{"cycle": 40, "id": "145-173", "date": "2016-04-26", "ulnap": 145, "seq": 173, "speaker": "Heringes Anita (MSZP)", "p_azon": "h742", "faction": "MSZP", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "politikai vita lefolytatása V/9837 A magyar egészségügy jelenéről és jövőjéről.", "iromany": "V/9837", "duration_s": 376, "position": null, "chars": 5585, "paragraphs": ["HERINGES ANITA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Amikor az államtitkár úr átvette ezt a tárcát, és egészségügyi államtitkár lett, nem kis feladatot kapott, hiszen igaza volt, többletpénzt nem kapott hozzá, viszont többletfeladatot meg ezt az egész káoszt, ami az egészségügyben ma Magyarországon van, azt így megkapta csomagban. Főleg úgy lehetett ez nehéz feladat, hogy Zombor Gábor képviselő úr bicskája már beletört ebbe a feladatba, ő elmondta anno is egy konferencián, hogy az ágazatot meg kellene szabadítani a politika csapdájától, és konszenzusra kéne törekedni ezen a területen. Azt gondolom, hogy ebben az államtitkár úrnak igaza van, mert ez az a kérdés, ami minden embert érint ma Magyarországon, teljesen mindegy, hogy jobboldali, baloldali, konzervatív, liberális beállítottságú ember‑e, az egészségügy az az egyik terület az oktatás mellett, amelyet egy család sem tud elkerülni.", "Normál esetben az ember bekerül az állami egészségügybe, jelen pillanatban szembesül azzal a helyzettel, ami ott van, és elkeseredik. Pár felszólalással ezelőtt láttuk és hallottuk azt a vitát, hogy az embereknek most is, mondjuk ki, fizetniük kell azért, hogy az egészségügyben ellátást kapjanak. És a legtöbb ember sajnos félelemből fizet, és előre fizet, ami azért elkeserítő, merthogy az emberek nagy része egyébként ezt nem teheti meg, és az utolsó fillérjeit teszi oda, csak azért, hogy bízzon abban, hogy biztos meg fog gyógyulni, vagy biztos megkapja azt az ellátást, amit kell, amellett, hogy az ott dolgozó emberek meg tényleg lelküket-szívüket és mindenüket odateszik ezen területen, csak olyan szinten nincsenek megfizetve, ami tényleg tragikus. Egy kezdő ápolónak, hogyha mind a kettő szülő, a férj és a feleség is ápoló, őszintén megvallva nagyon nehéz ma elkezdenie egy életet, és nagyon nehéz ma belevágni egy gyerekvállalásba, mert ezekből a 80-90 ezer forintokból nem jut már arra, ami egyébként az életet jelentené.", "És tényleg az a nagy kérdés, kedves képviselőtársaim, hogy az‑e Magyarországon az élet ma egy fiatal párnak, hogy kifizeti a csekkjeit, kifizeti az esetleges fennmaradó devizahitelét, kifizeti az élelmiszert, amit kell, és kifizeti az albérletet meg a rezsiköltséget, és nem marad az életre pénze, Azt gondolom, hogy önök sem ilyen jövőt képzelnek el a gyermekeiknek, és pont azoknak az embereknek nem ilyen jövőt és életképet kéne elképzelnünk, akiknek az életünket és a családtagjaink életét tesszük a kezükbe. Hiszen az egészségügy az a hely, ahol az ember a legkiszolgáltatottabb, hiszen akkor kerül oda az ember, amikor a legelesettebb, és a családtagjai is akkor kerülnek ebbe a helyzetbe, amikor a legjobban azt érzik, hogy neki segítségre van szüksége, és nincs más lehetősége, mint hogy bízzon azokban az emberekben, akik tényleg ‑ még egyszer szeretném elmondani ‑ erőn felül teljesítenek és erőn felül dolgoznak.", "Ez az a téma, amiben én sokszor felvetettem már a krónikus ágyak kérdését, és egyelőre még teljesen megnyugtató választ ezen a területen nem kaptam sajnos. Azt tudjuk, hogy a krónikus ágyak most az egészségügyi kasszából átkerülnek a szociális kasszába, merthogy az a véleménye és az a hozzáállása ma a szakterületnek, a szakpolitikának, hogy itt nem elsősorban egészségügyi ellátásra van szükség, hanem szociális ellátásra.", "(18.20)", "Ezt már az egészségügyi salátatörvénynél is elmondtam, hogy én személyesen ismerek olyan embert, a családunkban is volt olyan ember, aki ha megkapta egyébként idősként ‑ persze az elsődleges betegségei már az idősségéből kifolyólag voltak ‑ a rendes egészségügyi ellátást, olyan orvosok és szakápolók vették körül, akik mindent megtettek érte, akkor ki tudott jönni egy krónikus belosztályról is, és még éveket tudott a családjával tölteni és továbbélni.", "Ezért azt gondolom, nem biztos, hogy jó megoldás az, ha teljesen kivesszük az egészségügy alól, és a szociális ágazathoz csapjuk most az idősek gondozását, mert nem mondhatunk le ezekről az idős emberekről. Azt gondolom, sok mindent tettek az elmúlt időszakban értünk, felneveltek minket, ezért megérdemlik azt, hogy mindent megkapjanak, és minden lehetőséget megkapjanak.", "Az a nagy kérdésünk, hogy ezeken az osztályokon ezekért az ágyakért mostantól, ha csak azt nézzük, hogy az OEP-nek 63 milliárd forintjába kerültek ezek az ágyak, ha azt lebontjuk, akkor 10 ezer forint per ágy per nap, ez az összeg lesz‑e az, amit majd a családnak ki kell fizetni, hogy ezeken feküdhessenek ezek az emberek. Vagy mire számítsanak? Mert ma nagyon-nagyon ki van fillérezve egy család élete, és nagyon-nagyon ki van fillérezve, hogy meg tudjanak élni. Látjuk azt, hogy 53 ezer ember részesül most ápolási díjban, és azt lehet érezni, hogy most ezt az ápolási díjat próbálják hat év után, nyolc év után lassan rendbe hozni, és egy kicsivel emelni ezt az összeget. De ugye, nem arról szól, hogy ezek az emberek, akik ápolási díjban részesülnek, otthon vannak a családtagjukkal, azt gondolom, minél nagyobb összeget érdemelnek meg, akár a minimálbérnek megfelelő összeget is, de én tényleg azt gondolom, az a legegészségesebb dolog, ha ez az egészségügyben marad, és tényleg olyan ellátást kaphatnak azok az emberek, akik rászorulnak, amilyet megérdemelnek.", "Ezért tényleg egyenes mondatokban mondja ki, államtitkár úr, hogy mire számítsanak a krónikus ágyon fekvő emberek családtagjai. Mi az az összeg, amit majd önök számolnak most? Mert gondolom, már számolnak, hiszen júliusban be kívánják vezetni a magasabb díjat. Mi az az összeg, amivel számolniuk kell? Ez egy nagyon nagy kérdés. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)"]}