Kis Miklós Zsolt

KIS MIKLÓS ZSOLT, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Köszönöm szépen a szót. Nem kerülhetjük meg az előző, 2007-2013 közötti uniós fejlesztési ciklusról szólva, hogy nem beszélünk a vidékfejlesztési programokról. A mai nap folyamán már többször is szóba került, hogy a 2010 előtti időszakra és a 2010 utáni időszakra mi volt a jellemző. Csak négy rövid aspektus a foglalkoztatáspolitikában, a versenyképességben, a társadalompolitikában és nem lebecsülendő szempontként az adminisztrációban. Röviden értékelném, hogy mi hogyan látjuk jelenleg.

A 2010 előtti időszaknak egy nagyon fontos tanulsága a kiemelkedően magas forráskoncentráció. Ezt nagyon sokszor elmondtuk már: a pályázók 1 százaléka igényelte a támogatások 50 százalékát, a pályázók 5 százaléka pedig a 75 százalékát. Ez egy olyan erős forráskoncentráció, ami szerintem sem a versenyképesség szempontjából, sem pedig társadalompolitikailag nem tartható. Ezt a programot pontosan azok tervezték egyébként, akik most a legnagyobb kritikával illetik a mi vidékfejlesztési programunkat. (Gőgös Zoltán: De akkor volt tehén.)

A foglalkoztatásról röviden egy gondolatot. Az alatt az időszak alatt, amíg több száz milliárd forintot bizonyos, elsősorban nagyüzemek számára biztosított az akkori kormányzat, nem kerülhetjük meg, hogy nem nőtt a vidéki foglalkoztatottak száma, hanem jelentősen csökkent. Mert önök nem kérték meg a pályázóktól, hogy legalább szinten tartsák már azt a kevés munkalétszámot, hanem még azt is beleírták az ilyen pályázatokba, hogy nem kötelező. Magyarán ez lett az eredménye, hogy százmilliárdokat adtak a nagyüzemeknek, a foglalkoztatásban pedig nem látszódott meg. Örülök, hogy bólogat, mert egyetért vele, képviselő úr.

Olyan helyre koncentrálódtak a források, amelyek egyáltalán nem segítették a kis- és közepes családi gazdaságok versenyképességének javítását. Ezzel szemben az önök által most kritizált vidékfejlesztési programban ezzel szakítunk. Mi voltunk az elsők, akik deklaráltuk, hogy bizonyos üzemméret felett rendelkezhetnek csak a források 20 százalékával, és azt a társadalompolitikát, amit a birtokpolitikában is képvisel a kormány, végre a vidékfejlesztésben is képviseljük. Elhiszem, hogy néhányuknak nem tetszik, főleg azoknak nem, akik kisembereknek álcázva, de a nagyüzemek pártján állnak.

A versenyképességre visszatérve még azért azt is el kell mondanom, hogy elsősorban olyan vállalkozások erősödtek meg, amelyek sem állatot nem tartottak, sem pedig a kertészetben nem jeleskedtek. Mi ezzel is szakítottunk, és pontosan ezeket az ágazatokat kívánjuk támogatni a következő időszakban.

A társadalompolitikáról csak röviden. Önök hangzatosan a fiatalításért, a generációváltásért emel­tek szót. Mivel találkoztunk annak idején, a 2007-2008-as időszakban? Összesen 8 milliárdot biztosítottak a fiatal gazdák számára, a végén, az időszak, a ciklus végén… (Gőgös Zoltán: 30 milliárdot.) Igen, miután már szinte demonstráción követelték ki, annyira sikerült feltornázniuk, és 2010 óta mi még jelentős többletet biztosítottunk, majdnem 100 milliárd forintot megközelíti a fiatal gazdák számára adott támogatások aránya. A számok makacs dolgok, képviselő úr!

Ezen kívül természetesen még sok mindent lehetne mondani, de a rövid időre tekintettel ettől most eltekintenék, de remélem, hogy lesz lehetőségünk a vidékfejlesztési programról még néhány szót váltani. Köszönöm szépen.