Dr. Aradszki András (KDNP)

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a 2017. évi költségvetés számait, irányait, gazdaságfilozófiáját megnéztük, megvizsgáltuk, akkor elgondolkodott az ember, hogy milyen gazdaságtörténeti analógiát lehet ehhez a költségvetéshez társítani. Az embernek eszébe jutott a hatvanas évek németországi költségvetése, a hatvanas évek németországi és svédországi gazdaságának növekedése, állapota, az úgynevezett jóléti világ megteremtődésének az időszaka.

Mit láthattunk az akkori gazdasági adatokból, milyen bázison teremtődött meg az a világ, amit sokáig, főleg a kommunizmus alatt, de később a rendszerváltás után is bezzegországoknak neveztünk? Idetartozott Svédország, Hollandia, Németország, általában ‑ katolikusként mondom ‑ a protestáns etikán alapuló, a szorgos munkát előtérbe helye­ző, az értéket értéknek nevező, a takarékosságot ér­téknek és követendő példának mutató gazdálkodás.

Abban az időszakban ezeket a gazdaságokat, ezeknek az államoknak a költségvetését az jellemezte, hogy dinamikus gazdasági növekedést produkáltak alacsony költségvetési hiány mellett, kezelhető, a nullához, az 1 százalékhoz közelítő inflációval bírtak, csökkenő munkanélküliség mellett, majdhogynem azt kell mondanom, közelítettek a teljes foglalkoztatáshoz, és az államadósságuk is olyan mértékű volt, hogy bátran fordíthatott az állam befektetésekre, fejleszthette a gazdaságot, és adhatott fiskális impulzust a gazdasági növekedésnek. És emellett erősödött a szociális ellátás, stabilizálódott a nyugdíjrendszer.

Ha megnézzük a mostani adatokat, amelyek 2013-tól jellemzik a magyar gazdaságot, ezeket a fundamentumokat elmondhatjuk a magyar gazdaságról is. Csökkenő, alacsony költségvetési hiány, 2013 óta folyamatosan tartjuk az európai uniós követelményt, a GDP-arányos költségvetési hiányunk nem lehet több 3 százaléknál, sőt ez olyan mértékben csökkent az elmúlt években, hogy szerintem az egyik gazdasági csodának tekinthető. Emellett folyamatosan csökkent az infláció. Ebben persze voltak belső és külső tényezők, külső tényező az energiaárak csök­kenése, belső tényező pedig az, hogy a rezsicsökkentést bátran végrehajtotta a magyar kormány akkor, amikor ezt az energiaárak egyébként nem in­do­kolták, csak éreztük, de inkább tudtuk azt, hogy a re­zsicsökkentés hosszú távon fenntartható, mert olyan árképzések, olyan árviszonyok alakulnak ki az energiapiacon és más szolgáltatási piacokon, hogy hosszú távon lehet élni a rezsicsökkentés lehetőségével.

Alacsony infláció mellett alacsony munkanélküliség, rég nem látott alacsony munkanélküliség jellemzi a magyar gazdaságot. Jelen pillanatban 6,5 százalékos a munkanélküliség aránya, szemben más olyan országokkal ‑ Görögország, Spanyolország, Olaszország, de még Franciaország is ‑, ahol ez 10 százalék körül mozog. Azt mondják a szakemberek, egy országban az 5 százalékos munkanélküliség azt jelenti, hogy már csak az nem dolgozik, aki nem akar. Ez a 6,5 százalék másfél százalékpontos különbséget jelent, de ha lefordítjuk a munkát keresők számára, ha az egyén arcát, az egyén törekvését nézzük, akkor ez még mindig ad teret a javításra és arra, hogy folytassuk azt a gazdaságpolitikát, amelynek elsődleges célja a munkahelyteremtés, és hogy el tudjuk érni azt az 1 millió új munkahelyet, amit ígértünk 2010-ben. Jelenleg nem állunk rosszul, 2010-hez képest közel 400 ezer új munkahely jött létre az országban, ami, úgy gondolom, hogy időarányosan nagyon jó eredmény.

A munkaügyi helyzettel, a munkavállalók helyzetével kapcsolatban elmondható, hogy a gazdasági növekedés a 2,5 százalékot rendszeresen meghaladja, és az irányok azt mutatják, hogy el fogjuk érni a 3 százalékot vagy tán még egy magasabb gazdasági növekedést is. Mindez azt jelzi, hogy bizonyos helyszíneken, bizonyos szakmákban, bizonyos foglalkozási ágakban ma már nem munkanélküliség van, hanem munkaerőhiány. E tekintetben azt is el kell mondanom, hogy a gazdaság dinamikus és mégis tervezett fejlődése egy kicsit talán váratlanul érte az oktatási rendszerünket, nem készültünk föl arra kellő időben, hogy a felkészült, jó szakmai tudással rendelkező munkavállalók itt legyenek, és alkalmasak legyenek a munkaerőhiány pótlására, és a gazdálkodó szervezeteknek a megfelelő képzettségű mun­kaerőt biztosítani tudjuk. De ahogy látom a költségvetési irányokat és az oktatási elképzeléseket, egy-két éven belül ezen a problémán is túl leszünk, és segíteni tudunk ezen a kérdésen.

