Hollik István (KDNP)

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előzőekben képviselőtársaim is alapvetően a költségvetés belső szerkezetét, illetve annak egyes elemeit vették górcső alá. Én egy más szempontrendszert hoznék ide be.

Ahhoz, hogy valós képet kapjunk a 2017-es költségvetés tervezetéről, illetve el tudjuk dönteni, hogy az az állítás igaz-e, amit mi, kormánypárti képviselők mondunk, vagyis hogy a 2017-es költségvetés biztosítja minden magyar embernek azt, hogy lépni tudjon egyet előre, vagy az-e az igaz, amit az ellenzéki képviselők mondanak, hogy éppen az ellenkezőjét tartalmazza a 2017-es költségvetés, ehhez, úgy gondolom, hogy szükség van arra, hogy ne csak a belső szerkezetét nézzük meg a 2017-es költségvetésnek, hanem nézzük meg azt a gazdasági, társadalmi, biztonságpolitikai környezetet is, amelyben ez a 2017-es költségvetési javaslat megszületett.

Illetve van még egy fontos szempont, amit én megpróbálok felszólalásomban behozni, ez pedig az összehasonlítás egy korábbi kormányzati időszakkal. Ha ezt a két szempontot összegyúrom, akkor azt fogom most megtenni, hogy megnézek egy olyan korábbi szocialista kormányzati időszakot ‑ és hogy korrekt legyek a szocialistákkal, a 2007-es évet választottam, ha már a 2017-es évi költségvetést tárgyaljuk ‑, hogy abban a világgazdasági környezetben, ami 2007-ben jellemezte Európát és Magyarországot és a világot, milyen teljesítményt tudtak nyújtani az akkori kormányzati szervek, illetve milyen teljesítményt nyújtott az akkori költségvetés, milyen eredményeket tudott felmutatni, illetve megvizsgálnám a 2017-es, illetve a jelenlegi gazdasági környezetet, hogy ebben a tekintetben hogyan szerepel és milyen irányt szab Magyarország számára a 2017. évi költségvetés tervezete. Alapvetően ebben az összehasonlításban két területre fókuszálnék, egyrészt a gazdaság, a makrogazdasági mutatók, illetve a biztonság kérdése. Kezdeném ezzel az utóbbival.

Ha megnézzük, 2007-ben biztonság tekintetében milyen környezet vette körül Magyarországot, akkor azt láthatjuk, hogy Európában, Európa tagállamaiban, de Magyarországon is biztonságpolitikai kockázat nem merült fel. Alapvetően egy biztonságos Európáról beszélhettünk, az akkori politikai diskurzusok az EU közös biztonság- és védelempolitika kialakításáról és különböző oktatási programokról zajlottak, tehát lehetett látni, hogy alapvetően egy békés és biztonságos Európáról beszélhettünk. Semmilyen külső veszély nem látszott, és ha az akkori szakértőket megkérdezték, akkor azt mondhatták ezek a szakértők, hogy az Európai Unió létrejötte, amely garantálni kívánta az európai biztonságot, az ebben a tekintetben sikeres volt, hiszen az elmúlt 60 évben az Európai Unió biztonságban és békében élhetett. Tehát alapvetően egy nyugodt, biztonságos környezetet láthattunk. Bizonyos feszültségek már akkor is megjelentek, hiszen három évvel azelőtt volt a madridi metróban a merénylet, illetve rá néhány évre mondta már azt Angela Merkel is, hogy a multikulturalizmus megbukott, és a bevándorlók integrációja számos problémát rejt magában.

(17.20)

De alapjában véve mégis azt mondhatjuk, hogy Magyarország számára 2007-ben a biztonság tekintetében egy kifejezetten kedvező környezet volt tapasztalható.

Nézzük meg, hogy 2007-ben milyen volt a gazdasági környezet! Azt láthatjuk, hogy 2007-ben a gazdasági környezet igencsak kedvező volt, ahogy Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédben mondta, a világgazdaság pénzbőségéről beszélhettünk abban az időben. Nézzük meg annak az időszaknak a konkrét számait, hogy teljes képet kapjunk! 2007-ben a GDP-növekedés tekintetében azt láthattuk, hogy Magyarország egy derék, vagy inkább azt mondanám, hogy egy szerény 0,6 százalékos növekedést tudott fölmutatni úgy, hogy a világgazdaság dübörgött. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a világgazdasági GDP-növekedés 4,8 százalékos volt, az EU GDP-növekedésének az átlaga pedig 2007-ben 2,7 százalék volt. S mi volt a környező országokban? Ausztria 3,3, Lengyelország 7,2, Románia 8,5, Csehország 5 százalékkal növekedett a magyarországi 0,6 százalékkal szemben. Azt mondhatjuk tehát, hogy a szocialista kormány egy negatív gazdasági csodát volt képes végrehajtani.

