emelni, hogy az önkormányzati fenntartású szociális intézmények támogatása szinte egy fillérrel sem nő jövőre, ha a béremelést nem számítjuk. A családi támogatások tekintetében a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai tovább csökkennek, főként a korhatár előtti ellátások, a járási segélyek és a családi pótlék csökkenése miatt. Az anyasági támogatásnál és a gyermekgondozást segítő ellátásnál ‑ gyes ‑ látható emelkedés feltehetően amiatt van, mert a kormány növekvő születésszámmal tervez, de az ellátások összegei változatlanok maradnak jövőre is, immár kilencedik éve. A rokkantellátásokra fordított kiadások tovább csökkennek, az idei 323 milliárd forintról 320 milliárd forintra.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján látható, hogy Magyarországon a szociális ellátórendszer még mindig a kormány mostohagyereke, és valóban szociális megszorításokról beszélhetünk. Köszönöm, hogy meghallgattak.