Németh Szilárd István (Fidesz)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2010 óta így április táján immár kettős tragédia évfordulója szorítja marékba a hazájukat szerető lengyel szíveket és a lengyelek iránt testvéri szolidaritást ápoló nemzetek, így a magyar emberek szívét is.

Hetvenhat éve hozta meg ugyanis a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottsága azon hírhedt likvidálási parancsát, amelynek értelmében a szovjet politikai rendőrség, az NKVD több mint 22 ezer, hadifogolyként őrzött, fegyvertelen lengyel állampolgárt gyilkolt meg kegyetlen hidegvérrel Katyńban, Harkovban, Kalinyinban, Kurapatyban. Tömeges lengyel kivégzések voltak ezen kívül Minszkben, Kijevben, Herszonban és más szovjet börtönökben is. És éppen hat éve annak árpilis 10-én, hogy az akkori lengyel köztársasági elnök, Lech Kaczyński és felesége, Maria Kaczyńska, valamint kíséretük 94 tagja a kivégzések helyszínén tartandó megemlékezési ünnepségre utazva tragikus körülmények közepette vesztette életét egy repülőgép-katasztrófában, épp a katyńi emlékhely közelében. A Szmolenszk környéki földet ekkor immár második alkalommal öntözte hazáját szerető elithez tartozó lengyel testvéreink vére.

Nekünk, magyaroknak egy főhajtás erejéig több okból is emlékeznünk kell e kettős lengyel tragédiára. Tudnunk kell ugyanis, hogy a szovjet kivégzőhelyeken lemészárolt 22 ezer lengyel katonatiszt között két tiszti rangú magyar honfitársunk is ott volt. Név szerint Korompay Emánuel Aladár professzor és Kuehnel Oszkár Rudolf, akik ha akkor bevallják, hogy magyarként kerültek orosz fogságba, a szovjet ügynökök talán el is engedték volna őket, hiszen Magyarország ekkor még nem állt hadban a Szovjetunióval. Ők azonban az utolsó golyóig lengyel bajtársaik mellett maradva, a vérükkel pecsételték meg az ezeréves és szent magyar-lengyel barátságot.

Tudnunk kell azt is, hogy hat évvel ezelőtt a nemzet szolgálatában életét áldozó Lech Kaczyński elnök úr lengyel köztársasági elnökként a felvidéki magyar mártírpolitikus, Esterházy János életművét az egyik legnagyobb rangú lengyel állami kitüntetéssel ismerte el. E kitüntetésben nagy szerepe volt Esterházy katyńi áldozatokkal vállalt korabeli szolidaritásának. Esterházy ugyanis a katyńi tömegsírok 1943-as feltárása után vezércikkben ítélte el a szörnyű tömegmészárlást. Ez a cikk lett az egyik meghatározó vádpont Esterházy János 1946-os moszkvai elítélésében, amelyet a gulágra való elhurcolása és holtáig tartó börtönkálváriája követett.

Lám, a fenti néhány tény is ékes bizonyítéka annak, mennyire összefüggenek a történelmi és személyes sorsok itt, a közép-európai térségben. Elgondolni is nehéz, mennyi egymástól elválaszthatatlan eleme van ezeréves közös magyar-lengyel történelmünknek. Ezért is kötelességünk megismerni egymás sorsát és történelmét, hogy az összefüggések fényében tudjuk mérlegre tenni napjaink történéseit, és ezáltal helyes érték- és cselekvési rendet tudjunk felállítani jelenünk és jövőnk vonatkozásában egyaránt.

Tisztelt Országgyűlés! 1939-ben, a hitleri Németországgal megkötött szégyenteljes Molotov-Rib­ben­trop-paktum és Lengyelország hátbatámadása után Sztálin elérkezettnek látta a táborokba elkülönített sok ezer magasan kvalifikált lengyel tiszt megsemmisítését. Az alaposan kitervelt, hónapokon át előkészített, majd végrehajtott likvidálási folyamatban az NKVD-s tisztek által működtetett halálgyárak egy egész nemzet vezető rétegét irtották ki módszeres alapossággal, kegyetlen hidegvérrel.

(9.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Még korunk globalizációs törekvéseivel sem lehet kitörölni azonban egy nép tudatából a nemzeti értékekhez való ragaszkodást, miként a katyńi tragédia emlékét sem lehetett likvidálni az elmúlt hetven év során sohasem, mert az igazság, mint a tömegsírból felszínre bukkanó, tarkólövéssel átlyukasztott koponya végül mindig napvilágra kerül.

Figyelmeztetőek Adam Mickiewicz lengyel nemzeti költő szavai: „Ha róluk elfeledkezünk, megérdemeljük, hogy Istenünk az égben is megfeledkezzen mirólunk.” Ezért tisztelet és hála a nemzeti hősöknek, legyen emlékük örök őrzője a lengyel és a magyar nép szabadságra és függetlenségre épülő közös jövője! Isten áldja és óvja a lengyel-magyar barátságot! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)