{"cycle": 40, "id": "142-76", "date": "2016-04-13", "ulnap": 142, "seq": 76, "speaker": "Dr. Tóth Bertalan (MSZP)", "p_azon": "t025", "faction": "MSZP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/10095 A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról", "iromany": "T/10095", "duration_s": 809, "position": null, "chars": 11769, "paragraphs": ["DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sok szépen hangozó érvet hallhattunk az úgynevezett METÁR bevezetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban mind az államtitkár úrtól, mind a Fidesz vezérszónokától. Ahhoz azonban, hogy valójában a helyén tudjuk kezelni az elhangzottakat, két dolgot szögezzünk le. Az első: a Fidesz kormányra kerülése óta, azaz 2010 óta akadályozta és akadályozza a hazai megújulóenergetikai ágazat fejlődését; szóban támogatta, de cselekvéseiben ellene dolgozott. A második: a jelenlegi törvényjavaslat sem fog átütő eredményeket hozni ezen a téren.", "Először tekintsük át, tisztelt képviselőtársaim, hogyan is jutottunk el 2010-től a mai napig, 2016 ápri­lisáig, amikor végre a megújulóenergia-for­rá­sok­ból történő áramtermelés új támogatási rendszeréről beszélhetünk! Tekintsük át, hogy Orbán Viktor kormánya hogyan akadályozta a hazai megújulóenergia-ágazat fejlődését! „A megújulóenergia-forrásokból vagy hulladékból előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere a jelenlegi formájában nem fenntartható, nem veszi figyelembe sem a nemzetgazdasági, sem a szakmapolitikai megfontolásokat, ezért annak teljes körű újraszabályozása szükséges.” ‑ ez­zel hirdette még 2010-ben az Orbán-kormány, hogy jelentős változtatásokat vezet majd be a hazai megújulóenergia-források felhasználásával kapcsolatos szabályozásban.", "Először 2011 júliusára ígérték az új szabályok bevezetését, azután 2012-re, majd 2013-ra. A kormányzat félévenként jelentette be az új támogatási rendszer bevezetését, az ígéreteit azonban egyszer sem tartotta be. Ennek a bizonytalan helyzetnek lett az az eredménye, hogy a 2003 és 2010 közötti időszak megújulós beruházásainak és felhasználásának lendületes felívelése után immár hat éve kevesebb a hazai megújulóalapú áramtermelés, mint 2010-ben, a korábban tervezett jelentősebb projektekkel pedig, tisztelet a kevés kivételnek, vagy kivárnak, vagy a régió más országaiban valósították meg, ott teremtettek munkahelyet, az ottani gazdaságot gyarapították. Összességében tehát az Orbán-kormány által létrehozott kiszámíthatatlan üzleti környezet miatt a jelenlegi kötelező átvételi támogatási rendszerben csak elvétve indultak beruházások.", "A megújuló ágazat helyzete tökéletesen tükrözi az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának szinte minden jellemzőjét és annak következményeit: a kiszámíthatatlan, tervezhetetlen szabályozás és üzleti környezet, az új és valódi munkahelyteremtő beruházások elmaradását, a fenntarthatósági, mezőgazdasági, energiabiztonsági és versenyképességi szempontok mellőzését. Mindezek nagyban hozzájárultak a magyar gazdaságnak a régió más országaitól történő lemaradásához.", "Mert mi is történt az elmúlt hat évben? Az előkészítés alatt lévő projektek 2010-ben lényegében megálltak. Ez érthető is volt, hiszen az Orbán-féle megújulóreform bejelentését követően 2010 őszén az ágazati szereplők már szembesültek az ármoratórium bevezetésével, a megújulóberuházásokhoz forrást biztosító bankokra már kivetette a kormány az extraadó-terhelést, az energetikai szereplőkkel kapcsolatban pedig éppen erre készült, és nem segítette a szándékok megvalósítását az európai gazdaságban megjelenő válság újabb hulláma sem. Ugyancsak nem segítette a többéves megtérülésű projektekkel kapcsolatos befektetői szándékok megvalósítását, hogy 2010 júniusa óta körülbelül ötven alkalommal ‑ az esetek többségében képviselői kezdeményezésre ‑ módosultak az energetikai törvények, és itt a rendeletekről még nem is beszéltem.", "Az Orbán-kormány elfogadott egy megújuló­energia-hasznosítási cselekvési tervet, amelyet többé-kevésbé szakmai konszenzus övezett, de ténylegesen eddig nem valósult