V. Németh Zsolt (Fidesz)

V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindig csodálattal figyelem tanult elődöm sokszínű egyéniségéből adódó performanszait, mint ahogy az ön előadásait is. Ez a retorikai kaszkadőrség lenyűgöz.

Azonban mindkettejüknél az a bajom, hogy néha népmesei elemekkel is gazdagodik. Hol volt, hol nem volt, vagy igaz, vagy nem. Nem ismerjük azt a kon­textust, amiben Illés Zoltán államtitkár úr a környe­zet ügyéről szót váltott a miniszterelnök úrral (Dúró Dóra közbeszól.), azonban abban egészen biz­tosak vagyunk, hogy a tények, a környezetügyre fordított források cáfolják ezt a feltételezett gondolatot.

(15.30)

Ugyanis nemhogy költhetünk, hanem költünk is környezetvédelemre jelentős forrásokat, ráadásul az európai uniós országok átlagánál többet. (Novák Előd: Hazudott?)

Amennyiben a környezeti kiadásokat a kormányzati kiadások arányában vizsgáljuk: az Eurostat nemrég megjelent statisztikai elemzése szerint 2014-ben az EU 28 tagállamát tekintve a környezetvédelemre fordított kormányzati kiadások átlagosan a GDP 0,8 százalékát tették ki, míg Magyarországon a GDP 1,2 százalékát fordítottuk erre a célra. Alátámasztják ezt az OECD adatai is. A GDP-hez, illetve a magyar közkiadásokhoz viszonyított százalékában Magyarország többet költ környezetvédelemre, mint Ausztria és Németország. A 2014. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló tényadatai is azt mutatják, hogy környezetvédelemre az államháztartás szintjén 2014-ben 727 milliárd forint teljesítés történt, amely az összkiadás 2,3 százaléka, s több mint 100 milliárd forinttal meghaladja a tervezett összeget.

Ha visszatekintünk az elmúlt európai uniós programozási időszakra, akkor azt látjuk, hogy soha nem látott nagyságú forrás állt rendelkezésre a környezet- és természetvédelem ügyére. A 2007 és 2013 közötti időszakban az operatív programok, a vidékfejlesztési program, az európai területi együttműködés, illetve egyéb nemzetközi együttműködési programok, akár a Norvég Alap vagy a svájci hozzájárulás címén, illetve Európa más tematikus programjai, mint a LIFE-program keretében közel 2300 milliárd forintot fordítottunk környezet- és természetvédelemre. Ha megnézzük a következő időszakot, ezt több mint félezer milliárddal, 500 milliárd forinttal fogjuk megfejelni, tehát 2800 milliárdot fordítunk környezet- és természetvédelmi programokra az említetteken kívül. Ehhez hozzájön a LIFE-program vagy a Norvég Alap újabb programjai. Hozzászámolhatjuk még ehhez az összeghez új elemként a SAPS zöldítési kötelezettségét, amellyel mintegy 740 milliárd, tehát összesen 3540 milliárd fordítható az ágazat fejlesztésére 2020-ig.

De nemcsak ezek a fejlesztési források tanúskodnak arról, hogy fontos ez a terület a kormányzat számára, hanem az elmúlt évek intézkedései is. Így például 43 új országos jelentőségű védett természeti területet létesítettünk, és 24 földtudományi és/vagy denevérvédelmi szempontból jelentős felszín alatti mesterséges üregrendszer természeti értékként történő védetté nyilvánítását kezdeményeztük az elmúlt időszakban. A fejlesztések egyébként kiterjedtek az ágazat egészére, így például az országos lég­szennye­zettségi mérőhálózat területén a legnagyobb fejlesztést hajtottuk végre az elmúlt évtizedekben 1,8 milliárd forint értékben, vagy megemlítem a fejlesztések között a 2015. január 1-jétől bevezetett házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést is, amely nem várt jelentős eredményt hozott.

Úgy vélem, hogy képviselő úr számára ezek a számok és intézkedések igazolják azt, hogy nem háttérbe szorított terület a környezetvédelem ügye, és bízom abban, hogy az az aggódás, amely önben is megjelenik a természet ügye iránt, adott esetben a költségvetési források tekintetében az elkövetkező években ezt a forrást még talán fokozni is segítenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.