Heringes Anita (MSZP)

HERINGES ANITA, az MSZP képvi­selő­cso­port­ja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Az újabb kormányzati javaslat sze­rint a szemétdíjaknak kell érvényesíteni a hulla­dék­ból származó bevételeket is, így hatással lehet a sze­mét­díjra is. Úgy tűnik, a kormány először a hulladék­gazdálkodás területén adja fel most a rezsi­csök­ken­tést, mert ez akár még a díjak emel­ke­dé­séhez is vezethet.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás új koncepciója szerint a számlázás, díjbeszedés, vala­mint a felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége a koordináló szerv feladata körébe tartozik majd. A valóság azonban az, hogy a kormányzat elhibázott és rossz politikájának megoldását csak egy teljesen új és más koncepción alapuló hulladékgazdálkodási törvény jelenthetné. Az elmúlt évek rendkívül szak­mai­atlan intézkedései lassan visszafordíthatatlan következményeket és károkat okoznak ebben a rend­szerben is. A problémákat már az is jelzi, hogy ez a javaslat egy furcsa jubileum a hulladékról szóló törvény 2013. január 1-jei hatálybalépése óta, a 2016. április 1-jétől hatályos 24. módosítása a törvénynek, ez lett volna a 24., most pedig itt állunk a 25. módosításnál. Azt gondolom, hogy ez egy jubileumi ünnep, ebből is látszik, hogy milyen pontos, precíz és szakmai törvényjavaslat született, amit három év alatt 25-ször kellett módosítani.

A közszolgáltatás finanszírozása jelenleg 14 milliárd forintos hiánnyal küszködik, és az ellehe­tet­le­nülés határán mozog, de ezt már jó párszor el­mondtuk önöknek. Az uniós kötelezettségek telje­sítésére létrehozott szelektív gyűjtési rendszerek jelen pillanatban veszteségesek, ami akkora luxus, amit Magyarország, azt gondolom, hogy nem en­ged­hetne meg magának. Éves szinten 40 milliárd forint nagyságrendű értéket veszítenek el a cégek azzal, hogy a hulladékban rejlő hasznos anyagokat ahelyett, hogy kinyernék, jelen pillanatban leg­több­ször lerakják. Nem teljesíti hazánk az európai uniós kötelezettségek mindegyikét, ami kiemelten igaz a csomagolóüveg-hasznosításra. A 2014-es, behajt­hatatlannak minősített kintlévőségek összesített értéke 4,5 milliárd forint, amelyek behajtása azóta sem történt meg. 70 milliárd forint termékdíjból alig 3,5 milliárd forintot tesz ki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra visszafordítható, visszajuttatható összeg.

És akkor most nézzük a tényeket! Miért is jöhetett létre ez a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., amely, ha most megnézzük, akkor jelen pillanatban milyen feladatot csinál? Számlákat fog nyomtatni, és ezeket ki fogja küldeni a lakosok számára. Manninger Jenő képvi­selőtársam azt mondja, hogy biztos a szocialistáknak fáj, hogy olcsóbb lett a hulladékszállítás díja. Az a baj, hogy a magyar emberek emlékezete egész hosszú ideig eltart, ez az önök számára baj, mert a legtöbb lakos nagyon jól tudja, hogy mielőtt a rezsi­csök­ken­tést önök bevezették, a legtöbb olyan önkor­mány­zat­ban, ahol önök voltak vezetőségben, még decem­ber­ben gyorsan megemelték a szemétszállítás díját, majd abból történt meg a rezsicsökkentés.

Ebből kifolyólag az emberek valahogy nem azt érezték, hogy kevesebbet kell fizetniük, hanem azt érezték pont, hogy sokkal többet kell fizetniük. (Manninger Jenő közbeszól.) Ezt egyébként könnyű számokkal bizonyítani, nyilván látom, hogy Man­ninger képviselőtársam már próbálja majd azonnal cáfolni. Azt gondolom, hogy persze természetesen, miután ketten ülnek a frakciójukból itt, kell védeni a mundér becsületét. De azt gondolom, az is sokat elmond, hogy kevesen vannak azok, akik meg­próbálják védeni, azt gondolom, hogy önök között is nagyon kevesen értenek egyet ezzel a koncepcióval.

