{"cycle": 40, "id": "145-257", "date": "2016-04-26", "ulnap": 145, "seq": 257, "speaker": "Tessely Zoltán (Fidesz)", "p_azon": "t038", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása B/10290 A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról H/10291 A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadásáról", "iromany": "B/10290 · H/10291", "duration_s": 380, "position": null, "chars": 4028, "paragraphs": ["TESSELY ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő jelentés és határozati javaslat a 2016. március 8-án közzétett, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló irányelvtervezettel kapcsolatosan a Fidesz vezérszónokaként a következő észrevételeket kívánom három szempont szerint csoportosítva megfogalmazni.", "Elsőként a hatáskörelvonási szempontot szeretném vizsgálni. Az Európai Unió alapító szerződései pontosan meghatározzák, hogy foglalkoztatáspolitika és szociális politika tekintetében meddig terjed az Európai Unió és meddig a tagállamok hatásköre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkének (2) bekezdése értelmében az Európai Unión belül a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának az összehangolására van csupán lehetőség. Ugyanezen szerződés 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a szociálpolitikák bizonyos vonatkozásai az Európai Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartoznak.", "Összességében tehát egyértelműen kitapintható a lopakodó hatáskörelvonásra tett újabb kísérlet, hiszen a tagállamoknak a munkabérek szabályozására irányuló politikája nem tartozik uniós hatáskörbe, azonban az irányelvtervezet közvetve munkabér-megállapítási kötelezettséget ír elő a tagállamok számára, ezáltal a javaslat elfogadása esetén az tagállami hatáskört vonna el. Ez számunkra természetesen elfogadhatatlan.", "A második, általam vizsgált szempont az arányosság kérdése. Az Európai Unió alapító szerződései az arányosság elvét akként fejtik ki, hogy az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjeszkedhet túl azon, ami a szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.", "(21.50)", "E tekintetben fontos hangsúlyozni, hogy az irányelvtervezet nem összeurópai problémát kíván kezelni, a hatástanulmányból is kiderül, hogy a kiküldött munkavállalók az uniós munkaerőpiacnak mindössze 0,7 százalékát teszik ki. Az irányelvtervezet legfeljebb négy-öt magas bérszintű tagállam néhány szektorában, főleg az építőiparban jelentkező, a kiküldetés okozta bérfeszültséget kívánja kezelni, tehát néhány tagállam és egy-két szektor védelmében korlátozná az alapszerződésben rögzített egyik alapszabadságot, nevezetesen a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Ez a korlátozás megítélésünk szerint aránytalan, aláássa a gazdasági szereplők és az egész Unió versenyképességét, továbbá mesterséges beavatkozást jelent a közgazdasági szabályok szerint kialakult piaci viszonyokban.", "A harmadik, általam is vizsgálni kívánt szempont a közép‑európai közös kezdeményezés figyelmen kívül hagyására irányul. Az irányelvtervezet az úgynevezett munkavállalói mobilitási csomag egyik elemeként már az Európai Bizottság 2015. évi munka­programjában is szerepelt a lehetséges prioritások között, a tavalyi esztendőben egyes régebbi európai uniós tagállamok az irányelvtervezet mielőbbi előterjesz­tését és elfogadását sürgették. 2015 augusztusában ugyanakkor kilenc tagállam, Bulgária, a Cseh Köz­társaság, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lett­ország, Lengyelország, Szlovákia és Románia közös levélben amellett érvelt, hogy a kiküldött mun­ka­vállalókra vonatkozó hatályos irányelv felülvizsgálatát el kell halasztani, hangsúlyozva, hogy „az ugyan­olyan helyen végzett ugyanazon munkáért egyenlő díjazás” elve összeegyeztethetetlen lenne az egy­séges piaccal, mivel a bérszint különbségei a szolgál­tatók versenyelőnyének egyik jogos elemét képezik.", "Mindazonáltal az Európai ügyek bizottságában több ülésen vitattuk meg az irányelvtervezet és a szubszidiaritás elvének összefüggéseit. A bizottsági ülésen a képviselőtársaim egyhangúlag támogatták a szubszidiaritásvizsgálat lefolytatását és az elv sérelmének megállapítását. A jelentésben részletesen ismertetett további indokok alapján is azt javaslom, hogy a határozati javaslattal egyező módon a tisztelt Ház is úgy foglaljon állást, hogy az irányelvtervezet sérti a szubszidiaritás elvét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}