Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igyekszem rövid lenni ebben a kései vagy mondhatni, korai órán, és engedjék meg, hogy a mai nap elhangzott hozzászólásai, észrevételei kapcsán azt a pozitív benyomásomat mondjam el, hogy azért úgy látom, hogy a nap végére a kezdő időponthoz képest számos területen az ellenzék is elismeri azt, hogy a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat előrelépést jelent az idei évhez képest.

Az elhangzott hozzászólások a költségvetést, azt gondolom, hogy három aspektusból vizsgálták. Az egyik aspektust a költségvetés szerkezete, a tárgyalásának az ütemezése képezte, a második aspektus az a gazdaságpolitikai ív és az az átfogó gazdaságpolitika, amely a 2017-es költségvetés számait is meghatározza, és a harmadik aspektus az, hogy a mindennapok szempontjából mit jelent ez a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat.

Ami az első aspektust illeti, azt gondolom, hogy a tavaszi ülésszakon történő tárgyalás a sokszor emlegetett kiszámíthatóságot, stabilitást erősítheti nemcsak a magyarországi családok, a vállalkozások, hanem a reálgazdaság és a pénzpiac széles szereplői számára. Ezt a kiszámíthatóságot visszaigazolják az említett reálgazdasági és pénzpiaci befektetők, és azt gondolom, hogy ez a stabilitás is közrejátszott abban, hogy például az állampapírok hozamszintje az elmúlt évben és az elmúlt hónapokban is csökkent.

A költségvetés szerkezetét illetően örülök, hogy Józsa képviselő úr is, úgy hallom ki, pozitívumként értékeli a működési és felhalmozási jellegű kiadások megosztását.

(2.10)

Ismétlem, az a struktúra, az a szerkezet, amiben a működési kiadásoknál a nullszaldót a kormány bemutatja, arra világít rá, hogy az állam bevételei a működést teljes egészében finanszírozzák, hiány csak a beruházásokból ered, és a beruházásokra való költés makrogazdasági szempontból, a foglalkoztatás szempontjából egy pozitív jellegű, később megtérülő költés.

Ezzel át is térnék a második aspektusra, a makrogazdasági aspektusra. Nem akarom ismételni a számokat, Witzmann Mihály képviselő úr pontosan felidézte azokat az adatokat, amelyek a magyar gazdaságot az elmúlt évekből jellemzik.

Hadd idézzem Gurría főtitkár urat, az OECD főtitkárát, aki múlt pénteken az OECD Magyarországról készített jelentésének bemutatásakor azt mondta, hogy ma már nem kérdés, hogy a költségvetés rendben van, ma már nem kérdés, hogy az államadósság csökken. Bizony, ebben az állításban az is benne volt, hogy elég komoly munka volt abban, hogy a költségvetési politika hitelességét visszaszerezzük. Nem akarom a múlt számait ismételni, de bizony ezek a számok is benne voltak abban, hogy a költségvetési politikát illetően nagyon komoly fenntartásai voltak mindenkinek, és nagyon komoly sikernek értékelem azt, hogy nemcsak az említett nemzetközi szervezet, hanem minden elemző kérdésen felülinek tartja azt, hogy 2017-ben és az elkövetkezendő években 3 százalék alatt lesz a hiány.

Az is elhangzott, hogy ez a 2,4 százalékos hiánycél választási költségvetést mutat. Ha megint megnézzük a tényszámokat vagy kitekintünk Európába, akkor nem gondolom, hogy egy 2,4 százalékos hiányszintet választási költségvetés szerinti hiányszintnek kellene értékelni.

Az viszont kétségtelen, hogy ez a hiányszint, mondjuk, az idei 2 százalékos mértékhez képest azért emelkedik, hogy mindazokra a véleményem szerint pozitív lépésekre sor kerülhessen, amelyek a mindennapok életét érintik, amelyek adócsökkentésről és otthonteremtésről szólnak. Ezzel a harmadik aspektus tekintetében ismét azt kell leszögezzem, hogy előrelépésnek tartom a mai nap során, hogy nem kérdés most már, hogy egészségügyre megalapozottan, oktatásra megalapozottan van-e többletforrás.

Azt is leszögezhetjük, hogy gyakorlatilag minden területen többletkiadásokkal számolhatunk, ágazati bérfejlesztésekre is jut forrás, arra is jelentős többletforrások lesznek, hogy a határon túl élő nemzettársaink támogatásban részesüljenek, és annak is érdemi esélye van, hogy a határon belül nemzetiségi honfitársaink támogatása is növekedjen 2017-ben, hasonlóan az előző évekhez.

Azt gondolom tehát, hogy összességében a mai nap után egy olyan költségvetésről tudunk beszámolni, amely a stabilitást erősíti a tavaszi tervezéssel, a tartalékokkal biztonságot jelent az előre nem látható kockázatok kivédésére, demonstrálja, hogy milyen területekre, működési és beruházási területekre mennyi forrást kíván biztosítani az állam. Azt gondolom, hogy igazolja azt, hogy a pluszforrásoknak, adócsökkentéseknek megvan a gazdasági fedezete, és úgy beszélhetünk a jövő évi költségvetésről, hogy az az adócsökkentés és otthonteremtés költségvetése tud lenni a makrogazdasági stabilitás megőrzése mellett. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)