{"cycle": 40, "id": "151-138", "date": "2016-05-12", "ulnap": 151, "seq": 138, "speaker": "Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)", "p_azon": "b763", "faction": "MSZP", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita folytatása és lezárása T/10377 Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről", "iromany": "T/10377", "duration_s": 1089, "position": null, "chars": 13330, "paragraphs": ["BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, elég hosszú két napon vagyunk túl, és talán mondhatni itt, a költségvetési vita végén, hogy a költségvetési tervezetet átolvasva, megismerve ennek a Háznak a falain belül a költségvetés egészen mást mutat, mint ha a Házon kívül vagyunk. Valahogy az elmúlt két napot végighallgatva, azt gondolom, az a véleményem, hogy nem akarjuk tudomásul venni a mai magyar valóságot. Végighallgatva a kormánypárti politikusokat, persze, nekik az a dolguk, hogy elmondják, hogy minden szép és minden rendben van, mindent megtesz a kormány, ellenzéki politikusoknak a bírálatokat kell elmondani, de valahol soha nem találkozik ez a két vélemény ‑ nem érünk egybe.", "Hiába mondjuk azt, hogy hibák vannak, önök azt mondják, hogy minden rendben van. Tegnap többször hallottuk államtitkár úrtól, hogy nem ismerjük magát a költségvetést, nem vagyunk hajlandóak tudomásul venni a költségvetési számokat. Én akkor most megint csak, mint a tegnapi felszólalásomban is, szeretném a vitát, a költségvetési vitát egy neves szakember véleményével zárni.", "Mint ismeretes, a költségvetés koncentrált gazdaságpolitika. Ez Magyarországon is így van. A kormány 2010-ben megszüntette az évközi havi prognózisok készítését, gyakorlatát, holott éppenséggel azok továbbfejlesztése, az egész éves lefutások havi aktualizálása lett volna indokolt. Idén az Államadósság Kezelő Központ a múltra nézve is korlátozta a nyilvánosságot, nem adnak heti információt a központi kormányzat tartozásairól. A kormánypártok öt évvel ezelőtt gyakorlatilag kiiktatták a pótköltségvetés készítésének kényszerét, idén pedig arról született törvény, hogy parlamenti döntés nélkül, pusztán rendelettel is lehet új kötelezettségvállalásról dönteni valamilyen költségvetési előirányzat terhére.", "Fontos törvényjavaslatok egyéni képviselői indítványként kerülnek a parlament asztalára és lépnek életbe pillanatok alatt. A Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül sok tekintetben költségvetési funkciókat lát el, állampapír-vásárlásaival pedig finan­szírozza az államháztartást, nem beszélve családi-baráti korrupciógyanús műveleteiről. Ez ellentétes a magyar törvényekkel és az európai piacgazdaság működési rendjével.", "Néhány mondat a 2015. évi költségvetés teljesítéséről. Az államháztartás bevételi és kiadási folyamatai külön-külön nagymértékben meghaladták a költségvetési törvényben szereplő összegeket. Az államháztartás ESA-hiánya alacsonyabb lett a tervezettnél, pénzforgalmi deficitje viszont az EU-s elszámolás nyitottsága miatt meghaladta azt. Az Eurostat az eredeti magyar EDP-jelentésben szereplő 1,9 százalékról 2 százalékra módosította Magyarország 2015. évi ESA-szemléletű, GDP-arányos államháztartási hiányát.", "Kínos, hogy mivel megítélésük szerint az Exim­bankot a kormányzati szektor részének kellene tekinteni, és a kormány ezt vitatja, az Eurostat nem hiteles jelzővel illette a deficitet és az adóssági adatokat. A korábbi magyar kormányok még soha nem kerültek hasonló helyzetbe. Ha az Eximbankot a