Dr. Vinnai Győző (Fidesz)

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a költségvetés fő számait megnézzük, látható, hogy mintegy 18 541 milliárd forint szerepel a kiadási oldalon, és mintegy 17 375 milliárd forint a bevételi oldalon, tehát a hiány, ahogy a miniszter úr is elmondta az expozéjában, 2,4 százalékos.

De miért is mondtam ezt? Ezt azért mondtam, mert a tavalyinál több területen többletforrás áll rendelkezésre, hiszen a kiadási oldalon közel 2000 milliárd forinttal több forrást lehet elkölteni, mint a tavalyi költségvetésben vagy a 2016. évi költségvetésben. Azt szoktuk mondani, és szerintem ez megállja a helyét, vagy erről beszélünk, hogy az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetését nyújtotta be a kormány, de véleményem szerint nyertese a jövő évi büdzsének az oktatás is, hiszen 270 milliárd forinttal több jut erre a területre, mint korábban.

Zárójelben szeretném megjegyezni, hogy a napilapokban azt olvasom, hogy az oktatás vesztese ennek a költségvetésnek, az ellenzék is ezt mondja. Matekból elégtelen, mert hogy ha tételesen megnézzük, hogy mi az a többletforrás abból az 1600 milliárd forintból, amely az oktatás egészére jut, akkor a következőket látjuk az oktatási büdzsé összetételét megvizsgálva: a közoktatásban folytatódik a tanárok béremelése, amelyet a gazdasági növekedés tesz lehetővé, az idei is, és a jövő évre tervezett 3,1 százalék is. Tehát aláhúznám, hogy nem hitelből emeljük a béreket, hanem a megtermelt, valós gazdasági teljesítményből.

A második pont a biztonságos működés, az iskolák biztonságos működése, amely a figyelem középpontjában van. Szerintem a jövő évi büdzsében a források jól megtervezettek, és a decentralizálás következtében, amelyről mindannyian hallunk, rugalmasabbá és hatékonyabbá válnak.

A költségvetés tartalmazza a felsőoktatásban dolgozók vagy tanítók béremelését, és komoly fejlesztési ‑ az uniós forrásokat is ideszámítva ‑ források is rendelkezésre állnak. Tehát még egyszer: 270 milliárd az a többletforrás, amit a költségvetés mutat, és amire én mint kormánypárti képviselő azt mondom ‑ és ezt Kunhalmi Ágnesnek címezem, aki azt mondta, hogy nem fektetünk be a humán tőkébe ‑, hogy a humán tőkébe történő befektetés igenis itt van, mert a köznevelés rendszerét megerősítettük, a szakképzést megújítottuk és átalakítottuk. Van egy felsőoktatási stratégia, amit elfogadtunk, és ezt az egyetemek, a Rektori Konferencia is megtámogatta.

Az adósságot konszolidáltuk, például a felsőoktatási szférában a PPP programok kiváltási folyamata elindult. Ez azt jelenti, a kutatást is, a tudományos munkát is támogatjuk, hogy Magyarország Kormánya igenis befektet a humán tőkébe.

(18.30)

S Banai Benő államtitkár úr szavaira is reagálnék, aki egypár órával ezelőtt azt mondta, kérdezzük meg a gazdaság szereplőit, hogy Magyarország befektet-e a humán tőkébe, és úgy alakítja át ‑ elsősorban a szakképzésről van szó ‑, hogy az valóságos, használható tudást adjon a diákoknak, akik tudnak boldogulni a munkaerőpiacon, és ha boldogulnak a munkaerőpiacon, akkor sikeres életet élnek, és az egyéni sikereik egy nagyobb közösségnek, a magyar nemzetnek is hasznot hoznak.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy a szakképzésről, a költségvetés vonatkozásában a szakképzés megújításáról, a szakképzés forrásairól, a szakképzés átalakításáról szóljak. A szakképzési rendszer az idén szeptember 1-jén indul el teljes formájában.

A költségvetésben a XV. fejezeti soron a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésében a 7. címen láthatjuk azt, hogy a szakképzési centrumok 139 milliárd 172 millió forintos kiadással szerepelnek. Ez országosan 44 szakképzési centrumot tartalmaz, és több mint háromszáz szakiskola és szakközépiskola tartozik a szakképzési centrumokhoz, valamint 27 ezer tanár és az oktatást-nevelést segítők tartoznak ide.