Miért mondom ezt? A magyar emberektől elvették a családi adókedvezményt, elvették az otthonteremtést, tehát az emberektől elvontak pénzt, a költségvetési hiány pedig 5,1 százalék volt. Tehát nem anticiklikus, hanem ciklikus gazdaságpolitikát folytattak, amikor jól ment a gazdaságnak, még akkor is költekeztek, és emellett még egy növekvő államadósságot láthatunk. Tehát az emberektől elvettek pénzt, és költekező politikát folytattak. Azt gondolnánk, hogy ez nem jelenthet mást, mint hogy a gazdaság növekedett, mert biztos, hogy azokat a pénzeket, amiket hitelfelvétellel, illetve az emberektől elvéve biztosítottak, a gazdaság fejlesztésére, a gazdasági növekedés megemelésére fordították, de ennek éppen az ellenkezőjét látjuk, hiszen mint mondtam, Magyarország 0,6 százalékos gazdasági növekedést tudott felmutatni. Az tényleg negatív gazdasági csoda, hogy egy alapvetően kedvező világgazdasági környezetben minden mutatóban alulmúltuk az Európai Uniót is, a világgazdaságot is és a környező országokat, azaz a versenytársainkat is.

Most pedig nézzük meg, hogy mi a helyzet ma és milyen utat mutat számunkra a 2017-es költségvetés! Ebben a tekintetben visszatérnék a biztonság kérdésére. Szerintem az ma már mindenki számára egyértelmű, hogy össze sem hasonlítható az európai emberek vagy a magyar emberek biztonságérzete tekintetében 2007 és 2016-2017, tehát a mai mindennapok, amelyekben élünk, hiszen az elmúlt hónapokban számos szörnyű terrortámadást láthattunk, azt láthattuk, hogy az a migrációs nyomás, amely 2015 elején kezdődött el, tavaly csak fokozódott, és várhatóan ebben az évben is fennmarad. S tegnap a klímamegállapodásról szóló vita kapcsán a köztársasági elnök úr arra utalt, az ENSZ szakértői azt mondják, hogy nemcsak a háborúk, hanem a klímaváltozás miatt is további migrációs nyomásra kell felkészülnie Nyugat-Európának. S ma már azt is ki lehet mondani, hogy ez a migrációs nyomás, ez az újkori népvándorlás a terrorfenyegetettséget is növelte Európában, tehát egyenes arányban van a bevándorlás és a terrorveszély növekedése, még ha korábban erről nem is volt szabad beszélni, mert nem volt PC. Azt láthatjuk, hogy a biztonsági környezet, az európai és a magyar emberek mindennapi biztonsága lényegesen rosszabb, mint amilyen 2007-ben volt.

És milyen a gazdasági környezet? A gazdasági környezet tekintetében azt látjuk, hogy a 2008-ban bekövetkező világgazdasági válságot az akkori elemzések szerint egy V-betűként írták le, hogy most van egy gazdasági válság, de utána rögtön jön majd egy nagyon erős gazdasági kilábalás. Ez csak nem jött meg. Utána azt mondták, hogy majd egy L-alakú válságot láthatunk, volt egy nagy gazdasági süllyedés, és utána egy nagyon-nagyon hosszú stagnálás, amelynek nem látjuk a végét. Ma ott tartunk, hogy a gazdaságpolitikai elemzők azt mondják, hogy egy kád alakú gazdasági ciklust láthatunk, tehát volt egy nagy gazdasági recesszió, aztán egy hosszú stagnálás ‑ hogy milyen hosszú ez a kád, azt nem pontosan tudjuk ‑, majd ennek a végén egy újabb gazdasági felívelést láthatunk. Abban talán konszenzus van, hogy ennek a gazdasági ciklusnak a növekedési részét még nem értük el, tehát a világgazdaság jelenleg stagnál, ráadásul Európában még ezen belül is még rosszabbak a kilátások. Azt látjuk, hogy amíg Amerika gazdasága úgy-ahogy már magához tért, az európai gazdaságról mindez nem mondható el. A világgazdasági növekedés tekintetében, ami természetesen kihatással van Magyarországra, a magyar gazdaságra is, ahogy az európai gazdaságra is, számos bizonytalansággal kell számolni. Elég itt utalni a kifulladó kínai gazdasági növekedésre és azokra a kockázatokra, amit a kínai hitelezéssel kapcsolatban nagyon sok gazdasági szakértő felvetett.

