karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Gúr Nándor (MSZP)

2016-05-09 · 148. ülésnap · elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés · 3:07 · jegyző

napirendi pont: Interpelláció megtárgyalása I/10546 Folyamatosan mélyül a bérszakadék a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bérrel rendelkező megyék között?

Szöveg2 592 karakter · 5 bekezdés · JSON

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 2016-ra Magyarországon az átlag nettó bérek tekintetében óriási különbségek alakultak ki. Kicsi ez az ország, de óriásiak a különbségek. 162 ezer forint a nettó átlagbér. Hozzá kell tennem, hogy persze ha Budapestet nézzük, akkor ez 209 ezer forint, ha viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, akkor 112 ezer forint, de Borsod-Abaúj-Zemplén megye sem mutat sokkal rózsásabb képet e tekintetben. Budapesten közel plusz 30 százalék, Szabolcs-Szatmár megyében mínusz 45 százalék az átlaghoz képest.

De tudják azt, hogy az átlagot kik kapják meg? Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon a dolgozó emberek fele az átlagkeresetet kapja meg. Nem! Ez azt jelenti, hogy nagyjából a medián átlag az, ami durván 20 százalékkal kisebb értéket képvisel, amit a fele ember megkap, s nagyjából minden harmadik ember jut az átlagösszeghez, azaz a 162 ezer forintos nagyságrendű összeghez. S ha még egy kicsit továbbgondoljuk a dolgokat, akkor azt kell mondjam, ha Budapestet kivennénk ebből a képből, akkor 138 ezer forint lenne a nettó átlagjövedelem. No, ez sem a medián, az még kevesebb ennél, az majdnem hogy 100-110 ezer forint környékén lenne.

De ami ennél még rosszabb, az az, hogy a legszegényebb és a leggazdagabb megyékben folyamatosan nyílik az olló. Míg 2014-ben a különbség alig haladta meg a 75 százalékos mértéket, addig 2016-ra oda értünk, hogy több mint 87 százalék a különbség. Értik, a szegénység mélyül és szélesedik. Ez ma Magyarország, ezt a világot hozták önök.

Egyszerűen érthetetlen, hogy miért alakul ki egy országban olyan helyzet, ahol 5, azaz ötmillió forintos jövedelmekre szert lehet tenni, tudják, a pénzügyi szolgáltató szektorban, mondjuk, a MÁV-nál, mert ez önöknek pénzügyi szolgáltató szektor, ahol naponta 225 ezer forintot kereshetnek az emberek, míg ezt az összeget a magyar dolgozó emberek messze döntő többsége havonta nem tudja megkeresni.

Miért van ez? Egyszerűen azért, mert önöket ezen emberek sorsának az alakulása végképp nem érdekli. Mondhatnám, majdhogynem kérdezni is felesleges, de azért megkérdezem, hátha államtitkár úrnak van valamilyen értelmes mondandója a dologhoz illesztetten: legalább az Alaptörvényben megfogalmazott dolgaikat miért nem tartják be, tudják azt, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért? Miért nem olyan szabályozó rendszereket építenek, amelyek ezeket a különbségeket minimalizálnák és nem engednék szabadjára? Miért nem olyan világot építenek, amely az emberek javát szolgálja? Miért csak a kevesek javát szolgálják? Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Gúr Nándor — 2016-05-09, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/148-56.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-148-56,
  title = {Gúr Nándor — 2016-05-09, elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/148-56.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}