Mit is jelent ez a költségvetés? Bért, működést, béremelést és a tanárok minősítését. Sőt, a költségvetésnek van egy sora, ahol 10 milliárd forintot alapvetően működéshez különítenek el mint többlettámogatást. Tehát azt lehet mondani, hogy a tavalyihoz képest emelkedik a szakképzésre fordítandó, a szakképzési centrumok költségvetésében megjelenő forrás. Emellett még a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal közel 2 milliárd forintos forrással szerepel, amelynek feladata a szakképzés tartalmi fejlesztése. Mit értünk tartalmi fejlesztés alatt a megújuló szakképzésnél?

Az egyik és legfontosabb, amit az előbb említettem, hogy használható tudással hagyják el a szakképző intézményeket a diákok, gyakorlatorientált legyen a képzés, rugalmas és gyakorlatorientált, és csökkentsük a hiányszakmákat. A második szakma ingyenessége benne van a szakképzési törvényben. Tehát ha valaki 15 éves korában rosszul választ szakmát, és egy másik szakmát meg akar tanulni, akkor ez számára ingyenes. Sőt, azt lehet mondani ‑ nem azt lehet mondani, ez konkrétan benne van a törvényben ‑, hogy 21 év helyett 25 éves korig részt vehet a nappali rendszerű képzésben.

Tisztelt Ház! A szakképzésnél meg szoktuk említeni a duális képzést, azt, hogy gyakorlati képzőhelyek jönnek létre, és a cégek, az ipar, a szolgáltatás, tehát azok, akik tanulói szerződésekkel alkalmaznak a duális képzésben hallgatókat, ösztöndíjat szoktak megállapítani. Ez is motiváló tényező arra, hogy a szakképzésbe minél többen jelentkezzenek. Hiszen ez a jövő. Magyarország gazdasági fejlődésének a kulcsa, hogy van-e elég szakképzett munkaerő. Én egy olyan körzetből jövök, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2. választókerületéből ‑ Nyíregyháza és térsége, Nyugat-Szabolcs ‑, ahol látható ez a különbség. Nyíregyházán és környékén megjelentek a nagyobb cégek, vagy már évek óta ott vannak ‑ a Michelin, a Lego, a Continental, és még sorolhatnám ‑, s ma már ott tartunk, hogy nincs szakképzett munkaerő, nem találnak szakképzett munkaerőt, tehát a szakképzést a 24. órában újítottuk vagy újítjuk meg azért, hogy minél több szakképzett munkaerő legyen.

S a másik oldalt is látom abban a megyében ‑ Simon Miklós körzetében és a saját körzetemben is ‑, azt, hogy vannak olyan kistelepülések, falvak, ahol nem jelennek meg hazai kis- és középvállalkozók vagy külföldi befektetők, és ott a szakképzetlen munkaerő számára az egyetlen lehetőség az, hogy bekapcsolódik a közfoglalkoztatásba.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2014-15-ben ‑ a 2016-os adatok még nem ismertek ‑ mintegy 35-38 ezer ember kapcsolódott be a közfoglalkoztatásba abból a 220 ezerből, amely országosan is ismert. Tehát van, aki számára a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen munkalehetőséget. Mi azt mondtuk, hogy segély helyett munkát, és szeretnénk, ha a versenyszférába, az elsődleges munkaerőpiacra minél többen át tudnának menni. Ehhez kell a szakképzettség.

És ehhez kell az a foglalkoztatáspolitika ‑ ha megengedik, a foglalkoztatáspolitikáról pár gondolatot elmondok ‑, amely a versenyszférában véleményem szerint arra épül, hogy minél több munkahely jöjjön létre, minél jobb legyen a foglalkoztatottság. 2010-hez képest, amikor 3 millió 750 ezren dolgoztak, most több mint 4 millió 250 ezren, tehát több mint 500 ezerrel többen dolgoznak, és a munkanélküliség is jelentősen csökkent, 11,8 százalék volt 2010-ben, most pedig 6,1 százalék. Tehát mondhatom azt, hogy megfeleztük a munkanélküliséget, felére csökkent a munkanélküliségi ráta.

