Pócs János (Fidesz)

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Mezőgazdasági bizottság tagjaként járom az országot, nap mint nap utazom föl Budapestre, és megelégedéssel látom, amikor azt tapasztalhatjuk, hogy úgy a Jászságban, mint az ország bármely terü­letén szép a határ. Higgyék el, ez nemcsak az aranyat érő májusi esőnek köszönhető, sokkal inkább köszönhető egy olyan szemléletnek, amire szoktuk mondani, hogy nem kerül semmibe, de mégis sokat ér, ahogy a májusi eső is ilyenkor a határban.

Amikor arról beszélünk, hogy egy más szem­lé­le­tet képvisel a kormány a magyar mezőgazdaság területén, akkor kérem, emlékezzünk rá, hogy az EU-csatlakozás idején az akkori kormány milyen fenn­hangon hirdette, hogy Magyarország az Európai Unió éléskamrája lehet. Valóban, területi és éghajlati adottságának köszönhetően Magyarország lehetett volna az Európai Unió éléskamrája. Viszont rossz szem­léletet képviseltek. Az előző kormány egy olyan szemléletet képviselt, hogy ránk szabadította a mul­ti­áruházakat, ezzel tönkretette a belső fogyasztást. Minden tekintetben kiszolgálta az európai uniós érdekeket, ha kellett, akkor tönkretette a magyar mezőgazdaságot, bezárta a magyar cukorgyárakat, olyan szinten, hogy azt még újraindítani sem lehet.

Ha valahol, akkor a mezőgazdaságban külö­nö­sen igaz, hogy egy fát kivágni egy-két perc alatt is lehet, termőre fordítani pedig hosszú évek kellenek. Ezek a változások álltak be az elmúlt évek alatt a magyar mezőgazdaságban. Beindult a „Fiatal gazda” program, a tanyaprogram, a „Magyar földet a ma­gyar gazdáknak!” program, és higgyék el, ez a szem­lélet, ez a gazdálkodás és ez a költségvetés is, az elmúlt évek költségvetése hozzájárult ahhoz, hogy jó Magyarországon átutazni, jó nézni a gazdag határt, és jó azt tapasztalni mindenféle programban, hogy a fiatalok is fölvállalják a mezőgazdaság művelését.

Ezért szeretném néhány szempontra felhívni a figyelmet a 2017-es agrárköltségvetés tárgyalása kap­csán is. Hiszen a költségvetésnek több kiemelt célja van, melyek egyrészt a magyar mezőgazdaság növelési pályán tartását célozzák meg, az ágazat gaz­da­sági erejének növelését, másrészt a mezőgazdasági ter­mékek minőségének és felhasználásának a fel­té­te­le­it kívánja javítani ebben az évben is a kormányzat. Kiemelt cél tehát a magyar kis- és középbirtokok támogatása, melyet eddig is sokrétű in­téz­ke­dés­rend­szerrel próbált megvalósítani a kormányzat. Csak említés szintjén jegyzem meg, hogy költségvetési szempontból bevallottan az Unió közös agrár­po­li­ti­ká­ja mentén hazánkba áramló támogatások mi­nő­sülnek a legjelentősebb forrásnak, melyek elosztása 2007-hez képest már az új eljárás szerint történik.

Ugyanakkor nem elhanyagolhatók a nemzeti for­rásból biztosított támogatások sem, melyek rend­szere elsősorban az állattenyésztésben, a kézimunka-igényes növénytermesztési, kertészeti ágazatokban működő kis- és közepes agrárvállalkozásokat hiva­tott segíteni. A „Több munkahelyet a mező­gaz­da­ság­ban!” program keretében biztosított többletforrások lehetővé teszik az idén a már kiírt átmeneti nemzeti támogatásokat; az állattenyésztéshez kapcsolódó jog­címek, melyek az Európai Bizottság által is enge­délyezett maximumon történő 2017-es évi kifizetését teszik lehetővé. Ráadásul az idei, a tavalyi évhez hasonlóan jövőre is emelt összegű keret, közel 80 milliárd forint áll rendelkezésre az anyatehenek, a hízott bikák, az anyajuhok, valamint az extenzív szarvasmarhatartás és a tejtermelési tevékenység után fizetett támogatásokra.

