{"cycle": 40, "id": "141-130", "date": "2016-04-12", "ulnap": 141, "seq": 130, "speaker": "Schmuck Erzsébet (LMP)", "p_azon": "s769", "faction": "LMP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/9802 A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról", "iromany": "T/9802", "duration_s": 661, "position": null, "chars": 9050, "paragraphs": ["SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselő­cso­port­ja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A vízkészletek védelme és bölcs hasznosítása hazánk egyik legfontosabb környezetstratégiai, kör­nye­zetbiztonsági kihívása. Ezért szükség volna arra, hogy az Országgyűlés végre súlyának megfelelően fog­lalkozzon vele. Különösen, mert kormányzati szinten születtek stratégiai jellegű dokumentumok, mint például a Kvassay Jenő-terv, a kormány el­fo­gadta Magyarország új vízgyűjtő-gazdálkodási tervét, és sor került az árvízi kockázat térképezésére is.", "Éppen ezért sürgető volna ezek döntéshozók általi átfogó áttekintésére, értékelésére, az egymással és más szakpolitikákkal való összhangolására, a szük­séges intézkedések átlátható módon történő meghozatalára. Nagyon nem mindegy, hogy az EU-s for­rásokat mégis milyen jövőbeni helyzetünket meg­ha­tározó projektekre költjük. Sajnos, a kormány ilyen szintű ügyeket nem hoz az Országgyűlés elé. Helyette olyan módosítási tervezeteket kapunk, me­lyek csupán egy-egy parciális kérdéssel foglalkoznak, és többnyire igencsak megkérdőjelezhető az indít­tatásuk és a tartalmuk.", "Nézzük például a mostani módosító javaslatot, amely több célt kíván szolgálni! A módosítás egyik fő célja a víz keretirányelv előírásai közül a hatékony vízárpolitika kialakítására vonatkozó tematikus ex ante feltétel teljesítése. Ennek érdekében általánosan megszűnik az öntözési, halgazdálkodási és rizster­me­lési célú vízhasználatok vízkészletjárulék-mentessé­ge, amely alól azonban a módosítás kivételeket is meghatároz. Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyez­nünk, hogy a fenntarthatóság elve értelmében az a célszerű, ha az erőforrások használatának valós árát a használóval a közvagyon leghatékonyabb védelme érdekében megfizettetjük. Ezáltal takarékos hasz­ná­latra késztetjük, miközben a gazdasági szereplők kedvezőbb helyzetbe hozása érdekében az élőmun­kára fordított terhek csökkentésére volna szükség a hoz­záadott érték növelésével együtt. A munka­helyteremtésnek és az életminőség javításának ez a hosszú távon is legjobb módja. Ez az előterjesztés nem igazán erről szól.", "Egyértelműen támogatható viszont az a cél, hogy a vízjogi engedélyben megadott vízmennyi­ség­ből, a tél végi többletvizek visszatartásából és táro­zá­sá­ból származó hasznosított vízkészlet után, amennyiben a vízügyi igazgatósági szerv igazolja, hogy a vízkivételi ponton a többlet felszíni víz mennyi­sége rendelkezésre áll, nem kell a vízhasz­nálónak vízkészletjárulékot fizetni. Magyarországnak ugyanis elemi érdeke, hogy az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai kiküszöbölésére a szélsőséges árvízi, belvízi, aszályhelyzetek kezelésére a lehető­sé­gek szerinti mértékben gondoskodjon a vízbő idősza­kok­ban a vízvisszatartásról. Ennek segítségével áthi­dal­­ható a vízszegény időszakok ökológiai vízigé­nyé­nek kielégítése. Amennyiben ezen törekvés megvaló­sí­tásában a vízhasználók is osztoznak, az valóban támo­gatásra méltó lenne.", "Az már korlátozottabban támogatható, misze­rint az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatok esetében differenciált módon meg­határozott vízmennyiség után nem kell a víz­hasz­nálónak vízkészletjárulékot fizetnie. Ez az intézkedés akkor volna igazán célirányos, ha olyan köve­telmény- és támogatási rendszerrel párosulna, amely ösztönzi a takarékos, környezetbarát vízfe­l­használást. Így a gazdálkodó és az állam is jól járna.", "A járulékfizetés alsó határának 50 ezer köb­mé­terre történő emelése a korábbi 10 ezer helyett indo­ko­latlan, tekintettel a várható aszályos, vízszegény időszakokra. Ez is leginkább az új földesuraknak kedvez. Ezek után arra is kíváncsiak lennénk, hogy vajon a kormányrendeletben meghatározott mező­gaz­dasági vízszolgáltatási díjak hogyan változnak majd a jövőben. Az pedig tovább nehezíti ezen javaslat elbírálását, hogy az egyes mezőgazdasági ágazatok közötti differenciált vízkészletjárulék-fize­tés mértékét és módját nem a vízgazdálkodási tör­vény, hanem e törvény felhatalmazása alapján felül­vizsgált és kiadott miniszteri rendelet tartalmazza majd. Miért nem lehetett az ennek módosítására vonatkozó elképzeléseket legalább a törvény­módo­sítás indokló részéhez csatolni?", "Az