karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Kepli Lajos (Jobbik)

2016-04-12 · 141. ülésnap · kétperces felszólalás · 2:20

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/9802 A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról

Szöveg2 376 karakter · 3 bekezdés · JSON

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Csak röviden szeretnék ráerősíteni arra, amit Magyar Zoltán képviselőtársam elmondott, ugyanis valóban nagyon fontos probléma, hogy ha öntözni akarunk és öntözőcsatornákat építünk, akkor hogyan lesz az öntözőcsatornákban víz, hogyan lesz a Dunában több víz például aszályos időszakban. S időről időre előkerül a parlamentben is a duzzasztás kérdése, amit még 25-26 évvel a rendszerváltás után is nagyon sokan egyfajta szitokszóként kezelnek a bős-nagy­marosi történetből eredően, ami mindig megakadályozza azt, hogy valós, érdemi párbeszéd folyjon, és a mindenkori kormányok mereven elzárkóznak a kérdés szakmai párbeszéde, szakmai átbeszélése elől, ami azt eredményezi, hogy a Duna medre egyre mélyebbre berágódik, bevágódik, hiszen nem szállít fentről hordalékot, mivel felettünk végig be van lépcsőzve a Duna. Egyre mélyebbre süllyed le a medre, ebből adódik az általam már említett szigetközi probléma, a szigetközi kutak kiszáradása, illetve nem a Szigetköz, bocsánat, a homokhátság elsiva­ta­go­sodása, de a szigetközi probléma is tulajdonképpen ebből adódik, ahogy Magyar Zoltán képviselőtársam is elmondta.

Ezzel a problémával bizony foglalkoznunk kell akkor is, ha azok a körök, amelyek a bős-nagymarosi beruházás megakadályozásából vezetik le a politikai legitimációjukat, azóta is itt vannak a mindenkori kormányok közelében, és próbálnak mindenféle módon tenni az ellen, hogy érdemi megoldás szülessen. Erről a problémáról mégis beszélni kell. Ilyenkor szokták a Jobbikot ördögként úgymond a falra festeni, hogy mi biztosan ki akarjuk betonozni a Dunát, meg belépcsőzni, s a többi. Nem, mi érdemi párbeszédet szeretnénk arról, hogy hogyan lehet ezt a helyzetet hosszú távon megoldani. Ez lenne az egyik kérdés.

Másrészt pedig, mivel még van néhány másodpercem, szintén szeretném elmondani, hogy sok olyan multinacionális élelmiszeripari és egyéb tevékenységgel foglalkozó cég, amely nagy vízigénnyel mű­kö­dik, Magyarországra helyezi kelet-közép-európai székhelyét. Ennek vajon nem az-e az oka, hogy nálunk a vízkivételi járulék kedvezőbb, mint a környező országokban, ezért ők úgymond olcsón használhatják ezt a természeti erőforrásunkat hihetetlenül nagy mennyiségben, hiszen sokszor innen látják el egész Európát a termékeikkel, amihez a magyar kutakból nyert vizet használják fel. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Kepli Lajos — 2016-04-12, kétperces felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/141-134.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-141-134,
  title = {Dr. Kepli Lajos — 2016-04-12, kétperces felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/141-134.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}