Szabó Zsolt (Fidesz)

SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítását tartalmazza. E két fontos klímavédelmi célokat szolgáló jogszabály módosítására a nemzetközi klímapolitikai folyamatokhoz való alkalmazkodás és egyben a hazai joggyakorlat egyszerűsítése érdekében van szükség. A 2015. november 30-a és december 12‑e között rendezett párizsi klímakonferencián a részt vevő államok elfogadták az úgynevezett párizsi megállapodást, és a klímapolitikai tárgyú globális nemzetközi szerződés szövegét 2016. április 22-én New Yorkban írták alá. Magyarország részéről a kormány felkérésére Áder János köztársasági elnök úr írta alá ezt a fenti dokumentumot.

A párizsi megállapodás rögzíti többek között, hogy 2018-ban megjelenik az éghajlatváltozási kormányközi testület speciális jelentése a 1,5 Celsius-fok globális fölmelegedés hatásairól. Ennek megfelelően először 2018-ban értékelik, hogy az aláírók a Párizsban megtett vállalásaikat tudják‑e tartani, esetlegesen emelik‑e azokat a hosszú távú kibocsátás­csök­kentési célok elérése érdekében. A törvényjavaslat célja többek között, hogy az eddigieknél is jelentősebb szerepet biztosítson az államháztartásért felelős miniszternek a nemzetközi klímafinanszírozást koordináló Zöld Klíma Alappal kapcsolatos folyamatokban.

A javaslat a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekhez szükséges, az EU más tagállamai által kiadott képesítések elismerését érintő szabályozást is tartalmaz. A módosítás meghatározza az elismerési eljárás szabályait a természetes személyek vagy a vállalkozások egyértelmű beazonosítására. Az előterjesztés a bürokratikus terhek csökkentése érdekében tartalmazza a hatályos joganyag módosítására vonatkozó javaslatot is. Ennek keretében, hogy csak egy példát említsek, a kibocsátási engedély felülvizsgálatának eljárása egyszerűsödik, hatékonyan és gyorsan átvezethetőek lesznek az engedélyhez történt változások. A törvényjavaslat által a jogalkalmazást, jogértelmezést segítő pontosító fogalmak, szabályok kerülnek bele az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréhez kapcsolódó törvényi szabályozásrészbe. A piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtása érdekében szükséges a szabályozás módosítása. A piaci stabilitási tartalék fontos, egyszeri intervenciós eszköz az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformja szempontjából, amely a kibocsátási egységek árára vonatkozó árstabilizáló, áremelő hatással bír majd. Ez Magyarország számára is előnyös, ugyanis az értékesített kibocsátási egységekből 2020-ig így magasabb bevételek fognak származni.

A tartalék, amelyet az Európai Bizottság felügyel majd a tagállamokkal együtt, gazdasági növekedés esetén kvótákat bocsát majd a piacra, recesszió esetén pedig szünetelteti bizonyos egységmennyiség piacra dobását. Az árnövelő hatáson keresztül Magyarország 2020-2030 között új klíma- és energiapolitikai keret során is magasabb kvótabevételekkel számolhat, beleértve a két újonnan indítandó uniós pénzügyi alapot, a modernizációsat és az innovációsat. Ezen alapokon keresztül lehívható támogatási források maximalizálása miatt nem közömbös az európai kibocsátási egységek piaci ára, ami a piaci stabilizációs tartalék bevezetésével a közgazdasági elemzések szerint egyértelműen emelkedni fog.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/10314. számon benyújtott törvényjavaslatot megvitatni és a kormány szándékait támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)