kormányzati szektor részének tekintenék, ez visszamenőlegesen, évről évre folyamatosan növekvő mértékben 2015-re mintegy 2 százalékponttal megemelné az államadósság GDP-hez viszonyított szintjét. Évente néhány tized százalékponttal kisebb lenne az eddigi és jövőbeli javulás mértéke is.", "A 2016. évi költségvetés módosítása. A magyar kormány március végi EDP-jelentésében 762 milliárdról 1063 milliárd forintra emelte a tervezett 2016. évi pénzforgalmi szemléletű hiányát. Ezt feltehetőleg elsősorban az EU-tól érkező támogatások jelentős idei megelőlegezési szükséglete magyarázza, nem érinti az eredményszemléletű hiányt. A kormányzat 2016 áprilisában összesen mintegy 500 milliárd forintos többletkiadásról döntött, a várható jelentős többletbevételekre hivatkozva.", "(20.40)", "Ezek forrása és magyarázata egyelőre nem világos, miközben az NGM ezt bejelentő április 28-ai közleménye szerint változatlanul a kiszámíthatóság és a tervezhetőség jellemzi az idei költségvetést. Ennek azonban élesen ellentmond, hogy a költségvetési törvénytől való eltérés összesen már körülbelül 800 milliárd forint, vagyis nagyobb az eredetileg elfogadott pénzforgalmi hiánynál.", "És lássuk a 2017. évi költségvetési törvényjavaslatot! A 2017. évre előirányzott államháztartási deficit váratlanul a GDP 2,4 százaléka, lényegesen, 0,7 százalékponttal magasabb a 2015. évi konver­gencia­programban és a 2016. évi költségvetésben ígért 1,7 százaléknál. Ez negatív fordulatot jelent az eddigi folyamatos csökkentési törekvéssel szemben, amit az elmúlt hetekben is alátámasztani látszott a nullás költségvetés életszerű és homályos kommunikációja. Az érvényes magyar szabályozás szerint az előző, 2016. évi költségvetés keretében elfogadott, hároméves kiadási és bevételi terveket magában foglaló középtávú keret és az adott, 2017. évi költségvetési tervezet közötti különbségeket minden esetben olyan tényezőkkel, illetve folyamatokkal, például a makrogazdasági környezet változásaival kell indokolni, amelyek kívül esnek a kormány hatókörén.", "Az eddig nyilvánosságra került szöveg nem tartalmaz erre vonatkozó magyarázatot, ráadásul a kormány a hiány növelése kapcsán nem hivatkozhat a romló gazdasági folyamatokra, hiszen korábbi előrejelzésével azonos, 3,1 százalékos, a 2016. évi 2,5 százaléknál lényegesen gyorsabb gazdasági növekedésre számít. A kormányzat növekedési előrejelzése igen optimista, megítélésünk szerint a deficit növelése minden bizonnyal a 2018. évi választásokkal van összefüggésben.", "A költségvetési törvényjavaslat előirányzatait jellemzően a 2016. évi előirányzathoz viszonyítja. Egyrészt zavaró a 2015-ös tényszámokhoz, illetve a reálisan várható idei adatokhoz való viszonyítás hiánya, ez a tavaszi beterjesztés negatív következménye, másrészt még ennek a viszonyításnak a tartalma is homályos, hiszen folyamatban van a 2016. évi előirányzatok módosítása.", "Az adócsökkentés, a bankadó már megígért mérséklése mellett néhány termékcsoport áfájának csökkentésére koncentrál. Ezek egy része korábbi változtatások korrekcióját jelenti: a sertéshús áfájának csökkentése kikényszeríti a versenyhátrányba került baromfi áfájának csökkentését, a cafetéria-rendszer életszerű átalakítása a kárvallott vendéglátó, turisztikai ágazat kompenzálását, az internethasználat áfacsökkentése pedig az internetadó ötletének feledtetését célozza meg. Az adózás rendszerszerű felülvizsgálata továbbra sincs napirenden. Az adóbevételeknél kiugró növekedés látható a