Szabó Sándor (MSZP)

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetéshez kapcsolódóan én az önkormányzatokkal, az önkormányzatok helyzetével kívánnék egy kicsit foglalkozni részletesebben, szociális, oktatási, egészségügyi kérdésekben, gondolom, képviselőtársaim megteszik majd ezeket a véleményeket, javaslatokat.

Ami az önkormányzatokat illeti 2010 óta, az erőteljesen látszik, hogy egy központosító törekvés jelent meg a kormányzat részéről, és nyilvánvaló, ezzel együtt az önkormányzatok támogatása is jelentős mértékben csökkent. A tavalyi év előtt 25 milliárddal kevesebbet kaptak az önkormányzatok, ebben az évben megállt ez a csökkenés, és azt látjuk, hogy nagyjából ugyanazt az összeget kapják majd az önkormányzatok a 2017-es költségvetés tervezete szerint is, mint amit ebben az évben, 668 milliárd forint az előirányzott költségvetési javaslat, amit az önkormányzatok kaphatnak meg, ami 6 milliárddal több csak az idei évi költségvetéshez képest. Ha ironikus akarnék lenni, akkor ez a 6 milliárd Matolcsynak egy tollvonása, ha valamelyik haverjának vagy rokonának kellene éppen pénzt osztogatni, de azért mégsem hasonlítható össze Matolcsy pénzosztogatása az önkormányzati rendszerrel, amely mégiscsak egy komoly alrendszere Magyarország intézményrendszerének.

Mire is megy ez a 668 milliárd? 155 milliárd általános támogatásra, 198 milliárd gyermekétkeztetési feladatokra, kulturális feladatokra tulajdonképpen lényegében változatlan összeg, 31,2 milliárd forint szerepel a tervezetben. Kiegészítő támogatás a ’16-os, ez évi 107 milliárdhoz képest jelentősen csökken, 62,7 milliárdra, és egy új soron, felhalmozási támogatásokként szerepeltet a kormány 33,2 milliárdot. Így áll össze a 668 milliárdos keret. Ugyanakkor az önkormányzatok jövőre is változatlan összeget vehetnek fel lakosságarányosan a hivataluk működéséhez, és továbbra sem változik sem a közvilágítás, sem a köztemető-fenntartás és a közutak fenntartásának az alaptámogatása sem.

Az önkormányzatok költségvetésének a szinten tartásánál viszont az látszik, hogy a nagyvárosokat kivéve, de a közepes városokat, illetve kisebb településeket beleértve egyre nagyobb gondot fog okozni az önkormányzatok életében, hiszen már most is azt látjuk, hogy nagyon sok településnek éppen annyi pénze van, hogy a havi rezsiszámláját szinte ki tudja fizetni. Nem véletlen az, hogy egyébként a települések nagy része plusztámogatásért kell hogy az év során forduljon a kormányhoz, hogy a működőképességüket meg tudják őrizni. Persze itt is az a baj, mint számos más Fidesz-logikán: nyilvánvaló, az a település, ahol éppen kormánypárti képviselő vezeti a települést, azok nagyjából az igényelt, még egyszer mondom, a működőképességükhöz szükséges támogatásokat meg is szokták kapni. De hát vannak olyan települések, ahol ez azért nem egészen így alakul.

Mit tudnak tenni az önkormányzatok ahhoz, hogy több forrásuk legyen, ha már a kormányzat nem biztosít számukra elegendőt? Egyrészt élhetnek azzal, amit a kormányzat lehetőségként két évvel ezelőtt megadott nekik, azaz települési adót vethetnek ki a lakosságra, ezáltal nyilvánvalóan növelhetik a bevételüket. De az önkormányzatok többsége nyilván nem teszi ezt meg, hiszen pontosan érzékelik, hogy a központi adók és járulékok mellett már további megszigorítást, további terhet az emberek nem tudnak magukra vállalni, és nem is hiszem, hogy a településvezetők abban lennének érdekeltek, hogy újabb települési adót vezessenek be. Ha nem ezt teszik, akkor nyilvánvalóan van még egy lehetőség, hogy a pénzbeli szociális ellátórendszeren, amit most már egyre kevésbé tapasztalhatnak a kormányzat részéről, hiszen a tavalyi évben ebben egy jelentős változás volt, 2015. március 1. óta ez tulajdonképpen megszűnt, de mégiscsak valamilyen úton-módon mindegyik település igyekszik szociális kiadásokra is valamennyi pénzt félretenni, tehát akkor azt tudja tenni, hogy ezen az ellátórendszeren igyekszik spórolni. Sok esetben nyilván azt mondják, hogy ezeket a kiadásokat a települések oldják meg az iparűzési adóból. Nyilvánvaló, hogy az iparűzési adónak nem ez a szerepe, sokkal inkább a települések fejlesztésére kell hogy fordítódjon, de nagyon sok település van, főleg a kisebb önkormányzatoknál, ahol egyébként ez az iparűzési adó nem is létezik.

