Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért választanám ketté a dolgot, mert az egyik egy reflexió, a másik pedig az előző körhöz való csatlakozás. A reflexió, nyilván, amikor gróf Széchenyi István születésének a 225. évfordulója megemlékezéséről szólunk, akkor csakis pozitív hangvételben és felütéssel lehet megszólalni, és szabad megszólalni mindenki részéről. De szeretném jelezni, mint ahogy az előbbiekben két képviselőtársam is megjegyezte, az a felvezetés, amely L. Simon László részéről megtörtént, és majd ezt követően Hoppál államtitkár úr is csatlakozott hozzá, az nem méltó, vagy inkább azt mondom, hogy méltatlan a történethez illesztetten. Igen, majd a jegyzőkönyvet érdemes lesz végigolvasni. Az elmúlt évtizedekre való hagyatkozással, hivatkozással, sok minden egyéb mással, oktalanul és jogtalanul, miközben… - (Dr. Hoppál Péter: A címe?) államtitkár úr! - …miközben, szeretném elmon­dani azt, hogy olyan összehasonlításokat tesznek Széchenyi munkásságával kapcsolatosan és a saját kormányzásuk tekintetében, amelyek vonatkozásában homlokegyenest ellentétek, homlokegyenest ellentétek, nem átfedések, nem azonosságok, hanem homlokegyenest ellentétek mutatkoznak meg. Szóval, a jó ízlésnek nem a határát súrolja, hanem azzal ellentétes az, amit e tekintetben csinálnak, és azt gondolom, hogy joggal teszik meg képviselőtársaim az ellenzéki padsorokból azt, hogy ez ellen berzenkednek, és ha kell, akkor példák sokaságával támasztják alá mindazt, hogy ez miért nem helytálló.

Azt gondolom, ezt önöknek el kellett volna kerülni, és sokkal inkább arról kellett volna csakis beszélni, hogy Széchenyi születésének a 225. évfordulóján mi az, amivel méltóm módon lehet visszaemlékezni. Elnök úr, köszönöm szépen.

(20.20)