Összességében megint azt mondhatjuk, hogy az a gazdasági környezet, amelyben a 2017. évi költségvetés megszületett, lényegesen rosszabb, mint mondjuk, a 2007-ben tapasztaltak. S annak ellenére, hogy 2007-ben volt egy pozitív, kifejezetten kedvező gazdasági környezet és milyen rossz eredményt ért el az akkori kormányzat, nézzük meg, hogy most, a jelentősen rosszabb világgazdasági környezetben milyen számokat mutatnak az Orbán-kormány eddigi eredményei. Értelemszerűen 2015-ös számaink vannak, és ezekből azt láthatjuk, hogy a növekedés tekintetében megfordult az arány, hiszen 2007-ben a világgazdaság és az Európai Unió gazdasága is lényegesen gyorsabban tudott növekedni, mint Magyarországé. Ez a trend hál’ istennek, megfordult. Ma azt láthatjuk, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés 2015-ben közel 3 százalékos volt, míg az Európai Unió átlaga csak 1,7 százalék volt, és a világgazdaság nö­vekedési átlaga is 2,7 százalékot mutatott. S ha meg­nézzük a környező országokat, azt láthatjuk, hogy Lengyelországon kívül Csehország csak 2,1 százalékos GDP-növekedést tudott felmutatni, Horvátország szintén 2,1 százalékot. A fejlettebb országok közül Ausztriában stagnálás volt, nem volt gazda­sági növekedés, de Belgium és Németország is csak 0,9 százalékos gazdasági növekedést tudott fel­mutatni.

Emellett a költségvetési hiány tekintetében is azt láthatjuk, hogy egy nem annyira jó világgazdasági környezetben, kedvezőtlenebb világgazdasági környezetben, mint amilyen 2007-ben volt, komoly eredményeket tudtunk felmutatni, hiszen Magyarország költségvetési hiánya 2 százalékos volt úgy, hogy az európai uniós átlag 2,4 százalék volt. S ha megnézzük az európai országokat, azt láthatjuk, hogy a nagy országok költségvetési hiánya jelentősen meghaladja a magyarországi szintet: Franciaországban 3,5 százalék, Nagy-Britanniában 4,4 százalék, de a környező országok közül is Horvátországban 3,2, Lengyelországban 2,6 százalék, Szlovákiában 3 százalék. Tehát azt lehet látni, hogy ebben a romló világgazdasági környezetben Magyarország továbbra is fegyelmezett költségvetési politikát tudott folytatni, azzal ellentétben, hogy a környező országok, illetve a többi európai ország nem tudta ilyen módon kordában tartani a kiadásait.

Egy szó erejéig érdemes megállni az államadósságnál is, hiszen a korábbi kormányzat kudarca és a jelenlegi kormányzat eredménye legszembetűnőbben talán az államadóságnál érhető tetten. Hiszen azt láthatjuk, hogy 2007-ben az államadósság tekintetében úgy álltunk, hogy az EU átlaga 58,9 százalék volt, Magyarországé pedig 65 százalék. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió államadósságának az átlaga alacsonyabb volt, mint Magyarországé; Magyarországé magasabb volt.

(17.30)

2015-ben azt láthatjuk, hogy ez a trend megfordult. Hiszen a többi európai ország, illetve egész Európa még inkább eladósodott, azonban 2010-ben Magyarország a növekvő államadósság trendjét képes volt megfordítani, és nemcsak megállította az államadósság növekedését, hanem csökkenteni is tudta, és így fordulhat az elő, hogy amíg 2007-ben az EU átlaga alacsonyabb volt, mint a magyar államadósság, ma már magasabb. Tehát azt mondhatjuk, hogy az államadósság csökkentése terén is komoly eredményeket tudtunk elérni. Azt lehet egyébként kimondani, ha a környező országok államadóssági rátáját megnézzük, hogy Lengyelországon kívül csak nálunk csökkent. A többi országban érdemben az államadósságot nem sikerült csökkenteni, csak nálunk.

