Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm, és köszönöm külön a szót is. Tisztelt Országgyűlés! 1994. március 22-én Szegeden hunyt el ifjú dr. Tildy Zoltán természetfotós, természetvédő, természet­filmes, és halálának évfordulója alkalmából kíván­tam a parlamentben megemlékezni munkásságáról.

1917-ben Dombóváron született, ahol a család felmenői között a nagypapát 1919-ben végezték ki, miután a dombóvári direktórium tagja volt, és nyíl­ván­valóan ezzel a hagyománnyal, ezzel az örökséggel kezdte meg életpályáját. Az Alföldre telepedvén Szeg­halom település őrzi hűen emlékét Tildy Zoltán­nak, a művész édesapjának, aki kisgazdapárti politi­kusként először miniszterelnök, majd pedig köztár­sa­sági elnök lett. Az ő fia az 1917-ben megszületett ifjú dr. Tildy Zoltán, aki szintén kisgazda poli­tikusként kezdett el ténykedni, és jó néhány esetben újság­írói tevékenységgel találkozhatott vele a köz­vélemény.

Miután Szeghalmon a gimnáziumát elvégezte, a nagyváradi egyetemen szerzett államtudományi dok­torátust, jogász lett, és így kezdte el természetvédő, természetfilmes munkáját. Jó ideig hányattatott lett a sorsa édesapjának politikai öröksége miatt, többek között 1944-ben édesapja helyett a Gestapo is letar­tóz­tatta, és fogságban is tartotta egészen Horthy kiugrási kísérletéig, amikor megmenekült és így került ki. Ezt követően a magyar erdészet ügyével kezdett foglalkozni, jogszabályjavaslatokkal, az erdé­szet vezetésével próbált a magyar erdők érdekében, a csonka Magyarország erdeinek megmentéséért tény­kedni. Majd erdészeti pályájának kiteljesedése volt az, amikor 1950-ben megkezdhette a ter­mé­szet­védelmi vonatkozású munkáját.

Ő rehabilitálta és hozta létre az Országos Kör­nyezetvédelmi Tanácsot, és innentől indult el a magyar természetvédelem újkori jogszabályi idő­szaka, amikor a védett terü­leteknek egy nagyon je­lentős része, fontos része került kialakításra; a szegedi Fehér-tó, a Kis-Balaton, Gemenc, Badacsony, a Hortobágyi Nemzeti Park munkája kapcsán lett védett, és az ő munkássága hozta létre ezeknek a védett területeknek a hálózatát, amit megalapozott természetvédelmi tevékenysége.

Részben politikai okok miatt tették félre 1971-ben, és vették le az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Tanács vezetéséről, utána helyettesként folytatta, majd 1974-ben nyugdíjazták. Azonban természetvédelmi munkája mellett meghatározó volt természetfotós és természetfilmes munkája. Érde­mes megemlíteni azt, hogy abban az időszakban, amikor még egy üveglapra vagy egy lemezre, vagy egy filmre kellett fotózni, és nem állt rendelkezésre a digitális technika, és a technika elérhető csúcsát egy 200-as vagy egy 300-as teleobjektív jelentette, ifjú dr. Tildy Zoltán néha egész hetet töltött egy-egy lessátorban a Kis-Balatonban, hogy a madarak életét megörökítse.

Ezzel a munkájával európai szintre emelte a madárfotózás magyarországi tekintélyét, és nemcsak ezt tette meg, hanem ezzel együtt a madárvédelem érdekében is nagyon-nagyon sokat tehetett, és ennek megfelelően fordulhatott az elő, hogy Magyarország abban a politikai környezetben és nemzetközi környezetben őt kérte fel a Nemzetközi Madárvédő Tanács elnökének. Ezen munkája kapcsán fekete-fehér színű fotókkal elsőként 1950-ben jelent meg a szegedi Fehér-tóról alkotott, művészi igényességű munkája, majd ezt követően három évvel később megjelent a Kis-Balaton, majd ’56-ban jelent meg a Napsütésben, a Kölykök és fiókák 1959-ben, az Ágról­szakadt jóbarátok 1960-ban, a Termé­szet­fény­képezés 1964-ben, majd a Pro natura 1975-ben és a Madárszárnyakon 1984-ben az utolsó munkájaként.

Mindezekkel a természetfotós hagyományokkal európai színtérre emelte a magyar természetfotózást, aminek méltó örökségét ápolja az, hogy az országos természetfotós pályázatokon külön róla elnevezett díjakat lehet évente megszerezni a magyar termé­szet­fotósoknak.

(15.10)

Érdemes megemlíteni azt is, hogy munkásságát nem tudták megkerülni az előző rendszerben sem. 1969-ben Balázs Béla-díjjal, majd 1975-ben Érdemes Művész díjjal tüntették ki, és önálló kiállításait is számtalan esetben rendezték meg Magyarországon.

Az ő munkájának örökségét viszi tovább a mai magyar természetfotózás, ahol ugyanilyen színvonalon próbálnak megemlékezni munkásságának, örökségének ápolásáról, amely méltó folytatása ifjú dr. Tildy Zoltán tevékenységének. Huszonkét évvel halála után a haláláról terveztem megemlékezni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az LMP, valamint a Jobbik padsoraiból.)