társasági adónál, ami feltehetőleg a növekedési adóhitel következménye. Ennek a témakörnek a magyarázatával adós marad a költségvetés, feltehetőleg amiatt, hogy ez beleütközhet az EU-s jogszabályokba.", "A kiadások növelése az egészségügyi és oktatási ágazatra, valamint az otthonteremtésre koncentrál. Az előbbi kettő az érintett ágazatok működőképességének legalább részleges megmentését, súlyos társadalmi feszültségek kezelését célozza, az utóbbi viszont jelentős részben a kieső EU-s fejlesztések helyettesítését és az építőipari ágazat érdekeit szolgálja.", "A kormányzat az államadósság finanszírozásában folyamatosan, részben kényszerből, a Templeton lényegében megszűnt szerepvállalása miatt, részben a külföldről való minél kisebb függőség céljából csökkenti a nemzetközi hitelezők szerepét. A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja hatására a bankok likvidforrásai növekvő mértékben testesülnek meg állampapírokban, ezzel viszont szembemegy azzal az európai trenddel, miszerint a bankok és az állam pénzügyi összefonódása elkerülendő; a bankok mérlegében az állampapírok súlya már most is messze meghaladja az EU ajánlásait. Növekszik a lakosság és a Magyar Nemzeti Bank-alapítványok állampapír-állománya is. A magyar állampapírokon a lakosság magasabb hozamot tud elérni, mint a betéteken, viszont az állam számára ez a finanszírozás drágább, mint a devizában való eladósodás.", "Végeredményben 2017-re egy részleges gazdaságpolitikai fordulat látszik, sajnálatos módon azonban éppen azon a költségvetési területen, amely eddig legalább számszerűen viszonylag sikeres volt. Miközben tehát folytatódik a piaci szereplők helyzetének egyedi kormányzati intézkedésekkel, például célzott adócsökkentésekkel való átrendezése, feltételezhetően lobbi- és politikai érdekek által motiválva, a nemzetközi intézmények által régóta kritizálva, lazul az eddigi sikereket eredményező költségvetési politika.", "Ez aligha hozza meg a nemzetközi hitelminősítő szervezetek régóta várt elismerését, Magyarország befektetői kategóriába való átsorolását. A jelenlegi információk alapján a 2017. évi költségvetés a korábbi évekhez képest sokkal több globális és hazai kockázatot hordoz és tartalmaz.", "Még néhány mondatot mondanék a költségvetéssel kapcsolatban. A nemzetközi szervezetek, így az OECD megállapításai szerint ugyan javultak Magyarország gazdasági mutatói, de mindez hosszú távon nem fenntartható; a magyar kormány vagy nem tesz eleget azért, hogy a növekedést megalapozza, a megalapozó dolgok jó irányba változzanak, vagy még ront is a helyzeten a 2017-es költségvetéssel.", "Az államtitkár úr nem volt itt délután, amikor felszólaltam. Megígértem a tegnapi nap folyamán, hogy KSH-adatokkal fogom alátámasztani, hogy Magyarországon nőtt a szegénység, és most a legújabb adatok szerint, amelyek az Eurostat legfrissebb kiadásában szerepelnek, tavaly már a foglalkoztatottak 9,3 százaléka élt szegénységben Magyarországon: a 2014-es 6,7 százalékos adathoz képest óriási növekedést produkált, majdnem 3 százalékpontot. Az Európai Unióban csak Romániában és Bulgáriában lelhetünk fel rosszabb adatokat.", "Államtitkár Úr! Ez mind azt vetíti előre, hogy a közmunkaprogram nem megoldás, nem lehet egyedüli megoldás a mostani kormányzatnak. Önök 2010-ben, a kampányidőszak alatt egymillió új piaci alapú munkahelyet ígértek. Látszik az adatokból, hogy ezt nem tudták teljesíteni, csak közmunkával tudják javítani a munkanélküliségi adatokat, de ez nem