Azt látjuk tehát, hogy 2010 óta valóban az önkormányzatok leépítése, mondhatni, hogy fölszámolása zajlik, hiszen ‑ mint mondtam ‑ korábban amellett, hogy az állam számos feladatot átvállalt az önkormányzatoktól, ezzel együtt számos forrást is elvett, sőt határozottan állítjuk, hogy sokkal több forrást vontak el az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot az állam átvállalt. Elvették az iskolák fenntartói jogát, jövőre a hírek szerint teljes államosítás fog megtörténni a közoktatás területén, ami teljességgel érthetetlen, hiszen ha eddig nem működött a KLIK rendszere, ami a fenntartói rendszerről szólt, akkor miért gondolja a kormányzat, hogy egyébként, ha majd a működtetői feladatokat is el fogják venni az önkormányzatoktól, az jobban működne.

(21.40)

Sokkal inkább szerintem azt az utat kellett volna járni, hogy vissza kellett volna adni a forrásokat az önkormányzatoknak, azoknak az önkormányzatoknak, akik vállalták volna az iskolák fenntartói, egyben a működtetői jogát is.

2015-ben, mint már mondtam, jelentős mértékben csökkentették a pénzbeli szociális támogatásokat az önkormányzatok részére. Engedjék meg, hogy Szeged példáját mondjam, amíg 2010-ben közel 900 millió forintot kapott a város, a tavalyi évben ez még 182 millió volt, de az adóerő-képesség változása miatt ebben az évben, a következő költségvetési tervezetben ez nulla forintot jelent a városnak. Nyilvánvaló, a város még megteheti, hogy létrehoz egy saját keretet, egy saját alapot, hiszen azért bármennyire is a munkát preferálja a kormányzat, azért vannak olyan élethelyzetek és vannak olyan emberek, akik bizony önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe, és ezeken az embereken ebben a pillanatban vagy ebben az állapotban segíteni kell. Azt látjuk tehát, hogy közel 3 ezer önkormányzatnak nem lesz szabadon felhasználható forrása jövőre sem, és elmondható, hogy a települések tulajdonképpen teljes egészében kiszolgáltatva lesznek az alkalomszerű támogatásoknak, mint mondtam, és igazából a központi akarat végrehajtóivá tudnak csak válni.

És akkor még nem beszéltünk valóban a közalkalmazottak, köztisztviselők bérezéséről sem. Nyolc éve be van fagyasztva az illetményalap, ami a közalkalmazottakat, köztisztviselőket érinti, és bár valóban most van július 1-jétől egy 30 százalékos béremelési irány, igény bejelentve a járási, illetve a kormányhivatalokban dolgozók részére, de ezzel együtt a létszámot is csökkenteni kívánják, és nem beszélnek azon 24-25 ezer önkormányzati dolgozóról, akik szintén közalkalmazottként dolgoznak, és valóban nyolc éve semmiféle fizetés- vagy béremelés náluk nem történt. Az nem válasz, ahogy a közszolgálati érdekegyeztető fórumán a kormány képviselője kijelentette, hogy tulajdonképpen az önkormányzatokhoz az államnak semmi köze nincs, az önkormányzatok oldják meg a béremelést a saját dolgozóik részére.

Mit lehet tenni? Mit szeretnénk mi kérni a kormányzattól? Elsősorban azt, hogy lehetőség szerint kezdeményezze, illetve módosítsa azoknak a döntéseknek a sorát, amelyek jelentősen és komolyan befolyásolják a települések döntési szabadságát, és amelyek csorbítják a települések gazdasági önállóságát. Pontosítani kell, hogy mik az állami feladatok, mik a települései feladatok, egy egyértelmű feladatmegosztást kell megvalósítani, és lehetőség szerint lényegesen több bevételhez kell juttatni önkormányzatokat. Növelni kell a gépjárműadó helyben maradó részét, illetve a személyi jövedelemadó korábbi részét is vissza kell adni, amit elvettek az önkormányzatoktól, erre vonatkozóan a szocialista frakciónak lesz egy javaslata, hogy hogyan lehet az önkormányzatok bevételét növelni.

A közoktatás rendszeréről beszéltem, én azt gon­dolom, hogy ha visszaadják a forrásokat azon ön­kor­mányzatoknak, amelyek vállalják az iskolák fenntartói és működtetői jogát, működtetését, sokkal ha­tékonyabban fognak működni azok az iskolák, minthogyha teljes egészében megtörténne az államosítás.

A hulladékszállítás területén is óriási problémák vannak. Létrehozták április 1-jével azt a koordináló központot, ahova tulajdonképpen a hulladékszállítási díj befolyik, de senki nem tudja, hogy az önkormányzatok cégei, illetve az önkormányzati társulások cégei, amelyek a feladatot ellátták, ugyan milyen arányban fognak ebből a pénzből visszakapni, és hogy egyáltalán képesek lesznek-e ezek a társaságok működni. Azt meg gondolom, senki nem akarja, hogy az egész országot majd ellepje a szemét.

Végső soron tehát azt szeretném kérni a kormányzattól, hogy adjon nagyobb jogokat, nagyobb gazdasági önállóságot az önkormányzatoknak, biztosítsa, hogy több bevételhez jussanak, és azt a folyamatot, amely az erős központosítás irányába hat, az önkormányzatiság teljes fölszámolása irányába hat, azt a folyamatot lehetőség szerint állítsák meg. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)