Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem nagyon röviden reagálni egy-két konkrét kérdésre, felvetésre, amit Lukács László képviselő úr tett az imént. Először is egészségügyi kiadások: rögzíthetjük ismét, hogy a jövő évi költségvetés tervezete közel 167 milliárd forint pluszkiadást tartalmaz, hogy ez sok vagy kevés, nézőpont kérdése. Kétségtelen, hogy nézhetjük a magyar egészségügyi kiadásokat a luxemburgi perspektívából, én azért említettem a mediterrán országokat, mert az említett országok gazdasági helyzete volt összehasonlítható, összemérhető Magyarországéval 2010-ben, amikor a kormány a kormányzását elkezdte. Ha a térségbeli országokat nézzük, igaza van a képviselő úrnak abban, hogy van olyan ország, amelynél nagyobb a GDP-arányos közkiadásoknak az aránya, de például Lengyelországban kisebb, és arról se feledkezzünk meg, hogy az említett három ország, a V3-as országok köre 40-50 százalékos államadóssággal rendelkezik, és ennek következtében például az államadósság-finanszírozásra is kevesebbet költhetnek.

A konkrét felvetéseket illetően, háziorvosok, alapellátás megerősítése. Emlékeztetnék arra, hogy 2015-ben 10 milliárd forint pluszt tartalmazott a költségvetés, ugyanilyen pluszt tartalmaz szintén 10 milliárd forintos összegben a 2016-os költségvetés is, és 2017-ben azon túl, hogy ezen emeléseket megőrzi a költségvetési javaslat, további 4,5 milliárd forint szerepel az alapellátás és a népegészségügy fejlesztésére.

A dohányipari különadó tekintetében a kormánynak volt egy javaslata, az Országgyűlés elfogadott egy törvényt, majd az Európai Bizottság ezt, ha úgy tetszik, megtámadta, tehát a Bizottsággal folytatott viták és az Európai Bizottság lépése miatt nem találja azt az összeget a képviselő úr az Egészségbiztosítási Alapban, amelyet korábban dohányipari különadóból terveztünk. Azt ugyanakkor el szeretném mondani, hogy hál’ istennek a gazdasági folyamatoknak ezt a bevételkiesést költségvetési forrásokkal a kormányzat tudja pótolni, így nem sérülnek azok az egészségügyi kiadások, amelyeket az idei költségvetésben szerepeltettünk vagy amelyeket a 2017-es költségvetési javaslat tartalmaz.

(0.10)

A kórházi adósságot illetően kulcsdolog az, hogy az adósság újratermelődését megakadályozzuk. Ehhez nemcsak plusz költségvetési forrásokra van szükség, hanem strukturális változásokra is. Gondolok itt például a kancellári rendszerre, amelyről a külön egészségügyi vitanapon már szó volt.

Azt gondolom tehát, hogy együttesen a szervezeti, irányítási, finanszírozási változások és a plusz költségvetési források eredményezhetik azt, hogy ne legyen az intézményeknek adóssága. Azt is mondhatom, hogy az államadósság az elmúlt években csökken, és azért számos területen látunk a pénzügyi gazdálkodást illetően is előrelépést. Abban bízom, hogy az egészségügyi intézményeknél is ez az előrelépés 2017-ben nagyon jelentős lesz, azzal együtt, hogy a mostani adósságszint is kisebb, mint ami például egy évvel ezelőtt volt.

És végül az egészségügyben dolgozók létszámát természetesen ismerjük, hiszen állami fenntartású intézményekről lévén szó, a Magyar Államkincstáron keresztül kerül a bérek összege kifizetésre, és azt gondolom, hogy mindaz a kör, aki az egészségügyben dolgozik, ápolók, orvosok a 2017-es költségvetésben egy érdemi béremeléssel fognak majd találkozni, érdemi béremelés valósulhat meg. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)