Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy először egy valódi változó bérrendszerről, adórendszerről beszéljek, hiszen 2010 előtt olyan adórendszer működött, amely kimondottan büntette a magasabb bért fizető vállalkozásokat, és a béremelések visszafogására, a jövedelmek eltitkolására ösztönzött, mi több, arra ösztönözte az embereket, hogy inkább segélyből éljenek. A kettős bérrendszer, amely szerint a minimálbér után nem kell fizetni adót, egyértelműen arra ösztönözte a vállalkozásokat, hogy lehetőleg minimálbéren tartsák az embereket, és az egyéb jövedelmüket más módon fizessék meg.

A Fidesz-KDNP egy teljesen új rendszert hozott létre az egykulcsos adórendszerrel, amely egységesítette a személyi jövedelemadó rendszerét, a személyi jövedelemadó rendszerének a közterhét. Úgy gondolom, hogy az önök javaslata ettől lényegesen eltér: egyrészt igazságtalan, másrészt pedig nem veszi figyelembe a költségvetés egyensúlyi feltételeit, az egyensúlyi lehetőséget, és ha az önök által benyújtott javaslatot az Országgyűlés komolyan elfogadná, az azt jelentené, hogy újra az Európai Unió túl­zott­deficit‑eljárása alá esnénk. Ezért azt gondolom, hogy a jelenlegi kormány által bevezetett rendszer, amely nemcsak az egykulcsos személyi jövedelemadóról szól, hanem arról is, hogy prioritást élvez a gyermeket nevelő családok támogatása, mindenképpen nagy horderejű változás és érdemi változás a magyar bérrendszerben. 2009 és 2015 között 500 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és 15,4 százalékkal növekedett a reálbér mértéke.

A kérdése azonban a cafetériáról szól. Valóban egy hihetetlen nagy súlyú, nagy horderejű kérdésről van szó, hiszen 30-35 ezer munkáltató ad havonta ilyen juttatást, 2,3 millió munkavállalót érinthet ez; 2015-ben ez az összeg 300 milliárd forint volt, a munkáltatók terhe pedig meghaladta a 400 milliárd forintot. Ezen túl még 120-130 milliárd forintot adtak a munkáltatók egyéb formában, vagy meghaladva a törvényi kereteket, tehát túllépve, és vállalva annak terheit, vagy egyéb más adómentes juttatásokkal: sportrendezvényre szóló belépőkkel, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló jeggyel és bérlettel. 2015-ben az Erzsébet-utalványra 154,4 milliárd forint érkezett, a SZÉP-kártyára való feltöltés pedig 90,5 milliárd forintot tett ki.

Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, az Európai Bíróság döntése értelmében változtatni kell a cafe­téria rendszerén, ezen a kormány gondolkodik. A dön­tés meg fog születni, természetesen először a kor­mány fogja megtárgyalni, azt követően a törvényi előterjesztése az Országgyűlés elé fog kerülni, és az Országgyűlés fog róla dönteni. A változás célja és tar­talma nem lehet más, csak az, hogy a munkavállalók legalább ugyanolyan jól járjanak, esetleg nem természetbeni juttatásként, hanem bérként is kaphatják a jövőben ezt a juttatást, amit Erzsébet-utal­vány formájában kaptak meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Egyértelmű cél a foglalkoztatás növelése és a reálkeresetek további emelése a munkavállalók számára ‑ így fog módosulni a cafetéria rendszere. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)