meg belőle semmi. Az Orbán-kormány megújulóenergia-ellenes intézkedéseit mu­tatta az is, ahogy a 2009-ben még 400 megawatt szélerőmű-kapacitás létesítésére kiírt pályázatot 2010 nyarán visszavonták, új pályázati kiírást pedig azóta sem tettek közzé. Hasonló intézkedés volt, hogy a bioetanol közlekedési célú felhasználásának adómentességét 2011-ben megszüntették, az adómértéket két lépésben 70 ezer forint per ezer literre emelték. És ebbe a sorba illeszkedik az is, hogy termékdíjat vetettek ki a napelemekre.", "Az új megújulótámogatási rendszer kereteire vonatkozó szabályozás pedig eközben állítólag folyamatos egyeztetés alatt állt, hat évet kellett rá várni. A recept egyszerű és tankönyvszerű volt: ha valamit nagyon nem akarsz megcsinálni, beszélj róla minél többet, állj az élére, és hitesd el, hogy mennyire támogatod az elképzelést. Pontosan ezt tette Orbán Viktor kormánya az elmúlt hat évben: beszélt a megújuló energiáról, de folyamatosan ellene cselekedett, miközben megújította az egyoldalú orosz energiaimport-függőségünket. Orbán ezzel a múlt felé fordult és nem a jövő felé.", "A megújulóenergia-források nagyobb arányú felhasználása a látszat ellenére nem pusztán energetikai kérdés: növelné a hazai foglalkoztatást, hozzájárulna a vidékfejlesztéshez, a fenntarthatóság növeléséhez, növelné a gazdasági versenyképességet és a biztonságos energiaellátást. A megújulóenergia-fo­rrások felhasználásának a gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatását, lehetőségeit felismerve részben ennek is köszönhető, hogy a hagyományosnak mondott energiaforrásokat ‑ földgáz, atom, szén ‑ jelentős mennyiségben felhasználó Németországban, Japánban, Franciaországban 100 milliárd eurós nagyságrendű megújulóenergetikai befektetéssel számolnak, és az Európai Unió 2020-as célkitűzései is ebbe az irányba mutatnak.", "(13.30)", "Magyarországon a hazai biogáz-, illetve biomassza-hasznosításban rejlő lehetőségek kihasználásával, energianövény-termesztésbe bevonandó területek növelésével, akár további több tízezer alacsony szakképzettséget igénylő munkahely is létrejöhetne, míg az energiatermelő és energiafelhasználó berendezések telepítése, gyártása további munkahelyek ezreit hozhatná el. Nem véletlen, hogy a megújuló­energia-hasznosítási cselekvési terv, amiről beszéltem, amelyet önök terjesztettek be, 70-80 ezer olyan új munkahellyel számolt a megújulóenergia-ipar­ágban, amely „a hazai értékteremtésen és többségében a vidéki foglalkoztatás bővítésén alapul”. Ez egy szó szerinti idézet a cselekvési tervből.", "A villamos energiát és a hőt is kapcsoltan előállító kis erőművek telepítése, a vidéki települések távfűtőrendszereinek korszerűsítése, az állattartó telepek energiaellátásának modernizálása érdemben segíthetné a vidékfejlesztést, erősíthetné a vidék lakos­ságmegtartó képességét. A megújuló energiaforrások növekvő felhasználása ráadásul a jövő nemzedék érdekeit is szolgálná, hiszen segítené a fenntartható energiagazdálkodás kialakítását. Erősítené a magyar gazdaság versenyképességét is, hiszen a hazai megújuló energiaforrásokkal szakértői számítások szerint csak biomassza alapon Magyarország éves földgázfelhasználása akár több mint 20 százalékkal csökkenhetne, illetve az importföldgáztól való függősége mindenképpen csökkenthető lenne, ezzel ez kiváltható lenne.", "A lakosság biztonságos energiaellátásában sem kellene olyan, Magyarországon kívül eső, ellátásbiztonságot veszélyeztető körülményektől tartani, mint amire az elmúlt tíz évben kétszer is volt példa a földgázimport folyamatosságával kapcsolatban. Ezeket a célkitűzéseket azonban, amelyeket akár maga a cselekvési terv is megfogalmaz, nem lehet megvalósítani kiszámítható, átlátható, valamint ösztönző szabályozási és finanszírozási környezet nélkül. Mindezt tudnia kellene a kormányzatnak is, hiszen az Orbán-kormány 2020-ig az Európai Unió által elvárt 13 százalék helyett 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási arányt akar elérni a teljes hazai energiafelhasználáson belül. Úgy gondoljuk, hogy ennek megvalósítása elvben lehetséges, de látni kell, hogy nem a nulláról indulunk, hiszen már 2013-ban 9,8 százalékos volt a megújuló aránya a teljes energiafelhasználásban. Ezen belül a megújuló alapú villamos energia aránya a hazai villamosenergia-fel­használásban a 2003-as év 0,8 százalékáról 2010-re 7,1 százalékra emelkedett. 