kivezető út az ország számára. Nem lehet kivezetni az embereket a szegénységből csak közmunkával. Ezek az adatok alátámasztják a dolgozói szegénységet. A KSH-adatokat megint elővehetném és felsorolhatnám, hogy a tartósan szegénységben élők aránya hogyan növekedett, és az egyik legrosszabb adat az, hogy a gyerekek körében majdnem duplájára növekedett Magyarországon a tartósan szegénységben élők száma ‑ gyerekekről beszélünk.", "Itt egyetlenegy adatot hadd hozzak fel! Az helyes, hogy évről évre többet költenek étkeztetésre, de egyszer mondják már ki, hogy ez mind azért van, mert évről évre több a rászorult, évről évre több a rászoruló gyerek, akit támogatni kell. Ha jó irányba mennének a dolgok, államtitkár úr, akkor ezeket az összegeket csökkenteni kellene a költségvetésben, mert akkor a szülők olyan helyzetben lennének Magyarországon, hogy nem lennének ráutalva ezekre a támogatási forrásokra.", "(20.50)", "Az előttem szóló képviselő úr, Bodó Sándor az én körzetemből való, Hajdú-Bihar megyéből… (Tiffán Zsolt közbeszól. ‑ Dr. Vas Imre: Nem.) Van körzetünk. (Tiffán Zsolt és dr. Vas Imre közbeszól: Nem.) Lehet, hogy maguk vitatják, de van. Lehet, hogy… (Dr. Vas Imre: Neki van!) Képviselő úr, még van idejük, énrám is többször rám szóltak ma. Tessék gombot nyomni, lehet rá válaszolni, utána nekem is van még időm, fogok én is magának megint válaszolni. Maguk vitatják, van körzetünk.", "Bevezették a menzareformprogramot, viszont nem készítették fel a konyhákat, ugyanúgy, ahogy a mindennapos testnevelést bevezették, és nem volt hozzá előkészítve az infrastruktúra. És most is, a következő évi költségvetésben, 2017-re mit látunk? Hogy megint csak beígérik a tanuszodákat, tornatermeket, 2014-ben bejelentették Putnokon, Gödöllőn, a mai napig nem épült fel, és sorolhatnánk, és megint stadionokat fogunk ebben az országban építeni. És ráadásul tegnap elfelejtettem elmondani, mondtam, hogy Magyarországon a lakosság 34 százaléka tömegsportol, körülbelül 3 millió ember, de tudják, hogy ez mit jelent? Napi átlagban a férfiak 10 percet, a nők meg 7 percet! És erre építünk Magyarországon több száz milliárdért ‑ már lassan 400 milliárd forintnál tartunk ‑ stadionokat, közben a kerékpározás a legkedveltebb sportág, utána jön a futball, a futás és az úszás. Könyörgök, térjenek már észhez! Előbb a feltételeket teremtsék meg, és utána hozzanak olyan döntéseket, amelyeket utána meg is lehet valósítani, mindennapos testnevelés, majd menzareform.", "Szóval a költségvetést, én azt gondolom, hogy át kellene gondolni, bár én ma úgy fogalmaztam Soltész államtitkár úrnak, hogy akár még az ablakon is ki lehetne hajintani, mert azzal a törvénymódosítással, hogy a kormány rendeletben most már mindent átszabhat, lényegében majdnem azt mondhatjuk, hogy feleslegesen ültünk itt az elmúlt két napban, mert úgy fogják módosítani rendeleti szinten a költségvetést, ahogy akarják.", "Államtitkár úr, mivelhogy szakembernek tartjuk… (Dr. Staudt Gábor: Na! Micsoda dicséret!) Hát, legalább ha már itt van a költségvetési vita végén, legalább ennyit az államtitkár úr is megérdemel. (Dr. Staudt Gábor: De csak azért! ‑ Derültség a Jobbik soraiban.) Én azt gondolom, hogy igaz, hogy mindig számokról beszélünk, de egyszer jussunk már el odáig, hogy a számok mögött emberi életek húzódnak, és szerintem ez kellene hogy a legfontosabb legyen, a számok mögött magukat az embereket észrevenni. Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm, hogy meghallgattak."]}