(15.20)

Szerintem a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-ről egyszerűen ki kell mondani, hogy egy számlagyár lesz. Más feladatot nem fog csinálni, mint begyűjti az adatokat, kinyomtatja a számlákat, majd kiküldi. Semmi más nem fog történni, effektív munkát nem fog végezni. De legalább egy biztos, hogy ez a cég ma havonta 23 millió 280 ezer forint bruttó bért fizet ki az alkalmazottainak. Mivel lesz olcsóbb a rendszer? Mivel lesz fenntarthatóbb ez a rendszer? Mitől fog jobban működni ez a rendszer? Ha mostantól minden egyes számlát ki fogunk küldeni valahonnan Budapestről az ország egy pontjára csekk formájában a lakosság számára, akkor mivel lesz kevesebb majd a befolyt összeg a lakosságtól?

Legyünk őszinték, vidéken ezt jól tudjuk, hogy jelen pillanatban az önkormányzati tulajdonú cégeknél az történik, hogy a díjbeszedők a legtöbb helyen negyedévente szedik össze a hulladékszállítás díját. Amikor megvan a személyes kontakt, megvan a személyes ismeretség, akkor a lakosság fizetési hajlandósága, amennyiben van pénze még, amikor megy a szemétdíjszedő, sokkal magasabb, mint úgy, hogy jönni fog egy csekk, amely bekerül az összes többi csekk közé, bekerül a csekkek alá, és azt fogják mondani a lakosok, hogy ha el kell döntenem, hogy a gyógyszeremet veszem meg, esetleg elmegyek még a boltba, vagy a gyereknek veszek egy másik cipőt ahelyett, amelyiknek kirúgta az orrát, akkor ez a csekk fog legalulra kerülni, mert abban azért egyezzünk meg, az emberek úgy vannak vele, hogy a szemetet úgyis elviszik. Azt hiszem, az senki számára nem jó megoldás, hogy valahonnan a távolból, a személytelenségből egyszer csak jönni fog egy csekk. Nem tudom, hogy ez a cég miért jobb, mire fogják önök ezt felhasználni, vagy miért gondolják azt, hogy előbb be fognak érkezni a pénzek a hulladékdíj szempontjából a lakosságtól.

Azt látjuk, hogy ez a cég százszázalékos magyar állami tulajdonú egyedüli tulajdonosként, mégis ez ideig egyetlenegy közbeszerzési eljárást sem indított. Akkor mivel fogják nyomtatni a számlákat? Ez csak egy naiv felvetés. Vagy egyszer csak úgy hirtelen, az utolsó pillanatban, amikor már nagyon szorít, akkor meghívásos rendszerben ráböknek egy baráti cégre, amelyik majd ad nyomtatókat, aki ki fogja vinni a csekkeket? Az a baj, hogy látszik, kilóg a lóláb ebben a rendszerben is, és hogy tényleg csak egy számlagyár jön létre, amely semmivel nem lesz hatékonyabb, semmivel nem lesz jobb, sőt valószínűleg nem fogják többen befizetni a szemétszállítási díjat. Már sokszor elmondtam, hogy ez az a díj, amely jelen pillanatban adó formájában behajtható. Mivel lesz hatékonyabb ez a cég, mint a NAV? A két minisztériumnak valószínűleg le kellene ülnie egymással és megbeszélni, hogy mivel is lesz hatékonyabb. Valaki rosszul végzi a munkáját, hiszen két olyan cégről, olyan vállalatról beszélünk, amelyeket önök irányítják.

Ezért kérdezem én, hogy jól átgondolt-e ez. Jelen pillanatban például a fővárosi hulladékkezelő cég, az FKF a hulladékból származó bevételeiből tudja finanszírozni a hídmosásokat. Ha ez nem így lesz, és a bevételek teljesen felkerülnek ebbe a számlagyárba, s majd onnan valaha egyszer visszakerül a céghez ‑ azt szokták nálunk, vidéken mondani, hogy ami egyszer elmegy Budapestre, az soha többet nem jön vissza, vagy legalábbis nem a teljes összeg ‑, akkor hogyan fogjuk ezt a rendszert fenntartani? Szerintem sok mindent át kéne gondolnunk. Azon se lepődnénk meg, ha mostantól a számlázást, a számlák eljuttatását már jól ismert Fidesz-KDNP-hez közeli cégek vagy nagyobb vállalatok kapnák meg. Ezen sem lepődnénk meg.

Nagyon-nagyon rossz érzések és nagyon-nagyon rossz pletykák vannak ezzel az üggyel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy jobb lenne átgondolni, és tényleg egy olyan rendszert létrehozni, amelyik fenntartható, amelyről az emberek érzik azt, hogy róluk szól ez a rendszer, nem valahol Pesten valakikről szól ez a rendszer. Az emberek ma már azt érzik, hogy a Magyar Országgyűlés nem azért hozza a törvényeket, hogy nekik könnyebb vagy jobb legyen az életük, hanem azért, hogy a többségnek több legyen a pénze. Köszönöm szépen.