Ezek mellett az uniós finanszírozásban nem ré­sze­sülő sertés-, baromfiágazat támogatása, valamint az állategészségügyi intézkedések támogatása is emelt összeggel valósul meg. A kormányhatározat alapján 2020-ig összesen több mint 475 milliárd forin­tot kell nemzeti támogatásokra fordítani. A 2017-es költségvetésben előirányzott támogatási összegeket figyelembe véve már több mint 230 mil­liárd forintnál járunk. A jövő év végéig ennyi plusztámogatás érkezik a mezőgazdaságba, ráadásul saját erőből a magyar gazdaság stabilitásának kö­szön­hetően.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési vita mű­fajának sajátja, hogy mindig lehet többet kérni. Min­dig lehet nagyobb számot mondani, ma már mond­hatjuk, az ellenzéki képviselőtársainknak ez természetes, sőt, majdnemhogy feladata. Ugyan­akkor ezen a téren illik elébe menni a kritikának, és megjegyezni, hogy a szocialista kormányok által adott támogatásokhoz képest most több jogcímen, például állatjóléti támogatások tekintetében a 2010 év előttihez képest háromszoros összeget tudunk a gazdák számára biztosítani.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kormány a korábbi évekhez hasonló mértékben támogatja a tanyán élőket. Méltán sikeres a tanyafejlesztési program. Ez az egyik olyan forrás, melyből tipikusan soha nem lehet eleget biztosítani, de mindenféleképp elmondható, hogy az idén is stabil összeggel szerepel a költségvetésben.

(20.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem kiemelni azokat a sorokat a büdzséből, ahol a korábbiakhoz képest jelentősebb növekedés tapasztalható. Ilyen a mezőőrök támogatása, amelynek költségvetési hátterét az őrszolgálatok személyi állományának bővítése érdekében növelte meg a kormány. Az utóbbi években jelentős gondot okoztak a mezőgazdasági lopások, károkozások, melyek megakadályozása érdekében szükséges volt ez a forrás.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az egyik legnagyobb arányú forrásbővítést az „Igyál tejet!” program kapcsán valósítja meg a kormány. 2,5 milliárdról több mint 4 milliárd forintra emelkedik ennek a programnak a kerete, ami amellett, hogy a gyermekek egészséges tejtermékkel történő ellátását igen bőségessé teszi majd a jövőben, a tejágazat számára is pluszsegítséget nyújt.

S ha már az oktatási intézményeknél járunk, hadd említsem meg, hogy a mezőgazdasági középfokú szakoktatási intézmények átvétele megnyugtatóan rendeződött a mezőgazdasági szakiskolák tekintetében. Az FM irányítása alatt a költségvetésből biztosított elegendő forrás a szakképzésre a jövő évben is biztosítva lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sorolhatnám még a mezőgazdasági költségvetés számait, de bízom benne, hogy hozzám hasonlóan képviselőtársaim is átböngészték a 2017-es büdzsét, és számukra is kiderült, hogy az agrárágazatra az elmúlt évhez hasonlóan lehetőségeihez képest kielégítő összeget biztosít a kormány. Az ágazat hasonló ráfordításokkal eddig is emelkedő pályán volt, annak ellenére, hogy az utóbbi években bőven voltak időjárási, külpolitikai és kereskedelmi nehézségek. Az agrárium összességében jó erőben van, így mindenképpen számíthatunk arra, hogy ezzel a költségvetési háttérrel növekedési pályán tud maradni, és a magyar mezőgazdaság továbbra is a gazdaság egyik húzóágazata lesz.

Ezen gondolatok jegyében kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy a költségvetést támogassák, már csak azért is, hogy Magyarország végre Európa éléskamrája lehessen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)