2012-ben azonban a megújuló alapú áram részaránya a csökkenő országos áramfelhasználás mellett is csökkent 6,3 százalékra, és 2013-ban is csak kismértékben emelkedett ez az arány 6,7 százalékra. Így tehát mind a kötelező, mind pedig az önként vállalt célkitűzés teljesítése jelentős kormányzati ösztönzést igényelne.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat azonban sajnos nem ebbe az irányba mutat. Ez a törvényjavaslat bevezeti a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés új támogatási rendszerét, de úgy, hogy az alapján jelentős megújulóenergetikai fejlesztések lehetőleg ne induljanak meg. Ez a javaslat nem szól másról, mint hogy a METÁR valójában nem a megújuló energiaforrások villamosenergia-termelésben játszott szerepének az ösztönzésére, hanem egy uniós kötelezettség teljesítésének kipipálására irányul, hogy a kormány elmondhassa: mi olyan támogatási rendszert dolgoztunk ki, amilyet Brüsszel engedélyez. Hogy nem jönnek a befektetők? Ja, arról már nem tehetünk! Pontosan ez az a hozzáállás vagy akár butaság, amely miatt Magyarország felzárkózás helyett még jobban le fog szakadni a fejlettebb országoktól.", "Szabó Zsolt fejlesztési és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár szerint a METÁR nyertesei a napenergia, a biogáz és a geotermális üzemek lesznek, vagyis azok az ágazatok, amelyektől nem várható hazai foglalkoz­tatás­növekedés, beruházás, gyárépítés, villamos­energia­termelés-növekedés, illetve a biogáz kivételével kapcsolt energiatermelés. A már korábban említett meg­újulóenergia-hasznosítási cselekvési terv alapján 2020-ra a megújuló energiaforrások bruttó felhasználása megduplázódik. De a legnagyobb mértékű növekedést pont a biomasszától várja a tervezet; miközben államtitkár úr szerint nincs a támogatási rendszer nyertesei között.", "Mert szükség van például a napenergia hasznosítására. De kérdezem, hol készülnek ezek a napelemek. Nem Magyarországon. Mekkora élőmunka­igénye van a napelemek felszerelésének? Nagyjából az alapzatot és az állványokat kell összeszerelni. Ehhez képest például a biomassza-felhasználás ösztönzése lényegesen nagyobb előnyökkel járna mind a foglalkoztatás, mind akár a mezőgazdaság terén. Nem segíti a kiszámítható üzleti környezetet, hogy a METÁR keretében a nemzeti fejlesztési miniszter évente dönt a támogatási jogosultságok maximális mértékéről; ráadásul úgy, hogy a döntésben nincs kötve például a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv célszámaihoz. Nincs a döntésnek határideje, módszertana, indoklása. Ez a tervezhetetlenség véleményünk szerint tehát ugyancsak ahhoz vezet, hogy a lehetségesnél kevesebb beruházás valósuljon meg.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Látni kell, hogy Magyarországon szinte minden megvan ahhoz, hogy a megújuló energiák növekvő felhasználásával újra dinamizáljuk a hazai ipart, a mezőgazdaságot és növeljük a foglalkoztatást. A célok adottak, a szükséges tudás, szakértelem, szorgalom és együttműködési készség a megújuló-iparágban rendelkezésre áll. A szükséges technológiák elérhetők. Lehetőségeinket csak Magyarország természetföldrajzi adottságai és az Orbán-kormány akaratának, képességének hiánya korlátozza. Előbbieken nem tudunk változtatni, de az utóbbin talán később igen. Mi ezen fogunk dolgozni, a benyújtott törvényjavaslatot pedig jelen formájában nem tudjuk támogatni, mert a METÁR nem fordít kellő figyelmet a megújuló energiaforrások felhasználásában rejlő iparpolitikai, mezőgazdasági, foglalkoztatási és energiapolitikai valódi lehetőségekre, nem fogja ösztönözni a beruházókat a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű hazai hasznosítására, mindössze egy uniós kötelezettség teljesítésének kipipálására irányul. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)"]}