Ikotity István (LMP)

IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP javaslata a szabálysértési törvény módosításával kapcsolatban kétszer is megjárta a Kósa Lajos vezette Honvédelmi és rendészeti bizottságot. A bizottság fideszes többsége mind a két alkalommal rendkívül méltatlan körülmények között söpörte le az indítványunkat, amely a hajléktalan emberek üldözésének vetne véget.

Ahogy a felvezetőben Szél Bernadett képviselőtársam elmondta, a hajléktalanság büntethetővé téte­lének nem volt semmilyen pozitív hozadéka. Lehet, hogy a turisták által kedvelt városrészekből vagy aluljárókból sikerült valamennyire kiszorítani a hajléktalan embereket, ők más városrészekben, külső kerületekben jelentek meg nagyobb számban. Budapest peremkerületeinek tapasztalatai ezt erősítik meg. A probléma összességében nem enyhült.

Mi azt gondoljuk, és 2010 óta mondjuk, amit az Alkotmánybíróság azóta többször is megerősített már, idézem: „A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel, és nem büntetéssel kell kezelnie.”

Ráadásul eddig is voltak olyan általános, a közterületek tisztaságára vagy bizonyos együttélési kérdésekre vonatkozó szabályok, amelyek alkalmazásával fel lehetett lépni az esetleges rendbontók ellen, de a hajléktalanság mint élethelyzet büntetése teljesen más logikát követ.

A Fidesz-KDNP hajléktalanpolitikájának fő célja a probléma eltüntetése: ne legyenek nem előtt a hajléktalan személyek. Persze, azt sem állítjuk, hogy korábban sokkal jobb lett volna a helyzet. A kivezető utakat kereső komplex programok korábban sem voltak elérhetőek.

A nagyüzemi hajléktalanellátás logikája, ami gyakorlatilag csak annyit jelent, hogy legyen hol aludni, nem újdonság, sőt a vegzálás sem újdonság. Az utóbbi mértéke jelentősen súlyosbodott a büntethetőség bevezetésével. A hajléktalanság problémájának megoldását alapjaiban kell újragondolni. Ennek kiindulópontja az LMP javaslata, vagyis a büntethetőség eltörlése. (Taps az LMP padsoraiból.)