Összességében tehát, ha ezt az összehasonlítást és ezeket a világgazdasági, illetve társadalmi környezettel kapcsolatos vizsgálatokat megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy 2007-ben, egy sokkal kedvezőbb világgazdasági, biztonsági, társadalmi helyzetben az akkori szocialista kormányok egy felelőtlen és egy sikertelen költségvetési politikát folytattak, amivel eladósították az országot, és elvettek pénzt az emberektől. Ezzel szemben 2015-ben, és ez prognosztizálható a jövő évre is, egy stagnáló, ennél jelentősen kedvezőtlenebb világgazdasági környezetben a magyar kormány komoly eredményeket tudott elérni, amivel sikerült azt elérni, hogy a makrogazdasági mutatók tekintetében sereghajtóból az Európai Unióban éllovasokká lettünk.

A 2017-es költségvetésre ebben az összefüggésben tekintve azt látjuk, hogy a romló biztonsági és egy stagnáló gazdasági környezetben a 2017-es költségvetés biztosítja a növekedés további lehetőségét és mindent megtesz a biztonságért, mindent megtesz a gazdasági növekedésért. Ezt mutatja az is, hogy 3,1 százalékos GDP-növekedéssel számol a költségvetés, valamint 2,4 százalékos hiánnyal, ami jóval elmarad az EU által elvárt 3 százaléktól. Valamint természetesen, ahogy az elmúlt években is volt, eleget tesz az államadósság csökkentésének, amit az Alaptörvényben is lefektettünk.

Azt lehet tehát látni, hogy egy romló világgazdasági környezetben tudunk egy lépést tenni előre, a magyar emberek munkájának és a kormányzat eddigi munkájának köszönhetően egy fegyelmezett és egy növekedést segítő költségvetés tervezete fekszik ma előttünk. Erről egyébként az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is azt mondta, hogy az megalapozott, fenntartható, és segíti a magyar gazdaság növekedését. A holnapi felszólalásomban fogok arról részletesen szólni, hogy miért tudom azt mondani, hogy a 2017-es költségvetés tervezete nemcsak az otthonteremtés, az adósságcsökkentés, de a fiatalok költségvetése is lesz.

De egy szempontot ide azért szeretnék hozni, ha már megemlítettük a 2007-es évet. A fiatalok számára szerintem az egyik nagyon fontos állami és kormányzati cél, hogy a tudatos és felelős gazdálkodást ismertessük meg, mutassuk be. Úgy gondolom, hogy ebben a mindenkori kormánynak élen kell járnia. Hiszen mi mást várnánk el a kormányzattól, a mindenkori kormányzattól, ha nem azt, hogy a közös pénzzel, a közpénzzel felelősen gazdálkodjon, és ne költsenek többet, mint amennyit az ország meg tud termelni. Ebben a tekintetben szerintem az elmúlt években nagyon sokat haladtunk előre, azzal szemben, hogy a szocialisták, mondom, egy alapvetően kedvező világgazdasági környezetben eladósították az országot, felelőtlen költségvetési politikát folytattak, magas költségvetési hiánnyal számoltak, és általában azt a magas költségvetési hiányszámot is még, mint ahogy később kiderült, felülmúlták.

Ezzel szemben az elmúlt négy-öt évben a magyar kormánynak sikerült fegyelmezett gazdaságpolitikát folytatnia, az államadósságot folyamatosan csökkentenie, a költségvetés hiányát pedig 3 százalékos szint alatt tartania. Sőt, ugye, volt olyan év, amikor még a 2 százalékos szint alá is benézett. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos jelzés a magyar fiatalok számára, hogy így kell és így lehet csak az országot fejleszteni, hogy emellett felelős költségvetési politikát folytatunk.

Ennek fényében a Kereszténydemokrata Néppárt arra kéri az ellenzéki pártokat, hogy az előttünk fekvő 2017-es költségvetés tervezetét támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)