Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szé­pen. Tisztelt Elnök Úr! Az elmúlt másfél évben szinte nem volt olyan hónap, amikor az MNB valamilyen üggyel nem hívta volna fel magára a figyelmet. Egymás után vásárolták a műkincseket, a túlértékelt ingatlanokat, több esetben kimutathóan offshore cégektől, majd létrehozták az alapítványokat, közel 300 milliárd forintot juttatva nekik. Belefogtak az alternatív, unortodox oktatási rendszer létreho­zá­sá­ba, több pénzt elköltve erre, mint amit a felsőok­tatási intézmények egy év alatt kapnak. De a tit­ko­sítási szándékukkal minden határon túlmentek. Ezzel durván megsértették az Alaptörvényt.

Az Alkotmánybíróság két ponton is alaptör­vény‑ellenesnek találta a törvénymódosítást. Az Al­kot­mánybíróság kimondta, hogy az MNB által létrehozott alapítványoknak juttatott pénz közpénz, és hogy nem lehet olyan törvényt alkotni, ami visszamenőlegesen kizárja az adatnyilvánosságot. Az Alkotmánybíróság határozatában úgy fogalmazott, hogy az MNB csak a feladataival és elsődleges céljá­val összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt. Éppen ezért az Alkotmánybíróság által elutasított törvény ismételten rávilágít az MNB működésének exlex állapotára. A jegybanktörvény pontosan meghatározza, hogy mely feladatok tar­toz­nak az MNB alapfeladatai közé, de a törvényben, elnök úr, még nagyítóval sem lehet megtalálni, hogy az MNB jogosult lenne az LMP által kifogásolt pénz­költésekre.

Először azt kérdezem elnök úrtól, hogy mikor hozza nyilvánosságra az MNB az általa létrehozott alapítványok gazdálkodásának adatait. Kérdezem to­vábbá, hogy mikor állítja vissza a jegybank vezetése az MNB törvényes működését. Hajlandó‑e felszá­mol­ni a pénzszórásra alkalmas alapítványokat? (Korózs Lajos: Egymilliárd dollár!) Mikor szüntetik meg az alapfeladatok ellátásával összeegyez­tet­he­tetlen költéseket? Várom válaszát. (Dr. Schiffer András tapsol.)