Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egyet kell értsek abban Z. Kárpát Dániel képviselő úrral, hogy alapvető kérdés az, hogy tudunk‑e olyan feltételeket teremteni, hogy megérje Magyarországon maradni. Azt gondolom, ha ezt a kérdést feltesszük, akkor megint meg kell nézni azt, hogy mit tett eddig a kormány, és milyen lépéseket tervez a jövőben.

Először is, azt gondolom, ha az itthon maradást abból a szemszögből közelítjük meg, hogy milyen a magyarországi bérek színvonala és milyen egyes nyugat‑európai országokban vagy a tengerentúlon a bérszínvonal, akkor azt kell elmondjam, hogy a mostani globalizált világban biztos, hogy évtizedekig fogunk még találni olyan országot, ahol magasabb béreket fizetnek. Ha végignézünk Magyarország történelmén, akkor az elmúlt talán ezer évben egy-két olyan rövid időszakot látunk, amikor a magyar gazdaság fejlettsége körülbelül azonos szinten volt, mint egy-két nyugat‑európai ország fejlettsége. Az a kérdés, hogy mit tesz a gazdaságpolitika annak érdekében, hogy úgymond azt a lemaradást, azt a fejlettségbeli különbséget, amit európai uniós tagként a magyar gazdaság és az Európai Unió átlaga között mérünk, hogyan lehet csökkenteni.

Megint engedjék meg, hogy először a statisztikát hívjam segítségül; Eurostat-számok, az Eurostat jellemzően ötéves időszakokat néz át. 2005 és 2010 között a magyar GDP reálértelemben 1,2 százalékkal csökkent, míg az Unió átlaga 4,5 százalékkal növekedett. Hangsúlyozom, 1,2 százalékkal csökkent. Ugye, ebben a gazdasági környezetben ráadásul eladósodtunk, aminek a terhét mindnyájan nyögjük a mai napig, hál’ istennek, egyre kisebb mértékben, egyre kisebb arányban. 2010 után, 2010 és 2015 között a magyar reál-GDP 8,8 százalékkal bővült, míg az Unió átlaga 4,9 százalék volt. Hangsúlyozom, 8,8 százalékkal bővült.

Azt a fejlettségbeli különbséget, ami a magyar gazdaság és az Európai Unió átlaga között volt, sikerült csökkenteni. Most a történelmi hűség kedvéért hadd említsek egy-két országot, amely azonos helyzetről indult Magyarországgal együtt. Görögország mínusz 18 százalék, Portugália mínusz 4,5 százalék, és sorolhatnám még azon országok sorát, ahol negatív ez a mutató. Az alaphelyzet tehát az, hogy mára a gazdaság teljesítményének köszönhetően nemcsak azt tudjuk elmondani, hogy mindazok a bérintézkedések, amelyek 2010 után megvalósultak, felelős bérintézkedések voltak, hanem arról beszélhetünk, hogy igen, a 2017‑es költségvetésben jelentős bérfejlesztési források állnak rendelkezésre.

(17.40)

Képviselő úr ebben a tekintetben nyitott kapukat dönget, hiszen azt állítom, hogy a magyar gazdaság nagyobb mértékben bővül, mint az európai uniós átlag, és ebből a gazdasági bővülésből a lakosság szé­les rétegei, így az egészségügyben dolgozók is ré­szesül­nek.

Ezek mellett a bérváltozások mellett szintén fontos tényezőként azért képviselő úr is említett olyan elemeket, amelyek, azt gondolom, hogy az itthon maradás mellett szólnak: a családi otthonteremtési támogatás. Mikor volt ilyen jellegű pénzügyi segítség, amely a Magyarországon élni kívánó és itt családot alapító, családot vállaló személyek, házaspárok számára támogatást biztosít? (Z. Kárpát Dániel: A gazdag emberek számára.) Képviselő úr, nem; nemcsak a gazdag emberek számára, hanem mindenkinek, aki három gyermekkel rendelkezik, három gyermeket vállal, ugyanaz az otthonteremtési támogatás kijár. Az a családi kedvezmény, amely az egy-, két- vagy háromgyermekesek után igénybe vehető, a jövedelmi helyzettől függően levonható az adóalapból, és igen, a 2017‑es évben is ‑ e tekintetben is van előrelépés ‑ a kétgyermekesek családi adókedvezménye kibővül.

Sorolhatnám még az intézkedéseket, az említett adórendszerbeli változásokon túl a devizahiteles-probléma megoldásán keresztül, azt gondolom, hogy számos intézkedést tett a kormány annak érdekében, hogy megérje itthon maradni.

Arról se feledkezzünk meg, hogy európai uniós tagállamként a személyek szabad áramlása alapvető európai uniós szabály, alapvető európai uniós jog, és bizony, a keletről nyugatra vándorlás nemcsak Magyarországon volt jellemző, hanem Európa számos országában.

Ilyen kontextusból érdemes nézni mindazokat a lépéseket, amelyeket a magyar kormány tett, és ilyen kontextusból érdemes megnézni, hogy a magyar elvándorlási adatok, mondjuk, a balti országok elvándorlási adataival milyen viszonyban vannak. Azt gondolom, igen, van még teendőnk, de hál’ istennek, a számok azt mutatják, hogy jó úton járunk, és azt gondolom, hogy ha ezt az utat támogatja az Országgyűlés a kormány által benyújtott javaslatok támogatásával, akkor 2017-ben és az azt követő években is fogunk tudni előrelépni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)