Csepreghy Nándor

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség állam­titkára: Köszönöm szépen, elnök úr, a lehető­séget, képviselő úrnak pedig a kitartást. Hiszen egy olyan kérdésről beszélünk, ami azt gondolom, hogy ha a politika komolyan veszi azt a küldetését, hogy nem­csak a jelent kell hogy szolgálja, hanem a jövő­nek is fejet kell hajtania, akkor azok a fejlesztések, ame­lyek a gyerekeket szolgálják, kiemelt jelen­tő­ség­gel bírnak. Az pedig, hogy ma Magyarországon erre pénzügyi mozgástér van, annak a visszaigazolása, hogy hiába az ellenzéki kritikák, a magyar reformok működnek.

A nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési prog­ram megvalósításáról a kormány 2014-ben dön­tött. Ez alapvetően két szempont alapján támo­gat fejlesztéseket. Az egyik a mindennapos testnevelés támogatása, a másik pedig az, hogy ne legyen olyan kisiskolás, aki az iskolai időszakában, az iskolai kor­nak megfelelő időintervallumon belül nem tanul meg úszni, tehát minden gyerek tanuljon meg lehetőség szerint úszni.

Kiemelten fontosak ezek a beruházások az or­szág keleti országrészében, ahol a társadalmi egyen­lőt­lenségek sokkal hangsúlyosabban jelennek meg, mint a nagyvárosokban vagy adott esetben Buda­pes­ten. A programok előrehaladtáról engedje meg, hogy be­számoljak önnek, hiszen 2015-től, tehát a tavalyi év­től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is mint prog­rammegvalósító bekapcsolódott ennek a prog­ram­nak a végrehajtásába. A keleti országrész tekin­te­tében 13 darab tanterem és tornaterem és 14 darab tan­uszoda fejlesztése van jelen pillanatban folya­matban. Sárréten, azaz Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyéket érintően tornaterem épül többek között Bárándon, Kabán, Konyáron, Nagyrábén és Sárrétudvariban, tanuszoda-fejlesztés valósul meg Abádszalókon, Törökszentmiklóson, Derecskén, valamint Füzesgyarmaton.

Tehát valóban, azt a célkitűzésünket, hogy minden járásban legyen egy olyan tanuszoda, ahol a gyerekek úszni tanulhatnak, a 2016/17. tanév folyamán nagyrészt sikerül abszolválni.

(20.10)

Ezeknek a beruházásoknak az összértéke nagyjából 10 milliárd forintot tesz ki, azonban a kormány folyamatosan nézi, hogy akár az európai uniós fejlesztési forrásokból, akár a hazai költségvetés támogatásából milyen olyan sportlétesítmény-fejlesztési programokat tud támogatni, amelyek valóban hozzájárulnak ahhoz, hogy egy egészségesebb generáció nőjön fel, ami természetesen nemcsak fizikai egészségre utal, hanem olyan lelki kiegyensúlyozottságra is, amit a gyerekek a sport légkörében tudnak elsajátítani. Fiatal szülőként ez számomra is kiemelten fontos, és azt gondolom, a kormány a sportberuházások finanszírozására meghozott intézkedéseivel azt támogatja, hogy ott, ahol közvagyont lehet képezni, és ezek a beruházások a helyi közösség számára igen komoly közvagyonként jelentkeznek, akkor valóban ezek megépítéséhez, működtetéséhez és fejlesztéséhez is adjon támogatást.

Régóta nem volt a magyar költségvetésnek olyan mozgástere, hogy a kistelepülések, a vidék élhetőségét, amit természetesen nemcsak a kisdiákok használnak, hanem iskolaidőn kívül az ott lévő közösségek is tudnak hasznosítani, ilyen típusú beruházásokkal támogassuk. Azt gondolom, ez kiemelten fontos, és ebben kérjük a képviselőknek és a képvi­selő úrnak is a támogatását, hogy az ilyen programok népszerűségét segítsenek öregbíteni, hiszen itt közös munkára van szükség az országgyűlési képviselők, az önkormányzatok és a kormányzat között. Köszönöm megtisztelő figyelmét.