Ha ezt nézzük, akkor fel kell tenni azt a kérdést, hogy milyen kihívás van még ezen felül, amit nekünk a költségvetés teljesítésénél figyelembe kell venni. A 2013-tól elfogadott költségvetések ‑ ideértem a 2017-es tervezetet is ‑ elsősorban arra törekszenek, hogy a magyar állam, a magyar gazdaság önfenntartó legyen. Sőt, arra is törekszik, hogy az önfenntartáson túl egy önfenntartó, saját bázison alapuló gazdasági fejlődést és gazdasági prosperitást, gazdasági stabilitást hozzon létre. Ennek a célnak nagyon fontos kihívást kell teljesítenie, nevezetesen, hogy a 2020 után lejáró európai uniós támogatási ciklus lezárása után is alacsony infláció, alacsony munkanélküliség, csökkenő államadósság és kézben tartott államháztartási hiány mellett is képesek legyünk 3, 5 vagy talán még nagyobb százalékos növekedésre.

Ezért fontos eszköze és arculata az elénk beterjesztett költségvetésnek az, hogy kézben tartja az inflációt, kézben tartja az államháztartási hiányt, nem költekezik, illetőleg nagyon fontos célja az, hogy a működési költségek tekintetében nullás költségvetés mellett jelentős forrásokat biztosítson az európai forrásokon, azaz költségvetési forrásokon kívül a gazdasági növekedés élénkítésére, a magyar gazdaság stabilitásának, fenntartható növekedésének a megteremtésére.

A gazdaságfejlesztés, a 2017. évet jellemző költségvetési politika a már megkezdett utat követi, új eszközök megteremtésével, alkalmazásával, új prioritások kitűzésével támogatja a gazdasági növekedést.

(19.00)

Ez a gazdasági növekedés biztosítani fogja a családok támogatását, az adósságteher mérséklését és a költségvetési hiány tartós 3 százalék alatt tartását. Ez az előző években végrehajtott stabil költségvetési és kiszámítható gazdaságpolitika tette lehetővé, hogy ez a költségvetés szolgálja az elmúlt időszak legnagyobb otthonteremtési programjának végrehajtását. Ez az otthonteremtési program, együtt a családtámogatási rendszerrel, biztosítani tudja, biztosítani képes, meg tudja teremteni azokat a gazdasági alapokat, amelyek választ tudnak adni a nemzet egyik legnagyobb kihívására, a demográfiai helyzetre, amely demográfiai helyzet közel sem olyan tragikus, mint ahogy átvettük 2010-ben az országot. Van egyfajta pozitív elmozdulás, ha nem is látszik ez a születések számában, de azért érzékelhető az, hogy a válások száma csökken, a házasságok száma növekszik, és van egyfajta olyan irány is, hogy a népességfogyás üteme lassul. Ezek mind olyan pozitív üzenetek, amelyeket egy sikeres és konzekvens költségvetési tervezet, mint a 2017-es költségvetés tervezete, segíteni fog.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A következő évben fontos feladat, hogy az uniós támogatások a gazdaságélénkítés érdekében minél hatékonyabban kerüljenek bevonásra. A kormány a fejlesztési források 60 százalékát kívánja fordítani mikro- és közepes vállalkozások részére a munkahelyteremtés megerősítése érdekében, ez a versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztést igényel. Ez 2014 és 2020 között mintegy 12 ezer milliárd forintra tehető. Úgy gondolom, hogy ha 2017-ben azt az akadályt le tudjuk győzni, azt a nehézséget kezelni tudjuk, ami az ilyen lehívásokat a korszakváltások, illetve időszakváltások között megnehezíti, és túl tudjuk élni, akkor az a 3 százalékos gazdasági növekedés teljesíthetővé fog válni.

Mindemellett a hazai gazdaságfejlesztési források is vannak a költségvetési rendszerben. Így, ahogy említettem, az otthonteremtési program felfutása, az alapvető élelmiszerekre rakódó adóterhek jelentős csökkentése, mérséklése, a családi adóterhek további csökkentése, a közmunkaprogram folytatása, a „segély helyett munkát” elv további érvényesítése ‑ ez mind-mind a gazdaság élénkítéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez és ezáltal a keresetek reálértékének növeléséhez tud hozzáadott értéket tenni. Az otthonteremtési programhoz csak egy megjegyzés, hogy 210 milliárd forint jut majd erre a programra.

Továbbra is nagyon fontosak a gazdaság és a költségvetés stabilitásának megteremtése érdekében azok az adóigazgatási, adóeljárási lépések, amelyek segítik a gazdaság kifehérítését, a közteherviselés tényleg közteherviselés lesz, és az így befolyt adóbevételek alkalmat adnak arra, lehetőséget biztosítanak arra, hogy a 2020 utáni időszakra markánsabban föl tudjon készülni a magyar gazdaság, és további munkahelyteremtési programokat hajtsunk végre.

