Dr. Fónagy János (Fidesz)
2016-05-02 · 147. ülésnap · kérdés megválaszolva · 2:57 · Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkáraSzöveg2 465 karakter · 3 bekezdés · JSON
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A MÁV-csoport munkáltatói nem folytattak hosszú évek óta törvénysértő gyakorlatot azzal, hogy a 170 éve működő vasútüzem sajátosságainak megfelelően, készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalókat beosztották munkavégzésre a vasárnapi és az ezt közvetlenül megelőző szombati napon is. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében ugyanis azt mondta ki, hogy ebben az esetben a szombati napon elvégzett munkát rendkívüli munkavégzésként kell elszámolni. A MÁV-csoportnak továbbra is elemi érdeke és kötelezettsége a jogszerű foglalkoztatás, ezért a jogerős ítélet ismeretében kezdeményezték az átalány jellegű egyéni megállapodások megkötését az érintett munkavállalókkal, az ezen a jogcímen felmerülő követelések rendezése érdekében. Az átalány jelleg azt hivatott képviselni, hogy ne kerüljön sor minden érintett esetében három évre visszamenőleg a munkaidőadatok felülvizsgálatára és ennek alapján tételes elszámolásra. A képviselő asszony állítása, miszerint a felajánlott átalányösszeg biztos kedvezőtlenebb a munkavállalókra, azt mutatja, hogy a háttérismeretekkel a képviselő asszony talán nem teljeskörűen rendelkezik.
A MÁV-csoport 2015. március 25-én bejelentette a képviselettel rendelkező szakszervezeteknek, hogy minden, jelenleg is készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a korrigált munkaidőadatokkal újraszámfejtést fog elvégezni, és a mutatkozó munkabér különbözetét idén kifizeti az arra jogosultaknak. Akik 2016. március 31-ig átalányra vonatkozó megállapodást kötöttek munkáltatójukkal, ezt az összeget áprilisban meg is kapták, mindazonáltal ők is jogosultak kérni a tételes elszámolást.
Ami pedig a képviselő asszony egyéb megjegyzéseit illeti, ezt a rendelkezést, az Mt. 101. § (3) bekezdését a 2012-es munka törvénykönyve hozta be a rendszerbe, tehát ez nem egy hosszú távra visszamenő dolog. A munka törvénykönyvének ez a rendelkezése ellentétes az egyébként sajnos ma már egyre kevésbé ismert folyamatos munkavégzésű üzemekkel. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Képtelenség ugyanis úgy beosztani a dolgozókat, hogy ez megfeleljen a racionális működésnek. 170 éves gyakorlat igazolja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a korábbi Mt. helyességét. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Fónagy János — 2016-05-02, kérdés megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/147-36.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-147-36,
title = {Dr. Fónagy János — 2016-05-02, kérdés megválaszolva},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/147-36.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}