Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Ezúton szeretném tisztelettel megköszönni Petneházy képviselő úrnak, hogy megosztotta ezen aggályait az Országgyűléssel. Nyilvánvalóan tudnám osztani ezeket az aggályokat, de a probléma az, hogy ha az előterjesztő több esetben képes arra, hogy a Fidesz-kormány­za­tot Széchenyi István munkásságához hasonlítsa, akkor nem marad más lehetőség, mint hogy reagálni kell rá. Nem kellett volna ezt megtenni! Hoppál állam­titkár úr konkrétan arról beszélt, hogy méltó munka az, amit kifejtettek ezzel kapcsolatban. Kérem szépen, szó nincs erről! Ha meg bírták volna állni, hogy a saját munkájukat Széchenyi Istvánéhoz felemeljék, akkor egy szó nem esett volna, ami méltat­lan lett volna és a tevékenységeikkel kapcsolatos. Semmi másra nem reagáltam, mint Széchenyi István munkásságára. Semmi másról nem szóltam, pedig hosszan lehetne sorolni azokat a tevékenységeket, amikkel az önök kormányzásában nem értek egyet. Csak arra reagáltam, hogy Széchenyi akkori tevékeny­ségét párhuzamba hozva az önök kormányzatának tevékenységével, ő vajon hogyan vélekedne most.

Higgye el, képviselőtársam, hogy nagyon-na­gyon rossz ebben a szerepben lenni, hiszen habár elismerik azt, hogy az ellenzéknek Széchenyi István munkássága kapcsán van opponensi szerepe, azzal az értelemben, hogy szembesíteni kell önöket a saját tevékenységükkel és az elmondottakkal, ezért semmi mást nem tettem, mint Széchenyi István szellemiségének megfelelően ezt a szembesítést tettem meg úgy, hogy megmaradtam a konstruktivitás talaján, és biztosítottam önöket arról, hogy mindenben támogatjuk az előterjesztőt és megszavazzuk az előterjesztést. Azt hiszem, hogy számunkra mint ellenzéknek most Széchenyi István üzenete ezt jelentette. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)