A munkaerő képzettsége azért is fontos, mert így lehet a vállalkozások versenyképességét növelni, az innovációs képességet erősíteni, és így lehet Magyarország erős, így lehet az iparági területen és a szolgáltató szektorban egy fókuszált fejlesztésre koncentrálni és a területi egyenlőtlenségeket csökkenteni. Véleményem szerint elemi érdekünk az, hogy a szakképzés jól működjön.

Tisztelt Ház! Mivel említettem, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jövök ‑ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alapvetően egy mezőgazdasági megye ‑, hadd szóljak önöknek néhány mondatban az agrárszakképzésről is. Az agrárszakképzés a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozik. 64 feladatellátási helyen folyik középfokú agrárképzés, ez biztosítja az ország szakember-ellátottságát. Körülbelül egy éve készült el a Tessedik Sámuel agrárszakképzési koncepció, amely az agrárszakképzés megújítását, a duális képzési rendszer bevezetését és megerősítését tűzte ki célul, és a tangazdaságok nagyon fontos szerepet játszanak a gyakorlati képzésben. Csak egy számot mondanék: 2016-ban eddig 3500 diák kötött tanulószerződést, ami az agrárszakképzés területén jelentős számnak tekinthető. Új szakképesítések is megjelentek, például az élelmiszeripari szakmunkás helyett a tartósítóipari szakmunkás, vagy a családi gazdálkodó, és külön az állattartó szakmunkás is megjelenik. Ha a szakképzési centrumoknál azt mondtam, hogy stabilan működnek, önállóan gazdálkodnak, akkor ugyanez elmondható az agrárszakképzésre is.

Tisztelt Ház! A költségvetést megalapozó törvény módosítani szándékozik a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt is, amelyben megjelenik, hogy az állami fenntartók iskoláinak működtetésére a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési részéből működési támogatást kaphatnak. Ez egy nagyon lényeges dolog, átalakul a korábbi szakképzési hozzájárulás.

Engedjék meg, hogy még egy témát hadd hozzak fel nagyon röviden, a szakképzési Híd-programot. Sokat beszélünk arról, és az Európai Unióban is elvárás, hogy a végzettség nélküli korai iskolaelhagyást csökkentsük. Azok száma Magyarországon, akik nem végezték el a nyolc általánost vagy nem szereztek szakképzettséget, az Eurostat adatai szerint mintegy 11,4 százalék, de vannak olyan részei az országnak, ahol ez 20 százalék, vagy akár 20 százalék fölött van. Az ellenzék támadni szokta, mert nem érti a lényegét, azt, hogy mi a szakképzési Híd-program lényege. Megpróbálok erre rávilágítani. Az a tanuló kapcsolódhat be a szakképzési Híd-programba, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a 15. életévét, s legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen, tehát nem végezte el a nyolc általánost, további tanulmányait a szakképzési Híd-programban folytathatja. Ez nagyon lényeges, mert általános iskolai végzettséget szerezhet, sőt a végén rész­szak­képesítést is. Két évfolyamos képzési idővel rendelkezik ez a Híd-program, és nagy eredménye, hogy keresztfélévben is indítható.

(18.40)

Sőt, aki már nem tanköteles ‑ a tankötelezettség is nagy vita ‑, az a képzésbe legfeljebb 23. életévéig beléphet, tehát tankötelezettség után is beléphet ebbe a Híd-programba. A Híd-program záróvizsgával zárul, és alapfokú iskolai végzettséget igazoló tanúsítványt állít ki az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanulók számára. Sőt, ezeknek a családoknak nagyon lényeges, hogy ösztöndíjat is kaphat. Ez egy fontos motivációs tényező.

Tisztelt Ház! Befejezésül szeretném összegezni azt, amit itt a költségvetésről a szakképzés kapcsán ‑ az agrárszakképzés és az egyéb szakképzés kapcsán ‑ elmondtam: véleményem szerint az nettó hazugság az ellenzék részéről, hogy a szemfényvesztés vagy a leszakadás költségvetése a jövő évi költségvetés.

Véleményem szerint az adócsökkentés és otthonteremtés költségvetése, illetve egy átlátható, többletforrásokat juttató, a fejlesztések uniós és hazai forrásait tartalmazó, kifejezetten jó kondíciójú költségvetés az, amely előttünk van, amely befektet a humán tőkébe, amely gazdaságfejlesztésre koncentrál, amely béremelésre koncentrál, és tulajdonképpen a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására is lehetőséget ad.

Kérem, jó szívvel támogassák ezt a költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)