Visszatérve a munkahelyteremtési programok fontosságára, el kell mondanom, hogy Magyarország nagyon jó ütemben fordult abba az irányba, hogy újrateremti a magyar ipart, újra erőt, lendületet biztosít a magyar gazdaságnak, mert egyébként azt lehetett látni, főleg a 90-es években, de a 80-as években is, hogy az európai ipar elindult, kivándorolt Kínába, távol-keleti országokba. Ma ez az európai ipar újra kezd visszajönni, és az az ország lesz sikeres, amelyik ennek a folyamatnak az élére tud állni, és biztosítani tudja az ipar és a gazdaság működésének feltételeit. Ahogy említettem az elején, olyan gazdaságpolitikával, amely nem bizonytalan, hanem biztos alapokon áll, és nem jár együtt a fejlesztés, az állam vagy maguknak a gazdálkodó szervezeteknek olyan eladósodottságával, ami a gazdasági fejlődés gátjává válik, esetleg a gazdaság összeroppanását eredményezi. Úgy gondolom, hogy a 2013-tól induló folyamat nagyon fontos lépést tesz tovább a 2017-es költségvetés elfogadásával.

Fontosnak tartom megemlíteni a költségvetési tételek között a „Modern városok” programjának beemelését és annak költségvetési fedezetét biztosító rendelkezéseket. A „Modern városok” programja 2015-ben indult el, és az volt a célja, hogy a különböző magyar vidéki nagyvárosokat modernizálja, versenyképességét, kulturális vonzerejét növelje és a polgárok életminőségét javítsa. A 2015. évi központi költségvetésben erre 25 milliárd forint szerepelt előirányzatként, a ’16-os költségvetésben is szerepelni fog erre jelentős összeg, amelynek mértéke, ha jól tudom, 50 milliárd forint körül lesz, legalábbis a benyújtott tervezet szerint. Ehhez képest a 2017-es előterjesztés a „Modern városok” programja tekintetében 152 milliárd forintot tartalmaz.

Választókerületem megyei jogú városa, Érd is fog részesedni ebből a 152 milliárd forintból 2017-ben. A terveink és reményeink szerint ez 21 milliárd forintot fog jelenteni. Ez a nagy forgalmú utak, városi csomópontok biztonságosabbá tételét fogja szolgálni. És ami elsődleges, amiért az egész program Érd részéről elindult, egy új ipari-gazdasági övezet létrehozását is ebből az összegből tudjuk finanszírozni. Annak érdekében, hogy bár megyei jogú város választókerületem legnagyobb települése, gazdasági, ipari és egyéb adótermelő képessége, nem akarom megbántani a salgótarjániakat, de még a salgótarjániakénál is kevesebb. Tehát igencsak indokolt egy ilyen támogatás megadása központi, hazai költségvetési forrásból biztosítva, mert Érd, tekintettel arra, hogy Pest megyében van, a központi régióhoz tartozik, európai uniós támogatásokra igen-igen korlátozottan jogosult.

De a gazdasági övezet létrehozásán túl köznevelési, szakképzési, szociális és egészségügyi intézményrendszer felújítása, fejlesztése következik be. Ahogy említettem az előbb is, a munkaerőhiány megléte a tekintetben, hogy nincs szakképzett munkaerő, ebben a városban egy igen modern szakképzési centrum fog létrejönni. Úgy gondolom, ez is mutatja a kormány elkötelezettségét, hogy ott, ahol szükséges a fejlesztés, de nem lehetséges európai uniós források bevonása, erre 150 milliárd forintot képes biztosítani.

Azt látom, tisztelt Ház, hogy a költségvetésünk tervezete, a 2017-es költségvetés tervezete kiegyensúlyozott, jó helyre adja a támogatásokat, jó helyre adja a fejlesztési lehetőségeket, biztosítja azoknak az ellátásoknak a szinten tartását, sőt, ahol lehet, fejlesztését is, amelyek a magyar gazdaság jövőjét tudják szolgálni. Így gondolok az oktatásra, a szakképzésre és azokra a területekre, amelyek az emberek közérzetét javítani tudják. De nem szabad elfelejteni azt a követelményt sem, hogy a magyar gazdaság versenyképessége még ettől függetlenül javításra szorul.

A KDNP részéről teljes mértékben egyet tudok érteni azzal a bürokráciacsökkentő csomaggal, amely képes olyan szintre belőni a bürokráciát Magyarországon, amellyel a versenytársaink, a legjobb versenytársaink is rendelkeznek, gondolok itt Németországra vagy Csehországra. Ez újabb hozzáadott értéket tud adni a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy fel tudjon készülni arra az állapotra, amikor saját jogon tudja fejlődését biztosítani, és hosszú távon tudja biztosítani a jövő nemzedékek számára a megélhetést és prosperitást.

Én remélem, hogy a költségvetés-tervezet vitája során ennek értékeit egyre többen fel tudjuk ismerni, és az ellenzék is képes lesz támogatni ezt a költségvetést, ami a magyar jövőnek egyik fontos költségvetése lesz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(19.10)