Dr. Nagy István (Fidesz)

2016-05-02 · 147. ülésnap · kérdés megválaszolva · 2:22 · Földművelésügyi Minisztérium államtitkára

napirendi pont: Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása A/10471 Van-e lehetősége a kormánynak a magyar méztermelés növekedésének elősegítésére?

Szöveg2 120 karakter · 5 bekezdés · JSON

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! A magyar méhészeti ágazat az állattenyésztésen belül egy kicsi ágazat, hiszen mintegy 1 százalékot tesz ki. Húszezer méhész tart 1 millió 200 ezer méhcsaládot Magyarországon. S azt kell mondjam, hogy az ágazat kicsisége, 1 százalékos volta ellenére ökológiai voltában mégis óriási jelentőséggel bír, hiszen pénzben szinte nem kifejezhető az az előny és az a haszon, amit maguk a méhek jelentenek nemcsak a méz termelésével, vagy a virágpor, a propolisz, a méhpempő termelésével, hanem a beporzásnak van óriási jelentősége. A beporzás elmaradásával helyrehozhatatlan gazdasági károk milliárdjai keletkeznének Magyarországon.

A mézpiacot azonban számos probléma terheli napjainkban. Az egyik legjelentősebb a harmadik országokból, különösen Kínából beáramló nagyon silány minőségű vagy egyenesen ‑ ki kell mondani - hamisítottméz-dömping. Ez közel 200 ezer tonna importmézet jelent az OMME 2015-ös adatai szerint. Az Unió mézforgalmának ‑ és ez egy szörnyű szám ‑ egyharmada vélhetően hamisított, a forgalmazott méz mennyisége nő, amit a méhcsaládok száma, kiemelten a kínai méhcsaládoké nem indokol. Ez is bizonyítja, hogy itt zömmel technológiai mézről beszélünk.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szervezésében a mézágazat aktuális helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést 2016. április 19-én a jogalkotók, a hatóságok és a hazai méhészeti ágazat képviselői. A kerekasztal-beszélgetésen az OMME elnöke kiemelte, az elmúlt időszak eredményes hatósági munkájának, a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően az importmézek aránya jelentősen csökkent a kereskedelemben. Mindez a hazai mézpiac látványos, a silány minőségű mézektől és a hamisított termékektől való tisztulását eredményezte.

A fokozott ellenőrzések és a transzparens kommunikáció hatására a kiskereskedelmi forgalomban jelentősen nőtt a magyar mézek aránya. Az országba 2016 januárja óta közvetlenül már gyakorlatilag nem hoznak be kínai mézet.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Nagy István — 2016-05-02, kérdés megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/147-173.html

BibTeX

@misc{karzat-40-felszolalas-147-173,
  title = {Dr. Nagy István — 2016-05-02, kérdés megválaszolva},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/147-173.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}