karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Szabolcs Attila (Fidesz)

2016-04-12 · 141. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 3:43

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/10094 A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény módosításáról

Szöveg2 508 karakter · 5 bekezdés · JSON

SZABOLCS ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/10094. számú törvényjavaslat a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvényt módosítja annak érde­ké­ben, hogy a tanács munkája hatékonyabb legyen, és még szélesebb társadalmi csoportok érdekeit jelenítse meg.

A tanácsot azzal a céllal hozták létre, ahogy a tör­vény is fogalmaz: a tanács a gazdaság és a társa­dalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a nemzeti stra­tégiák megvitatására, valamint a harmonikus és ki­egyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és meg­való­sításának előmozdítására létrejött, az Ország­gyűléstől és a kormánytól független konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, a munkaadói és munkavállalói, érdekképviseleti szervezetek, gazda­sági kamarák, nemzetpolitika területén tevé­keny­kedő civil szervezetek, a tudomány hazai és határon túli képviselői, valamint külön törvény szerinti egyházak közötti társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma legyen.

(18.20)

A tanács a legszélesebb nemzeti konszenzus elérésére törekszik, ezért tagjai között számos érdekegyeztető fórum és szövetség megtalálható, de most valamennyi szervezet felsorolásától eltekintenék. A tagszervezetek különböző oldalakat alkotnak, úgymint gazdasági, érdekképviseleti, civil, tudományos, valamint felekezeti oldal. Fontos kiemelni, hogy a tanács tagjai az őket delegáló szervezet megbízásából tagjai a tanácsnak, megbízásuk négy évre szól, munkájukért díjazásban nem részesülnek. Működésük során figyelembe veszik az Európai Unióban kialakult egyeztetési gyakorlatot, hiszen a maastrichti szerződéshez csatolt szociálpolitikai megállapodás is kimondja, hogy a tagállamok célkitűzése a társadalmi partnerek közötti párbeszéd elősegítése. Ugyanakkor a párbeszéd konkrét tagállami rendszerének meghatározása nemzeti hatáskör, ezért nincs olyan uniós jogszabályi kötelezettség, amely a működtetést szabályozná.

Tisztelt Ház! A mostani törvényjavaslat célja, hogy a tanács mandátumának lejárta esetén a további működést szabályozza. A törvényjavaslat elfogadásával megvalósuló változásokat államtitkár úr felsorolta, így ezeket nem ismétlem meg. Úgy gondolom, hogy a megfogalmazott változások hozzájárulnak a különböző társadalmi csoportok érdekeinek még hatékonyabb becsatolásához, ezért kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Szabolcs Attila — 2016-04-12, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/141-154.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-141-154,
  title = {Szabolcs Attila — 2016-04-12, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/141-154.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}