{"cycle": 40, "id": "138-10", "date": "2016-03-30", "ulnap": 138, "seq": 10, "speaker": "Schmuck Erzsébet (LMP)", "p_azon": "s769", "faction": "LMP", "kind": "napirend előtti felszólalás", "role": null, "event": "Napirend előtti felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 262, "position": null, "chars": 3619, "paragraphs": ["SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kossuth tér, a Ludovika és a József nádor tér után a Fidesz láncfűrészei a Városligetet is elérték. Pusztítják a fákat, a zöldet egy megalapozatlan és értelmetlen projekt miatt, miközben a milliárdos propaganda ellenére a budapestiek háromnegyede ellenzi a Liget beépítését.", "Az Országgyűlés által 2013-ban elfogadott törvény teszi lehetővé ezt a pusztítást. A Városligetet a hatalom emberei pusztán építési teleknek tekintik. Ez nem új dolog. Már 1897-ben így panaszkodott a középiskolai tanáregylet budapesti köre a Székesfőváros Tanácsának: „Majdnem úgy tűnik fel, hogy valahányszor valamely középület számára ingyen telekre van szükség, ezt mindenkor a Városliget fogja megbánni.”", "Az elmúlt két évben kiderült, a projekt mögött nincs sem szakmai előkészítés, sem szakmai támogatás, sem az építészek, sem az urbanisták, sem a kert- vagy tájépítészek részéről. Ez nem véletlen. Az alapötlet, monstrumok építése a Liget belsejébe, annyira abszurd, hogy józan magyarázat, indok, érv nem is lehet rá. A Liget Budapest irányítói észérvek helyett már csak retorikai fordulatokkal operálnak. Az egyik szerint a nagy építkezések mindig nagy ellenkezést váltottak ki, ezért a tiltakozás csak a terv nagyságát bizonyítja. Ezzel szemben voltak a világban és Magyarországon olyan emblematikus építkezések, amik ellen nem tiltakoztak: a sydneyi opera, a bilbaói Guggenheim Múzeum, magyar példa lehet a Wekerle-telep. Vagy volt, ahol pont a civil tiltakozásra módosítottak a terveken, mint Berlinben.", "A heves tiltakozás azért sem bizonyítja egy terv nagyságát, mert Budapest nem szűkölködik a megalomán, de szerencsére elvetélt tervekben sem. Már a millenniumra be akarták építeni a Gellért-hegyet. Voltak tervek nemzeti Valhallára, Csipkerózsika-várra, Rákospalotáig világító 130 méteres szoborra, de ezerméteres piramisra is. Állhatna felhőkarcoló a Nyugati pályaudvar helyén, Horthy-pláza a Deák tér helyén, középkörút 98 toronyházzal a Belváros helyén, százhektáros Szálasi-vár Budaörsön vagy a Rákosiék tervezte 16 sávos, milliós díszszemlére alkalmas sugárút az Attila út helyén.", "Egyszóval: ne áltassák magukat! Nem azért van széles körű tiltakozás, mert a projekt nagy és jó. Azért van, mert rossz. Felejtsék el, ahogy a Gyurcsány-kormány is letett szerencsére a kormányzati negyed tervéről. Ráadásul a múzeumi negyed területén van számos szakmailag kidolgozott alternatíva, amit szakértők ingyen megcsináltak, csak oda kellene rájuk figyelni. A Nyugati pályaudvar mellé elhelyezni sokkal logikusabb lenne például új épületeket. Ez nem járna a meglévő pótolhatatlan zöldfelületek és -területek pusztításával sem.", "A megoldáshoz csak néhány dolgot kell megtenni. Készítsenek olyan bontási terveket, amelyek nem járnak egyetlen egészséges fa elpusztításával sem. Romos épületeknek nincs keresnivalója egy közparkban. A magyar zene házát ne építsék meg a Ligetben, keressenek alternatív helyet ‑ van száz. Az új Néprajzit tegyék a Kilián-laktanyába vagy a Nyugati-parkba. A Közlekedési Múzeumnak is van számos közeli hely. A Nemzeti Galériának nincs méltóbb helye, mint a Vár, a Szent György téren lehetne elhelyezni. Ez a műkincsállományt is óvná. A Városligetet újítsák fel közparkként. Ez a tervezett költségek századrészéből megoldható. És még: legyen a Városliget Zrt. mellett civil ellenőrző testület, és legyen a Városligetnek főkertésze.", "Nem olyan nehéz tehát a kultúrát, a múzeumok és a város fejlesztését úgy megoldani, hogy az valóban hasznos és jó legyen, ne pedig örökségünk és életünk rombolása. Köszönöm a figyelmet."]}