Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az Országgyűlés 2011-ben kulturális örökségünk védelmében két em­lék­helyfokozatot vezetett be, a „nemzeti emlékhely” és a „történeti emlékhely” fogalmát. Ez azt jelenti, hogy nemzeti emlékhellyé nyilvánítható az a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyarok és a nemzetiségek összetartozását erősíti, és identitásképző mivoltára a nemzet büszkén tekint. Ezek a helyszínek hazánk múltjában kiemelkedő szerepet játszottak, jelenleg tizenhármat tart számon a törvény.

Esztergomi képviselőként szándékom, hogy az esz­tergomi Várhegy nemzeti emlékhely kitüntető cím­ben részesüljön. Esztergom szerepe az ország és a katolikus egyház történelmében egyaránt kima­gasló: István királyunk uralkodása idején Esztergom volt a királyság székhelye, ide köthető a magyar keresz­tény egyház alapításának központja is; az esztergo­mi Várhegyen álló templom és érsekség 1010 és 1520 között a magyar egyház feje volt; első királyunkat, Istvánt ezen a helyen keresztelték és koronázták meg.

(12.30)

A XVI. században a török támadások során a vár katonai szerepe megerősödött, hatalmas jelentőséggel bírt, hiszen az ország fővárosának, Budának a kulcsa volt. Itt halt hősi halált Balassi Bálint. A várat végül Sobieski János lengyel király vezette keresztény seregek szabadították fel 1683-ban.

A bazilikában csodálhatjuk meg a Bakócz-ká­pol­nát, amely az egyetlen megmaradt reneszánsz kápolnánk. A XIX. században megépített bazilika az esztergomi érsekek temetkezési helye. Itt temették újra 25 évvel ezelőtt Mindszenty József hercegprímást.

Az általam elmondottak alapján meggyőződésem, hogy a helyszín országos jelentőségű állami megemlékezések méltó helyszíne lehet. Mindezek alapján kérdezem öntől, méltó-e az esztergomi Várhegy a nemzeti emlékhely kitüntető címére. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)