is elgondolkodtató, hogy a törvény a követ­kező bekezdéssel egészülne ki: „A tartósan vízhiá­nyos időszak várható kezdetét és végét a hidrometeo­rológiai előrejelzések figyelembevételével a vízgaz­dál­kodásért felelős miniszter a hivatalos értesítőben közleményben közzéteszi.” Felmerült bennünk, hogy talán az időjósi szerep is szerepel a miniszter statú­tu­mában. Vajon nem az volna a helyes, ha vízkész­let­járulék-fizetés alól területi indokoltsági alapon a tény­leges hidrometeorológiai helyzet bekövetkezte után mentesítenék a gazdálkodókat? Ez az intéz­ke­dés az élelmiszer-biztonság mellett a takarékosságot is szolgálná.", "(16.40)", "A tervezet, egyébként helyesen, a korábbiakhoz képest előtérbe helyezi a mezőgazdasági öntözési célú vízhasználatokat, egyrészt azáltal, hogy állami feladatnak tekinti a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztosítását, másrészt, hogy a vízigények kielégítése sorrendjének meghatározásakor is nevesíti és előresorolja az öntözési igények kielégítését. Ezzel kapcsolatos aggályunk a következő. Bár a korábbi évtizedekben jelentős kutatási eredmények születtek a hazai mezőgazdasági termelés termőhelyi adottságokhoz igazodó szerkezetének kialakítása érdekében, a mostani agrártámogatási és piaci rendszer, valamint a hazai birtokpolitika ezt felülírja. Sajnálatos, hogy a hazánkba érkező jelentős mértékű EU-forrást nem egy hosszú távon is eredményes, alkalmazkodó, magas hozzáadott értékű termékek előállítására képes agrárium kiépítésére használjuk, hanem csupán néhány tucat oligarcha gyors meggazdagodására. (Farkas Sándor: Hát, ez nem igaz!) De igen!", "Jelen körülmények között az agrárium nincs abban a helyzetben, hogy átgondolt, átfogó, a nemzetgazdaság egészét szolgáló elképzeléseket fogalmazzon meg, amelyhez egy regionális és racionális vízpolitikát lehetne állítani. Ehelyett az várható a vízgazdálkodási törvény előző módosítása alapján is, hogy egyes kedvezményezettek részére állami forrásokból és közreműködéssel biztosítják majd az öntözővizet. Mi fizetünk, ők pedig aratnak.", "A törvénymódosítás azon javaslata pedig elfogadhatatlan, amely szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az, aki a vízgazdálkodásról szóló törvény jelen módosításának hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi és az engedély megadásának feltételei fennállnak. De mik a feltételek? Erről a törvényjavaslat nem beszél.", "Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata során a felszín alatti vizek mennyiségi védelmének egyik legnagyobb kockázati tényezőjeként az illegális vízkivételek minősültek. Ez különösen igaz a Duna-Tisza közi hátságon. Ez az előterjesztés most épp azt célozza, hogy a több évtizedes probléma megoldása helyett a kialakult áldatlan helyzetet szentesítse. Arra volna szükség, hogy végre igazi vízmérlegek álljanak rendelkezésre, hogy vízgyűjtő területenként, vízbázisonként aktuálisan meghatározzuk a fenntarthatóan kitermelhető vízmennyiséget, hogy elsőként a felszíni vizekből felfogható vizeket használjuk öntözési célra, és csak végső esetben éljük fel az arany árával felérő, felszín alatti készleteinket. Ehelyett a tervezet arra buzdítja az illegális, tulajdonképpen víztolvaj felhasználókat, hogy ha még nem vagy nem eléggé lopták a vízközkincset, 2018. de­cember 18-ig tegyék meg, és akkor a kiválasztottak mentesülnek és engedélyt kapnak a további vízhasználatra.", "Engedjék meg, hogy legalább a hatályos törvény azon paragrafusaira hívjam fel a figyelmüket, hogy, idézem: „A felszín alatti vizet az e törvényben foglaltak figyelembevételével csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények.” Nos, e feltételek számos területen már most sem teljesülnek.", "Mi lehet e tervezet fényében még azután? Az is igen sajátos gondolat, hogy a vízgazdálkodási előírások megszegése elsődlegesen a vízi létesítmény megépítésére, vízi munka elvégzésére szakosodott vállalkozásokhoz, azaz a kivitelezőkhöz köthető, mivel elsődlegesen ők vannak tisztában a hatályos vízgazdálkodási szabályokkal, és az ő szakmagyakorlási felelősségük, hogy az engedélyköteles tevékenységek engedély birtokában, az abban szereplő előírások betartása mellett valósuljanak meg.", "Ez olyan felmentés a megbízókkal szemben, ami jogállami körülmények között elfogadhatatlan. Innen csak egy lépés választ el attól, hogy a Fidesz fantomcégeinek mintájára alapított és gyorsan megszűnő kivitelező vállalkozásokkal vitessék el a balhét, miközben a háttérben megbúvó megbízó mindent megúszhat.", "Tisztelt Ház! A vízgazdálkodási törvény módosítása okán nem ilyen előterjesztésre számítottunk. Köszönöm szépen."]}